Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: HNO3 + H2O -> H3O+ + NO3- (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).
Sav-bázis reakciók Arrhenius sav-bázis elmélete (1884) Savak: proton (hidrogénion, H+) leadására képes anyagok Bázisok: hidroxidion (OH-) leadására képes anyagok
Példák: sav: HCl -> H+ + Cl- bázis: NaOH -> Na+ + OH-
Az ammónia (NH3) bázikus viselkedésének magyarázata:
NH3 + H2O -> NH4+ + OH-
Brönsted sav-bázis elmélete (1923) Savak: proton leadására képes anyagok Bázisok: proton felvételére képes anyagok
Példák: HCl + H2O -> Cl- + H3O+ NH3 + H2O -> NH4+ + OH-
Savak és bázisok erőssége A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.
Példák: A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját. HCl + H2O -> Cl- + H3O+ A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található: NaOH -> Na+ + OH- Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek: CH3COOH + H2O <=> CH3COO^- + H3O+ Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől: NH3 + H2O <=> NH4+ + OH-
Források http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf
Lásd még Savak és bázisok erőssége
Kategória:Kémia