A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság (icterus), de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól.
A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.
Mindezek mellett a májgyulladás mibenlétét nehéz pontosan meghatározni a májbetegségek gyulladásos komponenseket is mutató sokfélesége miatt. Ma már – különös tekintettel a máj sokrétű és anyagcserében betöltött központi szerepét tekintve – joggal ide sorolják a májsejteket ért bármiféle károsodással járó kórképeket, amelyek általában különböző súlyosságú hosszú távú következményekkel is járnak. (Nem véletlenül alakult ki a belgyógyászaton belül is a májbetegségekkel foglalkozó szakág, a hepatológia.)
A korábbi leegyszerűsített megközelítés – az A, B és "nem A és nem B" hepatitis – nyilván nem tartható. Jelen szócikk viszont nem vállalkozhat a májgyulladások valamennyi formájának és aspektusának tárgyalására, így kénytelen a legalapvetőbbnek vélt kórképekre (alapjában az A és B típusra) összpontosítani, esetenként utalva más formákra is.
A vírushepatitisek a kórokozók fertőzési módjától függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).
Kórisme (Diagnózis) A májgyulladások diagnózisában a fizikális jelek mellett alapvető szerepe van a laboratóriumi vizsgálatoknak. Az epefesték és bizonyos vérbe jutott májenzimek szintjének mérése mellett a vírus típusa specifikus ellenanyagokkal azonosítható
A beteg székletéből az A vírus is izolálható, de ez költség-, munka- és időigényessége miatt nem rutineljárás.
Tápcsatornán keresztül terjedő vírushepatitisek Hepatitis A
bélyegkép|jobbra|300px|A Hepatitis A elterjedése a világban. Megbetegedési valószínűség: sötétvörös: magas; vörös:középmagas; sárga:közepes; szürke: alacsony bélyegkép|jobbra|300px|Hepatitis A vírus elektronmikroszkópos képe (negatív festés) Kórokozó: A Picornavírusok családjának Hepatovirus nemzetségébe tartozó Hepatitis A vírus (HAV). Tünetek: Gyakran kevés tünettel jár, vagy teljesen tünetmentes, különösen a fiatalok körében. A fertőződés és a tünetek megjelenése között eltelt idő – azoknál, akiknél ezek kialakulnak – két és hat hét közé tehető. Amennyiben jelentkeznek tünetek, azok többnyire nyolc hétig fennállnak, és ezek között lehet: hányinger, hányás, hasmenés, sárgaság, láz és alhasi fájdalom. Az emberek mintegy 10–15 százalékánál a tünetek ismételten jelentkeznek a fertőződést követő hat hónapon belül. Akut májelégtelenség ritka esetben előfordulhat, főként az idősek körében. Terjedése: Az A vírus a fertőzött széklettel terjed, amiben jelentős szerepet játszanak a legyek. A fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fertőzőképesség tartama a lappangási idő második felétől kezdődik, és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszűnik. A passzív immunizálás (gamma-globulin adása) mintegy 6 hónapos védelmet nyújt. A fertőzés többnyire étel vagy ital, illetve fertőzött széklettel szennyezett víz fogyasztása útján terjed. A nem kellően átfőtt kagyló gyakori fertőzési forrás. Terjedhet egy fertőzött személlyel való közeli érintkezés útján is. Bár fertőzött gyermekeknél gyakran nem mutatkoznak tünetek, ekkor is képesek megfertőzni másokat. Egyszeri fertőződést követően az illető személy az élete hátralévő részére immunissá válik. A diagnózis felállításához vérvizsgálatra van szükség, mivel a tünetek hasonlóak számos más betegség tüneteihez. A hepatitis A az öt ismert hepatitis vírus egyike. Ezek: A, B, C, D és E. Megelőzése: