Kishárs (1899-ig Kis-Lipnik, ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése Ólublótól 16 km-re északkeletre, a Poprád bal partján, a lengyel határ mellett fekszik.
Története A 14. század végén egy irtványon keletkezett falut az 1580-as években, a vlach jog alapján telepítették ruszin telepesekkel. A palocsai uradalomhoz tartozott, első írásos említése 1600-ból származik. 1715-ben „Kis-Lipnik” néven említik. 1787-ben 85 házát 564-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Héthárshoz más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Matisováé.”
1828-ban 96 háza és 725 lakosa volt a falunak. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, ezenkívül gyapjútermékeket és lenolajat állítottak elő. 1848-ban lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A falu lakói közül ebben az időben sokan éheztek és elvándoroltak innen.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett: 725 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Savanyuvíz-forrás. Fenyves erdő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. posta Eperjes 10 óra.”
1887-ben csendőrök verték le a zsellérek felkelését. Az első világháborúban 8 helybéli lakos esett el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
A faluban vízimalom és fűrészüzem működött.
Népessége
1910-ben 687, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 477 lakosából 460 szlovák volt.
2011-ben 456 lakosából 386 szlovák és 62 ruszin volt.
Nevezetességei Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban épült, 1889-ben és 1937-ben megújították.
További információk Községinfó Kishárs Szlovákia térképén A község rövid története E-obce.sk
Jegyzetek
Kishars Kategória:Sáros vármegye települései