Pipás Pista, született: Fődi Viktória, névváltozat Földi Piroska (Szeged-Öttömös, 1882. február 23.Keresztelése bejegyezve a szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 266/1882. folyószáma alatt. – Budapest, Kőbánya, 1940. október 10.Halálesete bejegyezve a Budapest X. kerületi állami halotti anyakönyv 1015/1940. folyószáma alatt.Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája SzegediLap) férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.

Fiatalkora Nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földy) Lukács földműves és Tombácz Mária (1855 – 1906. március 16.)Szeged III. ker. állami halotti akv. 115/1906. folyószám. leányaként a szegedi tanyavilágban Szeged-Öttömös 255. szám alatt és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le. A szabadkai Szent Teréz plébánián keresztelték 1882. február 24-én, keresztanyja Kohajda Istvánné Berki Veronika volt. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat. Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 19 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz,Született Ókanizsán 1855. február 26-án Rieger Antal kovácsmester és Heiszer Rozália fiaként. egy jómódú, nála 27 évvel idősebb gazdálkodóhoz,Kis Ujság, 1932. július 31. akivel 1902. február 3-án Szegeden kötött házasságot.A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 92/1902. folyószám alatt. Ekkor Átokháza 39. szám alatt lakott,Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, Szabadkával és Öttömössel szomszédos területe a házassági bejegyzés tanúsága szerint írástudatlan volt. Riegertől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. A legenda szerint megözvegyült, de a valóságban házasságukat a törvényszék 1910-ben jogerősen felbontotta.23300/P.1910. sz. törvényszéki ítélet. Gyermekeik: Rieger Mária (Szeged, 1903. július 25.Szeged III. kerületi állami születési anyakönyv 527/1903. – ?) Rieger Ferenc (Szeged–Átokháza, 1905. október 11.Szeged III. kerületi állami születési anyakönyv 816/1905. – Szeged–Átokháza, 1906. március 25.)Szeged III. kerületi állami halotti anyakönyv 143/1906. Rieger Erzsébet (Szeged, 1909. november 8.Szegedi állami születési anyakönyv 954/1909. – ?) Rieger Menyhért (Szeged, 1915. április 28.Szegedi állami születési anyakönyv 368/1915. – Szeged, 1915. július 12.)Szegedi állami halotti anyakönyv 370/1915.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött)Délmagyarország, 1932. július 31.Halász Erzsébet elhunyt 42 évesen Szabadkán, 1899. március 17-én. Szabadkai állami halotti akv. 641/1899. folyószám. született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki;Rieger Ferenc elhunyt hathónapos korában, 1906. március 25-én Szegeden. Szeged III. ker. állami halotti akv. 143/1906. folyószám. továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt.

Férfiként Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

A börtönben Amikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó. Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. A történet valószínűleg legenda, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével akasztották felEgy veszélyes nő: Pipás Pista lapszemle.hu –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom-elfajulás okozta.Villányi Dani: Pipás Pista, a sorozatgyilkosnő (18+) 2013. 01. 07. 20:06 Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Hatása a kultúrára

Alakját Bory Jenő szoborba faragta, a kissé karikaturisztikus alkotás a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán látható. Szerepelt Szabó László az 1960-as években kiadott Bűnügyi múzeum című könyvében; ténybeli pontatlanságokat is tartalmazó, részben híreszteléseken alapuló leírása tovább színezte a Pipás Pistáról kialakult legendákat, ugyanakkor a téma több későbbi feldolgozásának szolgált – nem kellően tárgyilagos – alapjául. Életéről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, melynek forgatókönyvírója, Bubryák István könyvet is írt (Bába Kiadó, 2013). Pozsgai Zsolt Pipás Pista címmel színdarabot írt, melyet a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én mutatott be Kovács Frigyes rendezésében, Szabó Gabival a címszerepben. A pszichedelikus folk metalt játszó pécsi Virrasztók zenekar 2011-es nagylemezének (Memento Mori!) hatodik dala Pipás Pista történetének egyik változatát meséli el. Alterzenei ballada formában elmesélte a történetet az All Inclusive Delicates nevű zenekar is. Pipás címmel készült róla nagyjátékfilm Goldberg Emília rendezésében, Török-Illyés Orsolya főszereplésével, melyet 2026-ban mutattak be.Gáll Anna: Hidegrázós film készült az elmúlt évszázad egyik legkegyetlenebb magyar gyilkosáról index.hu, 2026.03.09.

Jegyzetek

Források Hanzl Péter, Nagy Sándor - Az üldöztetéstől a büszkeségig / A magyar LMBTQ emberek története a kezdetektől az ezredfordulóig (Háttér Társaság, 2023)

Külső hivatkozások

Írka-firka SZEGEDma.hu a dokumentumfilmről SZEGEDma.hu a színdarabról SZEGEDma.hu Bubryák István Pipás Pista talán igaz története c. megjelenés előtt álló könyvéről A Dívány.hu cikke

Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar nők Kategória:Női sorozatgyilkosok Kategória:Magyar LMBT-bűnözők Kategória:Magyar köztörvényes elítéltek Kategória:Magyar sorozatgyilkosok