Általános higiénés rendszabályok, kézmosás, élelmezés- és vízhigiénés rendelkezések betartása és ellenőrzése. A fertőzéssel a hazainál erőteljesebben érintett országok látogatásakor – 3 hónapnál hosszabb kint tartózkodás esetén – aktív immunizálás javasolt hepatitis A (és B) elleni vakcinával. A hepatitis A védőoltás hatékony megelőzési módszer. Van olyan ország, ahol javasolt a gyermekek és a korábban még nem oltott személyek rutin oltása, akiknél a kockázat magasabb. Az eddigi megfigyelések szerint a védőoltás életre szóló védelmet nyújt. További megelőzési módszerek közé tartozik a kézmosás és az ételek megfelelő főzése. Konkrét kezelési módszer nincs, pihenés és – szükség esetén – hányinger és hasmenés csillapítására szolgáló gyógyszerek alkalmazása javasolt. A fertőzések többnyire maradéktalanul elmúlnak, maradandó májbetegség nélkül. Amennyiben akut májelégtelenség lép fel, ennek kezelése májátültetés. Fertőzés esetén: Fertőzésveszély esetén csak forralt vizet fogyasszunk, ebben mossuk meg alaposan a zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyeket ajánlott meghámozni. Fogmosáshoz is a forralt vizet használjuk. A fertőző beteg tisztálkodási eszközeit el kell különíteni. Különösen érdemes betartani ezeket az óvintézkedéseket a Földközi-tenger térségében, Ázsiában és Dél-Afrikában, ahol a higiéniás körülmények nem mindig megfelelőek.
Hepatitis E Kórokozó: A hepatitis E vírus. A hepatitis A-hoz hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes, de terhes nőknél súlyos, gyakran halálos megbetegedést okozhat. A fertőzés forrása: a beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűleg különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok). A fertőzött terhes nők a magzatot a méhlepényen keresztül fertőzhetik. Lappangási ideje: leggyakrabban 26-42 nap. Aktív védőoltás nem áll rendelkezésre.
Vérrel és testnedvekkel terjedő vírushepatitisek Hepatitis B
bélyegkép|jobbra|300px|A Hepatitis B elterjedése és megbetegedési valószínűsége: vörös: magas; narancs: közepes; sárga: alacsony bélyegkép|jobbra|300px|Hepatitis B vírus elektronmikroszkópos képe (negatív festés) bélyegkép|jobbra|300px|Hepatitis vakcina (Védőoltás) A hepatitis B fertőzés világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Föld teljes lakosságából. Ezekből mintegy 360 millió beteg krónikus hepatitis B fertőzésben szenved, amely komoly rizikófaktor: a krónikus hepatitis B talaján ugyanis májzsugor és májrák alakulhat ki. Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a hepatitis B vírusfertőzés következtében, holott ez a betegség védőoltással hatékonyan megelőzhető.
A hepatitis B kötelező védőoltás, 1999 óta minden 14 éves serdülő megkapja.
A hepatitis B-ről általában A vírus igen magas fertőzőképességgel bír, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.
Védőoltás Ma már aktív immunizálásra alkalmas, elölt kórokozókat tartalmazó védőoltások állnak rendelkezésre, amelyek beadásának részletesebb indikációiról az idézett irodalomból tájékozódhatunk A Hepatitis B elleni védőoltás annyiban talán még fontosabb, hogy ez a betegség az A-nál sokkal súlyosabb lefolyású, és gyakran vezet maradandó károsodásokhoz, vagy akár halálos kimenetelű is lehet. Míg a védőoltások alkalmazása a fejlett világban elterjedtnek mondható, a fejlődő világban sokkal kedvezőtlenebb a helyzet (anyagi, szervezési, általános egészségügyi okok miatt). Fejlődő országokba utazóknak ajánlatos a védőoltás mindkét vírustípus ellen.
