A Keresztapa (The Godfather) Mario Puzo azonos című regényéből készült 1972-ben bemutatott világhírű filmdráma Francis Ford Coppola rendezésében Marlon Brando, Al Pacino, Robert Duvall és James Caan főszereplésével. A film Coppola Keresztapa-trilógiájának első része.
Coppola műve nem csak egyszerűen egy történetet visz vászonra: mozijában elsősorban a cselekmény közege az, amit be kíván mutatni a közönségének. A film kesernyés világát az operatőr, Gordon Willis képei keltik életre. A megdöbbentő érzékkel megválasztott színek, fények, valamint kamerabeállítások eredményeként a képei egyedülálló hangulatot kölcsönöznek a történetnek. Ehhez a világhoz legalább ennyire hozzátartozik még Nino Rota legendássá vált zenéje.
Vito „Don” Corleone szerepére Coppola Marlon Brandót választotta, Michael Corleonét Al Pacino formálta meg.
A Keresztapát leginkább az különbözteti meg a többi, hasonló témájú alkotástól, hogy hiányoznak belőle a pólusok és a sztereotípiák. Coppola mozijában nincsenek kimondottan pozitív szereplők. A főszereplőket a film „negatív” hőseitől is csak pusztán az választja el, hogy egy másik család tagjai, de módszereik és gondolkodásmódjuk megegyező.
A filmet az Amerikai Filmakadémia az 1972-es évben tizenegy Oscar-jelöléssel jutalmazta. Ebből hármat nyert el: az év legjobb filmjének járó Oscar-díj mellett Coppola Mario Puzóval közösen a legjobb forgatókönyv díját kapta meg, Marlon Brando alakítását pedig a legjobb férfi főszereplő díjjal jutalmazták. Ebben a filmen szinkronizálta először Végvári Tamás Al Pacinót.
Cselekmény
A második világháború vége utáni New York-ban, a szicíliai származású maffiavezér, Don Vito Corleone és családja történetét meséli el a film. New York alvilágában a Corleone-család érdekeltségébe tartozik a szerencsejáték, sportfogadás és a szeszcsempészet. A prostitúciót és a kábítószer-kereskedelmet viszont elutasítják. Az 5 család legbefolyásosabbika bírókat, rendőrtiszteket és politikusokat fizet a zavartalan üzletmenet érdekében. Vito Corleonénak 4 gyermeke van: Sonny (Santino), Fredo, Michael és Connie. A történet a már idős Don lánya esküvőjével kezdődik (a film a későbbiekben többször is kitér Vito Corleone gyerekkorára, Amerikába érkezésére és meggazdagodására a legális és illegális üzleti életben), ahol a hatalmas birtok udvarán nagy tömeg ünnepli az ifjú párt. A Don dolgozószobája előtt pedig sorban állnak a szívességet kérők.
Szokványos szicíliai bevándorlóként éli életét a család, de Michael, a legkisebb fiú kilóg a sorból. Ő főiskolát végzett, amerikai lánynak udvarol, harcolt a világháborúban (hiába ellenezte az apja), és a legfontosabb: ki akar maradni a család alvilági ügyleteiből. Sonny éppen az ellenkezője, vágyik a gengszteréletre, forrófejű és arrogáns, arra számít, hogy az apja ráhagyja majd a család vezetését.
Fredo bár jólelkű, de végtelenül egyszerű gondolkodású, ezért csak a kisebb, szinte jelentéktelen ügyeket bízzák rá. Hagen pedig, a család ügyvédje a Don fogadott fia, akit Sonny gyerekkorukban vitt haza, mert az utcán csavargott és nem volt hol aludnia. Tomot Vito Corleone befogadta és ügyvédnek taníttatta, aki a család üzleti ügyeivel foglalkozik.
Az esküvő után nem sokkal üzleti megbeszélésre hívják a Dont, egy bizonyos Sollozzo (a „török”) akar vele üzletet kötni. A kábítószerterjesztő üzletéhez kér segítséget a családtól, és busás hasznot ajánl, ha a Don felhasználja befolyását az üzletmenet zavartalanságáért. Don Vito elutasítja az ajánlatot, mert politikus és rendőrségi barátai szerinte nem hunynának szemet egy ilyen 'piszkos' üzlet felett. Hiába kérte Tom Hagen előzőleg, hogy gondolja meg alaposan, mert ez egy nagyon gyümölcsöző üzlet, és ha a Corleone család nem száll be, akkor majd megteszi más, és a sok pénz újabb alvilági háborúhoz vezet majd. A Don kérlelhetetlen, de Sonny meggondolatlanul közbeszól a tárgyaláson, és ezzel azt érzékelteti a törökkel, hogy csak Vito Corleone áll az üzlet útjában, s a család többi részét érdekli az ajánlat.
Karácsony előtt néhány nappal megpróbálják megölni a Don-t az utcán, de életben marad. Fredo, aki mellette volt, tehetetlenül nézi, ahogy apját lelövik. A kórházat, ahol a Don fekszik, elözönlik a család emberei, nehogy Sollozzo emberei újra megpróbálják megölni őt. Mire Michael beér a kórházba meglátogatni az apját, már sehol sincsenek a család emberei, mert a Sollozzo által fizetett rendőrök elzavarták őket. Sikerül megmentenie apja életét egy hálás fiatalember segítségével, aki a Donnak köszönheti, hogy a háború után Amerikában maradhatott. A család úgy dönt, hogy meg kell ölni Sollozzót és az őt segítő korrupt rendőrtisztet is, de számítanak rá, hogy a rendőrgyilkosság után háború következik.
A legnagyobb megdöbbenésükre Michael is részt akar venni az akcióban és rövid töprengés után rájönnek, hogy a török úgysem merne a család bármely más tagjával találkozni, hogy megbeszéljék az ügyet. Kinyomozzák, hol akar a török találkozni Michaellel és pisztolyt csempésznek az étterem WC-jébe. A találkozón Michael hidegvérrel lelövi Sollozzót és a rendőrtisztet is.
Ezután Szicíliában bujdosik, amíg elülnek a dolgok. Több mint egy évig él itt, ezalatt megnősül. A háborúban súlyos veszteségek érik a családot: Szicíliában egy Michaelnek szánt bomba megöli a feleségét. Sonny forrófejűségét kihasználva, Connie férjének segítségével (aki sértődött, mert a család kizárja az ügyekből), Sollozzo emberei tőrbe csalják Sonny-t, és a Brooklyn-i autópálya kapujánál kivégzik. A család bosszúból megöli a rivális Tattaglia család Donjának fiát, Brunót.
Mire a család ügyvédei tisztázzák Michaelt a rendőrgyilkosság vádja alól, már békét akarnak kötni a többi családdal, hogy Michael hazajöhessen. Don Vito egy megbeszélésen békét köt a többi Donnal, hogy Michael hazajötte után kitanítsa a család vezetésére. Közben Michael felkeresi Kay-t, az amerikai lányt, akinek régen udvarolt, és feleségül kéri.
Anthony (Michael és Kay első gyermeke) születése után már Don Vito és Michael közösen irányítják a családot. Mindent, amit tud az életről és üzletről, átadja a fiának. Többek között azt is megosztja vele, hogy aki a találkozót szervezi majd Don Barzinivel, az lesz az áruló.
Don Vito halála mindenkit megráz, és a temetése napján Michael megtudja, hogy a családhoz közelálló Tessio árulta el Őket.
Ezután Michael, unokaöccse keresztelője közben, ahol történetesen ő lesz a keresztapa, minden ellenségükkel leszámol, köztük a Corleone család árulójával, Tessióval is, és átveszi az apja helyét a családban.
Szereplők
SzerepSzínészSzereposztás az IMDb.com szerintMagyar hang1. szinkron (1982)2. szinkron (1997) Don Vito Corleone Marlon Brando Szabó Sándor Tordy Géza Michael Corleone Al Pacino Végvári Tamás Jakab Csaba Végvári Tamás Santino „Sonny” Corleone James Caan Márton András Szakácsi Sándor Pete Clemenza Richard S. Castellano Horváth Pál Koroknay Géza Tom Hagen Robert Duvall Dózsa László Helyey László McCluskey rendőrkapitány Sterling Hayden Benkő Gyula Csurka László Jack Woltz producer John Marley Verebes Károly Szokolay Ottó Don Emilio Barzini Richard Conte Velenczey István R. Kárpáti Péter Moe Greene Alex Rocco Perlaki István Kovács István Virgil Sollozzo, „a Török” Al Lettieri Szilágyi Tibor Csikos Gábor Vass Gábor Kay Adams Diane Keaton Egri Márta Kovács Nóra Salvatore „Sally” Tessio Abe Vigoda Gruber Hugó Gruber Hugó Costanza „Connie” Corleone-Rizzi Talia Shire Kiss Mari Vándor Éva Carlo Rizzi Gianni Russo Felföldi László Laklóth Aladár Frederico „Fredo” Corleone John Cazale Halmágyi Sándor Incze József Bruno Tattaglia Tony Giorgio Láng József Halmágyi Sándor Apollonia Vitelli-Corleone Simonetta Stefanelli Andresz Kati Kiss Erika Roatis Andrea Philip Tattaglia Victor Rendina Fillár István Palóczy Frigyes Carmine Cuneo Rudy Bond Victor Stracci Don Costello Johnny Fontane énekes Al Martino Dobránszky Zoltán Sinkovits-Vitay András Corleone mama Morgana King Győri Ilona Szabó Éva Luca Brasi Lenny Montana Farkas Antal Kránitz Lajos Ujlaki Dénes Paulie Gatto John Martino Téri Sándor Holl Nándor Amerigo Bonasera Salvatore Corsitto Szabó Gyula Pathó István Willie Cicci Joe Spinell Cs. Németh Lajos Harmath Imre Al Neri Richard Brightnem szólal meg
A Keresztapa-trilógia Méltán tekinthetjük A Keresztapa megjelenését a maffiatörténetek kezdetének, hiszen előtte nem igazán létezett ez a műfaj, utána pedig csak ehhez a műhöz viszonyítva lehetett csak ilyen vagy ehhez hasonló témákról szólni. Coppola A Keresztapa történetét két további résszel egészítette ki.
