Az atavizmus a biológiában az ősökre való visszaütést jelent. Olyan anatómiai, vagy viselkedési jellemzők felbukkanása, amelyek nemzedékekkel korábban eltűntek, ezért gyakran fejlődési rendellenességnek tekintik. A csökevényes szervekkel együtt az evolúció fő bizonyítékai közé tartozik. Kialakulhat úgy, hogy mutáció révén újra működni kezdenek a régebben kikapcsolódott gének; másik oka lehet a magzati, vagy a tojásbeli fejlődés lerövidülése. A jegyek száma változhat attól függően, hogy a fejlődés lerövidült, vagy meghosszabbodott-e. A kifejezést Hugo de Vries vezette be a szakirodalomba 1901-ben.
A társadalomtudományokban az atavizmus egy kulturális jelenség, amelynek során az emberek visszatérnek a régebbi korok gondolkodásmódjához, viselkedésmintáihoz. Eredete a latin atavus, amely a szépapát, tehát az ötödik őst (lásd Rokonság), vagy tágabb értelemben az ősöket jelöli.
Példák Az evolúció során egyes gének hatása anélkül tűnik el, hogy ezek a génkészletből is eltűnnének. A génnek van egy kicsi, de pozitív esélye fennmaradni nemzedékek hosszú során át. Amíg nem mutálódik szét, addig a génkifejeződés kisebb hibája miatt újra lehetőséget kaphat a kifejeződésre. Az alvó gének egyes esetekben mesterséges beavatkozással is felébreszthetők.
A megfigyelt példák közé tartozik: A kígyók és a cetek hátsó lába A delfinek hátsó uszonya Lovak extra ujjai Szarvasmarhák fölös patái, tehát három pata egy lábon. Csirkék fogai A Hieracium pilosella virágos növény vagy a Crotoniidae bolhák ivaros szaporodása Az Antirrhinum nemzetségcsoportba tartozó növényeknél sugaras szimmetriájú virág a kétoldalian szimmetrikus helyett. A kőris egyszer vagy legfeljebb háromszor tagolt levelei. Kaktuszok fejlett levelei Viselkedési atavizmus a házi veréb gömb alakú, a szövőmadarakra emlékeztető fészke
Ezeknek az anatómiai jegyeknek nincs kifejezett funkciójuk, és nemzedékek óta eltűntek. A növények atavizmusait a 19. század óta kutatják, mégis kevéssé ismertek.Vgl. Ettingshausen und Krasan: Beiträge zur Erforschung der atavistischen Formen an lebenden Pflanzen und ihrer Beziehungen zu den Arten ihrer Gattung. K.&K. Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1889. Atavizmusok felléphetnek gombáknál, baktériumoknál vagy protistáknál is, de nehezen különböztethetők meg az újonnan kialakult jellegektől a nagy változatosság és a tisztázatlan leszármazás miatt. Emberek Az atavizmust az embereken is megfigyelték. Ismert példa a farokkal születés. Vannak emberek, akiknek akkorák a fogaik, mint más főemlősöknek. Az orvosi szakirodalomban ismert a kígyószív, amit hüllőszerű koronáris keringés és myocardialis felépítés jellemez. További atavizmusok a Darwin-dudor, az erős szőrzet, a fölös mellek, a hímvessző papillomatosisa és az erős farokcsont.
Okai Az atavizmusoknak ezek az ismert okai: A gátló mechanizmusok megváltozása: akadályozott fajspecifikus differenciálódás, különösen a régebbi jellemzők újbóli megjelenése az embrió által átfutott szervképződési szakaszon. Mutáció: Bizonyos gének visszamutálódása, vagy a génszabályozás megváltozása miatt alvó gének aktiválódása Hibrid atavizmus: a közeli rokon fajokkal való keveredés után a fajok közös ősére utaló jellegzetességek ismételt megjelenése
Kulturális atavizmus Az atavizmus szót időnként a kultúra témakörében is használják.Például itt: Egyes társadalomtudósok a régebbi, ősibb tendenciák visszatérését nevezik így, például a klánokba való tömörülést. A feltámadó atavizmus az a hiedelem, hogy a modern kor embere visszatér a korábbi korok gondolkodásmódjához és cselekvési mintáihoz. A szociológusok leginkább az erőszakra használják.