Hepatitis B – Európa halálozást is okozó vezető fertőzése Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Ebből 350 millió esetben krónikussá válik a betegség. Európa lakosságának 2-20%-a fertőződött már a vírussal, és mivel a fertőzés mintegy 10%-ban krónikussá válik, a B-vírus okozta krónikus hepatitis, májzsugorodás és májrák aránya Európában 0,2–2%. Az ázsiai, afrikai, dél-amerikai lakosság körében az előfordulás ennek tízszerese is lehet. A fertőzést annak ellenére nem sikerült eddig teljes mértékben eradikálni, hogy több uniós országban is kötelező a hepatitis B elleni védőoltás. Európában évente egymillió ember fertőződik meg újonnan a súlyos betegséggel és jelenleg mintegy 14 millió krónikus hepatitis B fertőzött él a régióban. A hepatitis B betegek tízszer annyian vannak, mint a HIV fertőzöttek, és kétszer annyian, mint a hepatitis C fertőzöttek. A legtöbb új fertőzést 100 000 lakosra számítva 2005-ben Izlandon regisztrálták, de az élbolyban található Bulgária, Törökország, Franciaország és Ausztria is.
Magyarországi helyzet Egy olyan, sokszor krónikus és súlyos betegség, ami ellen a magyarok többsége beoltatlan még. Magyarországon is évente majdnem százan fertőződnek hepatitis B vírussal, és minden évben többen meg is halnak a betegség következtében. A hepatitis B ellen már 1999 óta kötelezően oltják a 14 éves fiatalokat, továbbá az egészségügyi dolgozókat évtizedek óta védőoltásban részesítik, de a lakosság többsége még oltatlan, azaz fogékony a hepatitis B vírusra. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a 10. vezető haláloknak számít. Mindenki az AIDS-től retteg, pedig a hepatitis B vírus 10-100-szor fertőzőbb, mint a HIV (az AIDS kórokozója). Magyarországon a hepatitis B vírus tízszer gyakrabban fordul elő, mint a HIV. A legnagyobb különbség a két betegség között ma az, hogy a hepatitis B vírus védőoltással megelőzhető (lenne).
A kötelező oltásnak köszönhetően száz alatti számra csökkent az évenkénti hepatitis B fertőződések száma Magyarországon.
A hepatitis B betegség megelőzésének fontosságát felismerve, itthon már 1999 óta kötelezően oltják hepatitis B ellen a 14 éves korosztályt. Emiatt a 14-24 évesek több mint 95%-ban védettek a kórokozó ellen, ugyanakkor a legnagyobb veszélynek kitett 25-50 év közötti lakosság többsége védtelen a veszélyes betegséggel szemben. Magyarországon 2007-ben több mint 300 heveny vírusos májgyulladást regisztráltak, amelyek közül – a 14 évesek kötelező oltásának köszönhetően – csak 81 volt hepatitis B vírussal fertőzött és ebből hárman vesztették életüket. A fertőzöttek 60%-a a 25-50 éves korosztályból került ki, 43%-uk Budapesten és környékén él. A vérátömlesztések során 1985 óta szűrik hepatitis B-re a vérkészítményeket, de korábban előfordulhattak fertőzések. A WHO szerint Magyarországon a megelőzhető halálokok között a májzsugor közvetlenül a szív- és érrendszeri megbetegedések után áll, 8%-os részesedéssel. Hazánkban évente 6-8000 ember hal meg májzsugorban, mely döntően a hepatitis fertőzések, valamint az alkoholos májkárosodás következménye (Magyar Májkutatási Társaság, 2006.).
A fertőzöttek többsége ugyanakkor panasz- és tünetmentes: csak laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a vírushordozás Bennük lappangva súlyosbodhat a betegség, és előfordulhat, hogy csak a májrák kialakulása hívja fel a figyelmet a fertőzésre. Ugyanakkor ezen emberek többsége fertőzőképes ezen hosszú lappangás idején, azaz oltatlan embereknek átadhatják a kórokozó vírust.
Fontosabb tudnivalók a hepatitis B-ről A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg, és akut valamint krónikus betegséget is okozhat.
Kórokozó: A Hepadnaviridae családba tartozó Hepatitis B vírus (HBV).
A vírus vérrel és testnedvekkel terjed
Körülbelül kétmilliárd olyan ember él a Földön, akiket már megfertőzött a hepatitis B vírus. Körülbelül 600 ezer ember hal meg évente az akut vagy krónikus hepatitis B következményeként A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg