A hindu időszámítás hatalmas skáláját a hindu vallásos iratok (Védák és Puránák) meglehetős pontossággal rögzítik. Az idő ( = kála) mértéke a legkisebb egységtől (paramánu, mintegy 17 mikroszekundum) a legnagyobbig (maha-manvantara, földi év) terjed. Az óind bölcselet szerint az idő egymásba ágyazott ciklusok sorozata. A világegyetem teremtése és pusztulása is ciklikus folyamat, amely önmagát örökké ismétli. Az univerzum ideje Brahma, a teremtő életének folyama. Minden kisebb-nagyobb ciklus végén bizonyos mértékű pusztulás megy végbe a lények között. Brahma életének végén a teljes univerzumot Siva átmenetileg megsemmisíti.

Az idő egységei A hindu kozmogónia szerint amikor Isten akaratára az anyagi részecskék megtelnek energiával, és a ma ismert anyagformák létrejönnek, létrejön az idő is. Az idő az anyagot alkotó atomi részecskéken áthaladó nap mozgásával mérhető. Két atom ún. duálatomot hoz létre, a duálatomok hármasával hexatomokat (traszanéru) képeznek. ez az az anyagmennyiség, amely a napfény sugaraiban még éppen látható. A traszanéruk szintén képesek az egyesülésre, három traszanéru egyesülésének ideje a hindu időfogalom alapegysége, a truti. A truti időtartama 1/1687,5 másodperc.

1 truti 1/1687,5 másodperc, 18 atom egyesülésének ideje 100 truti1 védha (8/135 másodperc) 3 védha1 lava (8/45 másodperc) 3 lava1 nimésa (8/15 másodperc) 3 nimésa1 ksana (8/5 másodperc) 5 ksana1 kástha (8 másodperc) 15 kástha1 laghu (2 perc) 15 lakhu1 nádika vagy danda (30 perc) 2 danda 1 muhúrta (1 óra) 6-7 danda1 praha (1/4 nappal vagy éjszaka, kb. 3 óra) 24-28 danda1 nappal (12 óra) 1 paksa15 nap+éjszaka (lunáris félhónap) 2 paksa1 lunáris hónap (egy nappal és éj a Píta-bolygónAz ősök lelkeinek szférája) 2 hónap1 évszak 6 hónapa Nap útjának fele 12 hónap1 év (A teljes nappálya, a félistenek egy nappalja és éjszakája) 100 év1 emberi élet tartama 360 emberi év1 félisteni év félisteni év1 csaturjuga v. mahájuga (4 320 000 emberi év)A csaturjuga egységei a következő táblázatban 71 csaturjuga1 mantavantara (1 Manu élet) 1000 csaturjuga1 kalpa (Brahma nappala) 1000 csaturjuga1 kalpa (Brahma éjjele) 2000 csaturjugaBrahma teljes napja 30 Brahma napBrahma hónapja 12 Brahma hónapBrahma egy éve 50 Brahma év1 parárdha (brahma fél élete) 100 Brahma év Brahma teljes élete, 311 040 000 000 000 földi év 1 Brahma életIsten egy pillanata

Korszakok

A csaturjuga négy világkorszakokból áll (csatur=4, juga=korszak, ), amelyek időtartama 4:3:2:1 arányban áll egymással. Ezek a világkorszakok a Szatja (v. Krita)-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga. Mindegyik korszaknak hajnala és alkonya van, a nappalok hosszával együttesen adják ki a korszak teljes időtartamát. A hajnalok és alkonyok hossza a teljes időtartam tíz százaléka (→ táblázat). Ezer csaturjuga alkot egy kalpát, amely megfelel egy kozmikus nappalnak, a kozmikus éjszaka ugyanennyi, tehát két kalpa Brahma egy teljes napja.

Egy kalpában 14 mantavantara korszak van. A mantavantara a dévaták, (istenségek) életének és uralkodásának időtartamai, ezeknek a neve Manu. 71 csaturjuga tesz ki egy Manu életet.

Amikor egy korszak lezárul, a földi élet bizonyos mértékű pusztulása következik be. Brahma éjszakájának bekövetkeztekor azonban már a Brahma szférájánál alacsonyabb rendű bolygók is hatalmas kataklizma következtében elpusztulnak, az itt élők lelkei szunnyadó állapotba kerülnek, csak a felsőbb bolygók maradnak meg, amelyek szentjei a vallás alapelveit újragondolják. Brahma tehát időről időre visszavonja a „meg nem nyilvánuló létteljességbe” az életerőt, hogy aztán Brahma ébredésekor, az új kalpa első szatja-jugájában az élet kiárasztásával ismét lények sokasága népesítse be a megfelelő szférákat.