Az újpogányok szintén ezeket a szavakat használják a világi berendezkedésű fejlett társadalmakra, amelyeket jellemez a természetvédelem felfutása, a tudományok gyors fejlődése, és a liberalizáció. Ebben a környezetben visszaszorul a kereszténység, és előretörnek a régi korok vallásain alapuló mozgalmak. Így hivatkoznak az okkultizmusra és a spritualizmusra is, amelyek erőszakot is szülnek. A Lords of Chaos című könyvben Skandinávia-szerte felgyújtják a templomokat, így emlékeztetve arra, hogy a keresztények évszázadokon át üldözték és elnyomták a pogányokat.
Joseph Schumpeter az első világháborút is atavizmusként magyarázza. Azzal védi a nemzetközi liberalizált kapcsolatokat, hogy egy nemzetközi kereskedelemre épülő gazdaságban a háború költséges, és csak rombolni tud, ezért nem is törhetne ki. Éppen ezért az első világháború atavizmus volt, amit a régebbi korok módján kormányzott országok (Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, Oroszország, Törökország) kényszerítettek rá a liberális világra, tehát nem a liberális berendezkedés okozta. Ezzel az elgondolással a nemzetközi kereskedelem és a liberalizmus simító hatással van a konfliktusokra, és egy ilyen világban mindent gazdasági vagy diplomáciai úton oldanak meg.
Hunter S. Thompson sokat használta az atavisztikus viselkedés kifejezést, annyira, hogy ez a kifejezés még mindig hozzá kapcsolódik.
Története Az evolúcióelmélet elfogadása és a modern genetika kialakulása közötti időben már használták az atavizmus szót az ősökre való visszaütés értelemben, tehát egy nemzedékek óta eltűnt tulajdonság újra felbukkanására. Gyakran használták a primitív szerkezetek megjelenésére is.
A szociáldarwinisták gyakran használták ezt a kifejezést arra, hogy az alsóbbrendű fajok és emberfajták több atavizmust mutatnak, mint a fejlettebbek. Haeckel elméletével együtt az evolúciót folytonos fejlődésnek, vagyis egyre bonyolultabb felépítés és nagyobb ügyesség irányába vezető útnak tekintették.
Cesare Lombroso olasz kriminológus szerint a bűnözők több atavisztikus jellegzetességet mutatnak, mint a többi ember, és igyekezett ezeket a jegyeket beazonosítani."http://www.criminology.fsu.edu/crimtheory/lombroso.htm " Hozzáférés ideje: 26 July 2012. Ha egy jellegzetességet különösen gyakorinak talált a bűnözőknél, akkor azt primitívnek, atavisztikusnak minősítette. Bizonyítottnak tekintette, hogy ezek a jegyek primitív, bűnöző viselkedést váltanak ki. Azóta megcáfolták a statisztikai bizonyítékait és az eugenetikát, ami közel állt az elméletéhez. Ennek ellenére nem nélkülözi a tudományos alapot az, hogy az alany fizikai vonásai hatnak a viselkedésére is.
Az atavizmus genetikai gyökerű, ezért tenyésztéssel felhalmozható. Ezt visszatenyésztésnek is hívják. Az angolul Heck cattle-nak nevezett marhafajta az őstulkok visszatenyésztési kísérletének eredménye.
Jegyzetek
Források Ulrich Kutschera: Evolutionsbiologie, 3. Auflage, Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 2008, Linkek
Az ember atavizmusai Emberi farok röntgenképekkel (angol, PDF, 386 KiB)
Atavizmusok az állatvilágban Szarvasmarha harmadik patája Atavizmus és csökevényes szervek
Növényi atavizmusok Virágok Tagolatlan kőrislevél
Kategória:Biológia Kategória:Társadalomtudományok