Vajai Vay Miklós (Alsózsolca, Borsod vármegye, 1756. szeptember 6. – Pest, 1824. május 11.) báró, hadmérnök, műszerkészítő, vezérőrnagy, mecénás, utazó, országgyűlési követ, császári és királyi kamarás. Vay Miklós politikus édesapja, Vay Miklós szobrász nagyapja.

Élete

Tanulmányait a sárospataki kollégiumban végezte, majd a leimgrubeni hadmérnöki akadémián tanult. Ezt követően különböző várak helyreállítási munkálatait vezette. II. József császár küldte őt 1786–1788-ban nyugat-európai tanulmányútra, melynek alkalmával megfordult Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Angliában. Itt Jesse Ramsdennek, a kor egyik legkiválóbb műszerszerkesztőjének munkatársaként dolgozott. 1787-ben az optikai műszerszerkesztés terén elért eredményeiért a Royal Society beválasztotta tagjai sorába. 1788-ban hazajött és bekapcsolódott a törökök elleni háborúba. Vitézségéért bárói rangra emelték. Egyik szeme olyan súlyosan megsérült, hogy el kellett távolítani. A műtétet megelőzően újabb nyugat-európai útra indult, amely során másodszor is eljutott Angliába. Angliából Magyarországra hozta több korszerű eke, vető- és aratógép terveit, ezenfelül pedig egy fonógép modelljét. Angliából származó vetőgumókkal Szabolcsban meghonosította a burgonyát. A korabeli postaúttérképeket postakocsira szerelhető fordulatszámláló berendezés segítségével pontosította. 1799-ben megnősült, elvette a nála mintegy 20 évvel fiatalabb Adelsheim Johanna bárónőt, báró Puky András kapitány özvegyét. 1804-től egészen haláláig volt a Tisza és a Körös-vidék folyószabályozási királyi biztosa, valamint irányította és felügyelte a tiszántúli térképező és folyószabályozó mérnökök munkáját. Munkái kéziratban maradtak.

Kutatható iratanyaga Folyószabályozási biztosi iratai közül (melyek az 1803–1824 közti időkört ölelik fel) 1,20 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (11 fraktúrcsomó és 1 térkép) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a C 129 törzsszámon kutatható.

A bárót, mint generálist és kamarást 1803-ban nevezték ki királyi biztosnak a Körösök szabályozására, majd később a Berettyó, a Maros és a Tisza szabályozásának ügyével is foglalkozott. Iratai főként a szabályozás ügyében – a helytartótanáccsal, a vármegyékkel, mérnökökkel (köztük Tessedik Sámuellel) és másokkal – folytatott levelezésből állnak, de szerepel köztük két füzetnyi feljegyzés a királyi biztos 1818–1821 közti hivatalos utazásairól is.

Az iratanyag a második világháború idején súlyosan rongálódott, egy része teljesen elpusztult, a többi irat másolatban, mikrofilmen kutatható.Báró Vay Miklós folyószabályozási királyi biztos iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. november 29.

Jegyzetek

Források História - Tudósnaptár Vay Miklós

Kategória:Magyar hadmérnökök Kategória:Magyar mecénások Kategória:1756-ban született személyek Kategória:1824-ben elhunyt személyek