A vascsoport tagjai közül a vasnak és nikkelnek, illetőleg ezek elegyedéseinek van ásványtani jelentősége . Mindkettő típusos sziderofil elem, és feltevéseink szerint a földszerkezet belső magjának uralkodó eleme. A termésvas a terméselemek osztályába, fémek alosztályába, ezen belül a vascsoportba tartozó ásvány.
A vas módosulatai Szabályos holoéderes. Térrácsa a hőmérséklet változása szerint módosul. A metallurgiai ismeretek alapján négyféle módosulata van : 768 C° alatt : α-vas, szabályos tércentrált cella, ferromágneses. 768-906 C° : β-vas, szerkezete az α-vassal azonos, de nem ferromágneses. 906-1401 C° : γ-vas, szabályos lapcentrált cella. Rácsába korlátolt mennyiségű C-atom épül be. Lassú lehűléskor visszaváltozik α-vassá, mélyben a karbónium szételegyedik vas-karbid : cementit (Fe,C) alakjában. Hirtelen lehűléskor szételegyedés nem jöhet létre, a karbónium kényszerszerkezetű, tetragonális martenzitté merevíti a rácsot, s így kemény, rugalmas acél áll elő. 1401-1528 C° : δ-vas, ismét tércentrált
Fizikai és kémiai tulajdonságai Képlete: Fe Kristályrendszere: α-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal. β-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal. γ-vas: Szabályos kristályszerkezet, lapcentrált cellákkal. δ-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal. Meglejenése: kristályai igen ritkák, főképp oktaéderes termetűek. Szinte mindig szemcsés halmazok, hintések vagy vaskos tömegek formájában jelenik meg. Keménysége: 4,5 (Mohs-féle keménységi skála szerint). Törése: horgas. Hasadása: rossz. Fénye: frissen fémes fényű, idővel fényét elveszíti. Színe: frissen vasfekete, idővel barna oxidréteg jelenik meg rajta. Karcolási pora: vasfekete. Megmunkálhatósága: rideg, kevésbé nyújtható; alakítható, kovácsolható. Egyéb tulajdonságai: erősen ferromágneses (hevítve, 769 °C fölött elveszti mágnesességét). A termésvas igen instabil a földi nedves atmoszféra és a földfelszín oxidatív viszonyai közepette, így könnyen különféle Fe-oxidokká-(hidroxidokká) alakul át. Kevés Fe3C (cohenit), FeS (troilit) és Fe1–xS (pirrhotin) lehet benne.
Előfordulása A természetes elemi vas származása szerint kétféle lehet : földi eredetű (terresztrikus) és kozmikus vagy meteorvas. Földi eredetű vas A földi eredetű vas a természetben igen ritka. Bázisos kőzetek (főleg bazalt) vas-oxid-tartalmának részleges redukciójával keletkezik. Amikor a vasban gazdag láva kőszéntelepen hatol át, a kohókban végbemenő folyamathoz hasonlóan a szén színfémmé redukálja a vasat. Külsőleg kristályos alakja nem ismeretes.
Kozmikus eredetű vas A bolygóközi térből hozzánk érkező meteoritok mindig tartalmaznak termésvasat, ezt nevezzük meteorvasnak, ami a leggyakoribb meteoritásvány.
Források Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre : Ásványtan I-II. Szakáll Sándor : Ásványrendszertan. Miskolci Egyetemi Kiadó 2005
Kategória:Fémek