A vasút története

A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek. Az első közforgalmú lóvasút 1803-ban nyitotta meg szolgáltatását, az első gőzmozdony 1804-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvontatású vasút története 1825-ben kezdődött.

Az első vasúti rendszerek A vasút őse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülő csilléket emberi erővel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. Az első személyszállításra használt közforgalmú vasúttársaság 1803-ban az Surrey Iron Railway volt. Ezek a lóvontatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelőnyt a kor közúti közlekedésével. 1827-ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetődőnek.

Vasúthálózatok fejlődése világszerte A 19. század második fele meghozta a vasút teljes győzelmét. Miközben az acélsínek kilométerezrei behálózták a kontinenseket, óriási vasútépítési teljesítmények születtek. A vasutak — hol a békés közlekedés érdekében- hol katonai, stratégiai célokból magas hegységeket törtek át, legyőzték a sivatagokat, és a trópusokat éppúgy meghódították, mint ahogyan átlépték az Északi-sarkkört. A vasúti sínek mindenhová eljutottak: a bányákba, az ipartelepekre, a mezőgazdasági üzemekbe, összeépültek a folyami és tengeri kikötőkkel. mint közúti vasutak megjelentek a városok utcáin. Kifejlesztették az elővárosi forgalmat, sőt mint magas- és földalatti vasutak a világvárosok legfontosabb tömegközlekedési eszközei lettek. Mindezzel hatalmas lendületet adtak az urbanizáció fejlődésének is. Évszázados távlatban nézve 1860-ban még csak 100 000 km a Föld vasútvonalainak hossza, a századforduló után azonban eléri az 1 millió km-t. A vasútépítések fénykora az 1890-től 1910-ig terjedő két évtized. Ekkor tízévenként átlagosan 200 000 km vasútvonal épült.

A gőzvontatás megjelenése A vasút diadalát kétségkívül a gőzgép alkalmazása hozta el. Az első sikeres gőzmozdonyt Richard Trevithick (1773–1833) építette, és 1804-ben öt teherkocsit és 16 utast vontatott el vele Pen-y-Darentől 16 kilométerre. Az igazi technikai áttörést azonban George Stephenson nevéhez kötjük, aki összesen 17 kísérleti mozdonyt épített. 1825-ben a Locomotion No. 1 nevű mozdonyával nyitották meg a világ első közforgalmú gőzüzemű vasútját Stockton és Darlington között. Leghíresebb mozdonya azonban a Rocket, amellyel 1829-ben elnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company díját. Ez a mozdony már a következő száz év mozdonyainak minden lényeges jellemzőjét magán hordozta.

Villamos mozdonyok megjelenése Az első villamos motorral hajtott jármüvet pedig a német Werner Siemens (1816—1892) mutatta be az 1879. évi berlini Iparmű Kiállításon. A kis, 3 LE-s (2,2 kW), 100 V-os mozdonnyal vontatott vonat 0,3 km-es pályán személyeket szállított (10.3. ábra). Az első villamos közúti motorkocsit 1881 -ben. az első trolibuszt pedig 1882-ben állították üzembe. Ezt követően a villamos üzem a bányákban, valamint a városi és elővárosi közlekedésben világszerte gyorsan elterjedt.

A vasút váltakozó áramú villamosításának egyik világhírű úttörője Kandó Kálmán (1869—1931) volt, aki 1895-ben kezdett foglalkozni a háromfázisú váltakozó áramnak vasúti vontatásra való alkalmazásával. Az első ilyen rendszerben épített vonal 1902-ben nyílt meg Olaszországban. Ez volt a nevezetes 106 km hosszú Valtellina Vasút, amelyet Kandó tervei szerint a Ganz-gyár épített, 16 2/3 periódusú, 3000 V feszültségű árammal (95. kép). A gyár mozdonyokat és motorkocsikat is szállított e vasút részére.

A vasutak történetének kronológiája

ÉvEsemény1803. Megnyit az első közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway.1804. Trevithick első sikeres gőzmozdonya Pen-y-Darenből 16 kilométeres utat tesz meg.1825. Megnyílik az első gőzvontatású közforgalmú vasút, amelynek Robert Stephenson a főmérnöke.1829. Az első modern gőzmozdony, melyet Stephenson Rocket névre keresztel, 42 km/h sebességgel száguld.1835. Május 5-én megnyitják Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalát.1869. Május 10-én elkészül az észak-amerikai transzkontinentális vasút, amely New Yorkot köti össze San Franciscoval.1898. a Ganz gyár első háromfázisú villamos vasútja üzemel a Genfi-tó mellett.(Kandó Kálmán) 1903. Július 13-án megindul a menetrend szerinti forgalom Szentpétervár és Vlagyivosztok között a világ leghosszabb vasútvonalán, a Transzszibériai vasútvonalon.1981. Szeptember 27-én nyitják meg az első olyan nagysebességű (TGV) vonalat Párizs és Lyon között, ahol 200 km/h felett van az átlagos utazósebesség.

A vasút története Magyarországon

Lásd még Az Amerikai Egyesült Államok vasúti közlekedésének története

Jegyzetek

További információk Czére Béla: A vasút története; Corvina, Budapest, 1989 https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_Konyvek_0144/?pg=24&layout=s Franco Tanel: A vasút története a gőzmozdonyoktól a gyorsvasútig; ford. Árokszállásy Zoltán; Geographia, Budapest, 2007 Wolfgang Schivelbusch: A vasúti utazás története. A tér és az idő iparosodása a 19. században; ford. Laczházi Gyula; Napvilág, Bp., 2008 (Társtudomány) Szigorúan ellenőrzött vonatok. A győri Mediawave Fesztivál keretében 2008. április 29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai; szerk. Bana József, Katona Csaba; Győr Megyei Jogú Város Levéltára–Mediawave Közalapítvány–MOL, Győr–Bp., 2009 (Mediawave konferenciák) A vasút fénykora – a vidék modernizációja. Időszaki kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a "Felemelő század – nemzeti romantika és polgári felemelkedés a 19. századi Magyarországon" című tematikus évad keretében. 2011. május 27–2012. március 30.; kurátor Sári Zsolt; Skanzen Könyvek–Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2011 (Kiállítási katalógusok. Szabadtéri Néprajzi Múzeum) Bill Laws: Ötven vasútvonal, amely megváltoztatta a történelmet; ford. Béresi Csilla; Kossuth, Bp., 2015 Különvonaton. A vasút szerepe a vallási életben és a turizmusban; szerk. Barna Gábor, Gyöngyössy Orsolya; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport–SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2017 (Táj és népi kultúra) Vonatok. A vasúti közlekedés története; ford. Nimila Zsolt; Kossuth, Budapest, 2018 (Polihisztor) Sarah Baxter: A világ története 500 vasútvonal mentén; ford. Nagy Boldizsár; Kossuth, Budapest, 2019 Christian Wolmar: A vasút története; ford. Bertók Tibor; Kossuth, Bp., 2021 Paula Dreve: Vasutak; ford. Pikó Viktória; Roland, Budapest, 2022

Kategória:Gazdaságtörténet

A vasút története

Źródło i licencja