Az első film teljes egészében Puzo 1969-es regényére épül; a második világháború utáni New Yorkban játszódik és Vito Corleone donságának utolsó szakaszára, ill. a maffiaháborúra fókuszál. Már itt is éles utalásokat találhatunk a maffia és a mindennapok összefonódására; a kritikusok például Johnny Fontane alakjában a kor nagyszerű énekesét, Frank Sinatrát vélték felfedezni. A film nemcsak egyértelmű utalásaiban volt áttörés: először láthatott a néző ily kendőzetlenül naturalista akciójeleneteket a filmtörténet során.
A Keresztapa II.
Az alkotók a nagy sikerre való tekintettel folytatták a cselekményt, bár kezdetben a folytatás ötletével maga Coppola nem értett egyet. Ezzel kapcsolatban az 1975-ös Oscar-gálán, a legjobb rendezőnek járó díj átvételét követő köszönőbeszédében azt mondta: „Charlie Bluhdorn ötlete volt. Amikor meghallottam, mondtam neki: „A Keresztapának folytatást készíteni garantált bukást jelent, és mindent elveszíthetek, amit eddig sikerült elérnem.” (…) Örülök neki, hogy megpróbáltam.”
Az 1974-ben moziba került folytatás az ötvenes évek végén játszódik, és Michael Corleone keresztapaságát mutatja be, melyet a fiatal Vito Corleone – Robert De Niro alakításában – történetével egészítettek ki. A történet egy része a forrongó Kubában játszódik, de vannak a filmben utalások az amerikai maffia korabeli tevékenységére is.
A Keresztapa III.
1990-ben, hosszú kihagyás után jelent meg A Keresztapa harmadik része, amely 1978-ban játszódik, és a Vatikán és a maffia kapcsolatát tárgyalja, meglehetősen provokatívan; utalnak I. János Pál pápa titokzatos halálának okaira is. A trilógia befejező részében Al Pacino a hatvanas éveiben járó mindenható Keresztapa, akit két cél vezérel: hogy családját letérítse a bűn útjáról, és hogy megfelelő utódot találjon magának.
A film hatása a maffiára Robert Delaney, New Jersey állam nyomozója áthatolt az államban lévő maffiaszervezeteken, és 1981-ben első kézből értesítette a szervezett bűnözésről és maffiatagokról az Amerikai Szenátus illetékes bizottságait. Kijelentette, hogy a Keresztapa filmek nagy hatást gyakorolnak a bűnszervezeti családokra. Olyanokról mondta ezt, akik legalább háromszor, de akár tízszer nézték meg a filmet. Egyszer azt mondta, hogy Joey Adonis fia egy marék negyeddollárost adott a pincérnek, és kérte, hogy folyamatosan játszassa wurlitzeren A Keresztapa című film zenéjét.
Delaneyen kívül a sokáig hatalmon lévő bűnszervezeti család vezetőjének, Joe Bonanónak az volt a véleménye A Keresztapáról, hogy mindenkinek meg kell néznie, hiszen a film megmutatja nekik, miképp kell viselkedniük. Az Egy becsületes ember című regényében mesél a munka iránti különleges érzelmeiről. Az igazi feladat a családi büszkeség és a személyes tisztelet elérése. Ez az, ami A Keresztapát olyan híressé teszi. Rokoni kapcsolatokkal rendelkező, erős akaratú embereket mutat be. Azonban Bonano soha nem minősítette a filmet.
A film megjelenése Magyarországon