bélyegkép|jobbra|260px|Épülő gát a Fehér-Körösön Miheleny () falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Körösbányától 15 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös mentén fekszik.
Nevének eredete Eredeti neve Mihalestfalva/Mihalest, illetve Mihăiești. Mind ez, mind az először 1733-ból adatolt mai név a román Mihai személynévből ered.
Népesség Etnikai és vallási megoszlás 1910-ben 613 lakosából 505-at írtak össze román, 69 főként cigány, nyolc személyt magyar és nyolcat német anyanyelvűként; 668 volt ortodox és nyolc zsidó vallású. 2002-ben 492 lakosából 368 volt román és 123 cigány nemzetiségű; egy kivételével valamennyien ortodox vallásúak.
Története 1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, a 19. században vegyesen pásztor- és földműves település volt.Nicolae Dunăre: Sate din Zărand specializate în meșteșuguri țărănești. In Contribuții la cunoașterea regiunii Hunedoara. Deva, Muzeul Regional, 1956 Nevét először 1439-ben, majd 1441-ben és 1445-ben említette oklevél Mihalyestfalva ~ Mihalestfalva néven, mint a világosi vár tartozékát. A későbbiekben neve többféle változatban is feltűnt; így 1464-ben Myhalestfalwa, 1525-ben Mihalfalwa, 1733-ban Miheleny, 1760–1762 között Mihálien, 1805-ből Mikelény, 1808-ban Mihelyen változatban említették az írásos forrásokban. Gheorghe Crişan felkelői 1784. november 4-én megölték Csiszár Lászlót és fiát, udvarházát pedig felprédálták. Itt zajlott le az 1784-es erdélyi parasztfelkelés egyik zárócsatája 1784. december 7-én, ahol a felkelők csatát vesztettek. A halottak száma meghaladta a százat. 1849 elején itt volt Ioan Buteanu. főhadiszállása. Április 3-án Liptay Ferenc egy század honvéddel megfutamította Buteanu Miheleny és Zdrápc között táborozó lándzsásait. A hónap 9-én Buteanu megindult Brád ellen, de Csutak Kálmán és Liptay bekerítő stratégiája miatt Vályabrád mellől visszafordult. A hónap 23-án Ioan Dragoș Kossuth követeként itt találkozott először Avram Iancuval, Buteanuval és Petru Dobrával. Utóbbiak nem fogadták el Dragoș ajánlatát. 1876-ban Hunyad vármegyéhez csatolták. A 19. század végén a brádi ortodox román algimnáziumnak volt benne birtoka.Silvestru Moldovan, Zarandul și Munții-Apuseni ai Transilvaniei (Sibiiu, 1898), 59. o.
Híres emberek 1858 októberében megszállt fogadójában Jókai Mór.
Gazdaság A Fehér-Körös felduzzasztásáról, amely az energiatermelés mellett Brád város ivóvízellátáshoz is hozzájárult volna, 1984-ben született döntés. A munkák 1987-ben kezdődtek és folytak 1990-ig, amikor pénzhiány miatt felhagytak az építkezéssel. Azóta csak állagmegőrzési munkákat végeztek.A román Wikipedia :ro:Barajul Mihăileni szócikke alapján.
Jegyzetek
Források Benkő József: Erdélyi oláh nemzet képe (kézirat) Magyari András: A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében. Kriterion könyvkiadó, Bukarest 1984 Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849. Budapest: Heraldika, 1999
bélyegkép|balra|260px|Miheleny környéke 1769–1773-ban
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései