Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.
Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltó, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.
Állandó kísérők: a párbeszédes részek A párbeszédes részekben alig találunk rímeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak. Pl.:Az időmértékes verslábakat a szokásostól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hangsúlyos, a jelöléssel el nem látottak a hangsúlytalan szótagokat jelölik, a két „/” jel közé fogott rész pedig a verslábat. Az én | időm | ben ün | nep volt | az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor) Ott volt | az ud | var, a | nemes | világ. (10 szótag, ötös jambusi sor)
Váltakozó forma: Lírai betétek A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.
A Tragédia formájától eltérően halljuk: az Angyalok karát, a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak, Cluvia dalát, Hippia énekét és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot...
Első szín Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. Például: Dicsőség a magasban Istenünknek, A Dicsérje őt a föld és a nagy ég, X Ki egy szavával híva létre mindent, A S pillantásától függ ismét a vég. Y
A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.
Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.
Például: Azt hin/néd, egy / gyönge / lámpa, A S mégis millió teremtés X Mérhetetlen nagy világa. A Két golyó küzd egymás ellen Y
A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.
Római szín Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:
Bolond/ világ /volt haj/danában: A Lukréciát az özvegy ágyban A Hogy megkereste szép gavallér B Nem lángol ajka, több kéjt nem kér, B Tárt szűvel nem fut bordélyházba, A Hideg vasat merít magába. A
Londoni szín Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:
Zúg az / élet /tenger/árja, X Mindenik hab új világ, A Mit szánod, ha elmerűl ez, Y Mit félsz, az ha feljebb hág? - A
Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:
Sárkányoktól / is kivívták A Egykoron az / aranyalmát - A Almák még most / is teremnek, B A sárkányok / rég kivesztek: B
Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:
Félrébb/ az útból/! – tiszte/let nekem, A Megőszült tudományban a fejem, A Mig a természet titkos kincseit X Felástam ernyedetlen szorgalommal. Y
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikk Az ember tragédiája Wittich_Zsuzsanna:Luciferi víziók_(elbeszélés)
Kategória:Magyar költészet Kategória:Verstan