Võru (võro: Võro, , ) város Délkelet-Észtországban, Võru megye (észtül: Võru maakond) székhelye. Saját önkormányzattal rendelkezik és önálló közigazgatási egységet (községet) alkot. 2017-ig a korábbi Võru község székhelye is volt. Megyeszékhelyként a környező vidék kulturális, gazdasági és oktatási központja. Területén, más észtországi településekhez hasonlóan, számos kisebb-nagyobb tó található, köztük a város nyugati határát képező Tamula-tó. A környék már a mezolitikum óta lakott vidék, amely a középkorban vált a tartui érsekség védelmi vonalának részévé. Felvirágzását azonban a 18-19. század hozta el, amikor is számos ma is látható épületét felépítették. A város története során több alkalommal került a környező népek uralma alá, utoljára a huszadik század második felében, amikor is a szovjetek vették át a hatalmat. Mai városképét befolyásoló lakótelepei, tömbházai is ebben az időszakban, az iparosítás időszakában épültek. Napjainkban a város gazdaságának gerincét a szolgáltatások és az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági vállalkozások jelentik, melyet jó közlekedésföldrajzi adottságai is támogatnak. A megyeszékhely számos kulturális programot és látnivalót kínál, ezen felül egyházi és oktatási központ.
Fekvése 265px|bélyegkép|jobbra|A Kreutzwald park télen Võru nyugati részén található a Tamula-tó, melynek vizét a Vahejõgi csatorna szállítja el a közelben folyó Võhandu-folyóba. A Tamula-tótól nyugatabbra a Vagula-tó kiterjedt víztükre fekszik, melynek partján található Roosisaare falu. A várost délkelet felől átszeli a Koreli-patak. A település viharos régmúltjára emlékeztetnek a Kirumpääi erőd romjai. Számos tó akad területén és közvetlen közelében, mint például a Papp-tó, valamint a Verijärv. A belvárost a Katariina allee (Katarina fasor) köti össze a Friedrich Reinhold Kreutzwald parkkal, valamint a Tamula-tóval.
Võru közúton 3,5 órányi távolságra van a fővárostól, Tallinntól, Narva 3 óra, Pärnu 2,5 óra,Viljandi 1,5 óra, míg Tartu mindössze 1 óra alatt elérhető. A lett főváros, Riga 3 óra 15 perc távolságra fekszik közúton.
A város közlekedésföldrajzi helyzete kielégítő, amely kedvez a helyi gazdaságnak, idegenforgalomnak. A megyeszékhely a Valga–Pszkovi-vasútvonal mentén állomással rendelkezik, ám ezen vonal 2001 óta csak teherszállítás céljából üzemel. Tartuból a Tartu–Valga-vasútvonal–Valga–Pszkovi-vasútvonal, illetve a Tartu–Pszkovi-vasútvonal–Valga–Pszkovi-vasútvonal érintésével közelíthető meg vasúton.
Észak-déli irányban, keleti elkerülővel érinti a várost a 2-es főút, valamint itt található a 64-es főút, a 65-ös főút, a 66-os főút és a 67-es főút egy-egy végpontja is.
Éghajlata
A város éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. 1992. augusztus 11-én itt mérték az országban valaha mért legmagasabb nappali hőmérsékletet, ami 35,6 °C volt. A tenger közelsége miatt a telek enyhébbek, míg a nyarak hűvösebbek, mint más hasonló szélességi körön fekvő területeken. A nedves légtömegek főleg nyugat felől, míg a hideg betörések északról, illetve keletről érik el a vidéket. Mivel a város az ország keleti felén fekszik, ezért ősztől kezdve, egészen tavaszig hidegebb az idő, mint a partvidéki területeken. Délies fekvésének köszönhetően, azonban nyáron magasabb hőmérséklet alakul ki ezen a vidéken, mint a tengerpartokon. A közeli Haanja-fennsíkon a hótakaró akár 135 napon keresztül is megmaradhat. A januári középhőmérséklet az ország középső és keleti részein -6 és -7 °C közt alakul. A legrövidebb nappal a téli napforduló idején Dél-Észtországban 6 óra 39 perc, míg a leghosszabb nappal a nyári napfordulókor 18 óra 10 perc.
Története 265px|bélyegkép|jobbra|A Kirumpääi-erőd maradványai
A legkorábbi régészeti lelet Võru jelenlegi területéről egy női koponya a mezolitikum idejéből. Ez a legrégibb koponya, amit Észtország területén találtak. Võrumaa területén az első emberek a Võhandu folyó partján telepedtek le: Kääpa 5000 éve, Villa 4500 éve települt be, a Tamula telep az i. e. 3. évezred első negyedétől a 2. évezred első feléig volt lakott.
A környék nevezetessége a város északi peremén elhelyezkedő Kirumpääi erőd, melynek első említése 1322-re datálható. Az erőd célja tartui püspökség keleti határának védelme volt. Hamarosan kereskedők és kézművesek nagy számban telepedtek a kőerőd köré. Võru körülbelül egy kilométerre található a híres erődítménytől. Az épületegyüttes 1656-ban pusztult el az orosz-svéd háborúban, 128 évvel Võru alapítása előtt.
A võrui birtok első említése 1590-ben történt, a lengyel uralom idején. A nagy északi háború után kezdődő orosz korban Erzsébet orosz cárnő az erőd környékének egy részét Bestuev-Rjumin bárónak ajándékozta. Kirumpää földjeit eladták, később a Müller családé lett, akik a võrui birtokot eladták von Mengden főkormányzónak, aki új tartományi központot akart létrehozni a birtokon.
1783-ban II. Katalin parancsára Tartu déli és délkeleti részéből új tartomány jött létre. Később George von Browne főkormányzónak adta a birtokot azzal a kikötéssel, hogy alapítson várost a területén. Az akkori birtok főépülete átalakítva még ma is áll.
1784. augusztus 21-én a főkormányzó rendeletet adott ki, melyben kihirdette, hogy az új város neve Võru, és augusztus 21 az alapításának napja. 265px|bélyegkép|jobbra|Az 1788 és 1793 közt épült evangélikus templom. 1785-ben elkészült a város utcaszerkezetének terve, mely szabályos, derékszögű útkereszteződésekkel dolgozott. A történelmi szerkezet máig megmaradt, ahogy az egyszintes épületek egyeduralma is. A szabályos városszerkezet mellett a különleges faépületek adják a város érdekességét.
1789-1806 között épült a város kéttornyú ortodox temploma, 1788-1793 között pedig a korai klasszicista lutheránus templom. Ez utóbbi emlékeztet a rigai építészetre, ezért sejtik, hogy tervezője a rigai Christoph Haberlandt lehetett. 265px|bélyegkép|jobbra|Võru város tűzoltóságának esetkocsija 1923-ban
Võru 215 évig volt a környék kulturális központja. A város korai éveiben német városvezetők irányították, észtek csak 1902-től vettek részt hatalomban, mikor Adam Tiganiket és Johan Laurit beválasztották a városi tanácsba.
Võru híres iskolaváros is volt. 1830-40-es években itt működött H. Krümmer bentlakásos magániskolája és Genge leánygimnáziuma. A 19. század második felében 7 iskola működött a városban 31 tanárral és 317 diákkal. Összehasonlításként 1884-ben a város lakóinak száma 2700 fő körül mozgott. A város önkéntes alapon szerveződő tűzoltóságát 1867-ben alapították. 1884-ben a város lakossága 2697 fő volt, ebből 100 fő volt önkéntes tűzoltó. 1899-ben felújították a tűzoltólaktanyát és annak tűztornyát. 1914-ben megnyílt a kézműipari lányiskola, 1925-ben pedig az ipari iskola.
1867-ben alakult az önkéntes tűzoltó közösség, 1881-ben a kórus és színházközösség. 1922-ben kapta meg a Vörui Önkéntes Tűzoltóság (észt nyelven: Võru Vabatahtlik Tuletõrjeühing) az első esetkocsit. 1927-48 között hivatalos színház működött a városban. 1926-ban 9 könyvtár, 36 különböző közösség és társaság gazdagította Võru kulturális életét, valamint 2 napilap is megjelent.
A 19. században és a 20. század első évtizedeiben fellendült a gazdasági élet. Az 1889-ben átadott vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosított Lettország fővárosával, Rigával és az Oroszországban fekvő Pszkov városával. 1899-ben indították az első telefonhívást Tartuba, 1915-ben bevezették az áramot. 1926-ban 31 ipari vállalkozás, 79 művészeti műhely, 5 bank, 4 vendégház és étterem, 3 szauna, és 148 kereskedelmi vállalkozás működött a városban. 1940-ben a lakosok száma 6600 volt.
A szovjet időszakban több nagy vállalkozást alapítottak: bútorgyár, tejgazdaság, cipőgyár, gázanalizátor gyár. A lakosság száma elérte a 18 ezret. Nagy lakótelepek épültek a város déli és keleti részein, amelynek következtében a város területe megnőtt.
A Szovjetunió bukása utána komoly gazdasági és szociális problémák alakultak ki. Az új, piacalapú gazdasági rendszer emellett új lehetőségeket nyújtott az élet minden területén való fejlődésre. A régi vállalkozásokat a piac igényeinek megfelelően újraszervezték.
1991-ben hozták létre a Võru Maakonna Tuletõrjeamet (Võru Megyei Tűzoltóságot).
Demográfia A város lakossága az 1980-as években érte el tetőpontját, 17 000 főt meghaladó lélekszámmal. Napjainkra 12 000 fő környékre csökkent a népesség, amely 1989-hez viszonyítva 30 százalékos csökkenést jelent. A város lakosságának csökkenésével párhuzamosan az itt élő nemzetiségek létszáma is jelentős mértékben visszaesett. Nemzetiség1970Население районов, городов и поселков городского типа Эстонской ССР : по данным Всесоюзной переписи населения на 15 января 1970 года. Таллинн, 1972.1979Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 271989Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 3220002011Fő%Fő%Fő%Fő%Fő%Összesen1539810016767100174961001487910012667100Észtek1230779,931378382,201498585,651341490,151165191,98Oroszok227714,79237814,18193411,0511127,478046,35Ukránok3122,032611,562491,42990,67640,51Fehéroroszok1120,73960,57900,51440,30300,24Finnek910,59770,46810,47610,41400,32Lettek300,19300,18350,20230,15140,11Egyéb2691,751420,851220,701260,85640,51
Kulturális élet 265px|bélyegkép|jobbra|A Friedrich Reinhold Kreutzwald Emlékmúzeum épülete az íróról elnevezett úton
A városban 1995 óta minden év júliusában megrendezik a Võrui Folklór Fesztivált, július elején pedig a Romantikus fesztivált tartják. A város napjait pedig minden év augusztusában rendezik.
A város helytörténeti múzeuma mutatja be a település és környékének viharokkal tűzdelt múltját, ugyanitt egy galéria is megtalálható. A városi művelődési központban mozi, koncertterem, színházterem szerepel a kínálatban.
Élő rockzenei koncertet az Õlle 17 Pubban lehet hallgatni, míg a Spring Café a jazznek ad otthont. Az éjszakai élet szórakozóhelyei a Club Tartu, a Club Bermuda, a Club Capital, a Steding Cellar, valamint a Taevas ja Põrgu (Heaven and Hell).
1833 és 1877 között a városban élt Friedrich Reinhold Kreutzwald, észt író, az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg írója. Egykori lakóháza ma az írónak emléket állító múzeumként van nyitva.
Gazdaság A városban számos kávézó, étterem, bár, klub, valamint bolt található. A nagyobb észt kereskedelmi láncok közül a Rimi Baltic két üzlete, a Selver Vilja Selver nevű, a Maxima Võru Maxima nevű üzlete, a Coop helyi áruházlánca a Maksimarket, valamint a K-Rauta barkácsáruház, illetve a Võru Seeder bútoráruház helyi egységei képviseltetik magukat. Az autóval közlekedők öt benzinkutat is igénybe vehetnek a városban. Több kereskedelmi szálláshely is elérhető Võruban. A városban működik a finn tejipari óriásvállalat, a Valio tejipari cég sajtgyára.
Oktatási intézmények A városban két általános iskola működik, a Vörui Központi Iskola (Võru Kesklinna Kool) és a Võrui Kreutzwald Iskola (Võru Kreutzwaldi Kool), valamint egy gimnázium, a Võrui Gimnázium (Võru Gümnaasium), a Võrui Felnőttképző Intézet (Võru Täiskasvanute Gümnaasium), valamint a Võru Järve Kool iskola.
A gyermekek négy óvodába járnak a megyeszékhelyen.
Sport A városban számos sportolási lehetőséghez adottak a feltételek. A Võru Sportközpont (észtül: Võru Spordikeskus) területén futópálya, kalapácsvető pálya, futballpálya található. Az épületen belül edzőterem, fitneszterem, mászófal, dzsúdóterem, tollaslabdapálya, asztalitenisz asztalok találhatóak.
A várostól délre fekszik a Kubija egészségpálya és edzőterem, (Kubija terviserajad ja harjutusväljak), ahol az erdőben kialakított 2 km hosszú aszfalt borítású rollerpályát használhatják a rollersízés szerelmesei. A pálya mellett több elemből álló szabadtéri edzőterem kapott helyet.
Testvérvárosi kapcsolatai