Mindegyik korszakot a társadalom meghatározott mentális állapota jellemzi. Az emberek feladatai, erényei, kötelességei korszakonként azonosak, és hasonló módon felelnek meg a vallás (Dharma) által támasztott követelményeknek. A négy korszak időrendben követi egymást, mindegyik korszak erkölcsileg alacsonyabb rendű értéket képvisel mint az előző. A Kali-juga korszaka az utolsó, és legromlottabb.

Jelenleg Brahma életének ötvenegyedik évében, a huszonnyolcadik kalpa, vagyis a szvetavaráha („fehér vadkan”) kalpa Kali-jugájának hajnalánál tartunk, a hetedik ún. vaivaszvata mantavantarában. Ez a juga a Szúrja-szidhánta szerint i. e. 3102. február 17-ről 18-ára virradó éjszaka éjfélkor, Krisna halálával kezdődött. A Kali-juga végén (időszámításunk szerint 428 898. február 18-án) eljön Visnu tizedik avatárája, Kalki, és elpusztítja a földi életet.

A korszakokon belül előfordulnak könyörületes időszakok (múrták), amely alatt bizonyos cselekvések sikerrel járnak. Ezeket az időszakokat a hindu asztrológia számítja ki. Az asztrológiai kalendárium (pancsángam) leírja a hold állását, a hét napjait, a csillagászati konstellációk hatásait a mindennapi életre, de a hosszú távon várható időjárásról, a bel- és külpolitikai helyzetről, illetve konkrét gazdasági-piaci kérdésekről is tájékoztatást ad.

Korszak (Isteni/földi év)Szatja-jugaTréta-jugaDvápara-jugaKali-jugaEgy ciklus hossza JellemzőAz „igazság kora”, vagy „aranykor”, a dharma törvényei maradéktalanul érvényesültek„Ezüstkor”. A dharma szerepe csökken, az emberek egyre inkább önös érdekeiket nézték„Bronzkor”. A dharma szerepe elhomályosult, megjelenik az adharma„Vaskor”. Az adharma kerül túlsúlyba, a dharma követői alulmaradnak. Nappal4 000/1 440 0003 000/1 080 0002 000/720 0001 000/360 000 hajnal400/144 000300/108 000200/72 000100/36 000 alkony400/144 000300/108 000200/72 000100/36 000 Összesen4 800/1 728 0003600/1 296 0002 400/864 0001 200/432 00012 000/4 320 000

Az időfogalom filozófiai vonatkozásai Az idő problematikája, mitikus és allegorikus értelmezési kísérletei igen korán megjelennek a hindu szövegekben. A Mahábhárata, a puránák de az Atharvavéda is foglalkozik vele, utóbbi fohászt tartalmaz az időhöz, leírja, hogy az idő szabályozza a korszakokat, a kezdetet, fenntartást és véget. Vannak filozófiai iskolák, akik a mindent átható világlélek, az abszolútum megtestesülésének vélik, mint például a kashmíri saiva iskolák.

A Brahmánda-purána szemlélete a világkorszakokat az idő négy arcának tekinti. Az Agni-purána az idő alapjának a nap mozgását rögzíti.Agni-purána 122. fejezet A Mahábhárata szerint az idő teszi lehetővé az események egymásutánját, bizonyos dolgokat megenged, bizonyosakat nem, azzal, hogy a történések összefüggéseit meghatározza az univerzumot kezében tartó akaratán keresztül. A Svétasvara-upanisad az időt minden okának tartja.Svétasvara-upanisad 1.2

A Bhagavad-gítában az idő egyszer mint hódító jelenik meg („A hódítók közül az idő vagyok...”Bhagavad-gíta 10.30 vagy „Én a kimeríthetetlen időként létezem...”Bhagavad-gíta 10.33), majd mint pusztító: „Idő vagyok, világok pusztítója...”.Bhagavad-gíta 11.32

Időszámítási rendszerek Az „ortodox” brahmanok kalendáriuma az időszámítást a jelenlegi kalpa kezdetétől számítja, tehát 2013-ban . évet írjuk. Ezzel párhuzamosan is többféle időszámítási rendszer létezik, például az ún. Saka-éra 78-ban kezdődött, amely a szkíta-hun rokonságú Kaniska trónra lépését jelzi, és az újév április közepére esik. A Szamvat-érát (Vikrama szamvat) pedig 58-tól számítják, amikor Vikramanha király visszahódította Uddzsaint a szakáktól (szkíták). Itt az újév kezdete az őszi fényünnepet (dívapalit, vagy dívalit) követő nap.

A vaisnavák szintén külön időszámítást használnak, a bengáli vallási reformer Csaitanja születésének emlékére (1486. február közepe), az idő múlását innen számítják. Az ősi indiai hagyományok ötnapos egységekben számoltak, de a hétnapos ciklusokra is találunk példákat, elsősorban Észak-India hellenizált vidékein, ami valószínűleg Nagy Sándor görögjeinek öröksége.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek Hinduizmus Szatja-juga Tréta-juga Dvápara-juga Kali-juga

Kategória:Hinduizmus