II. Mengli Giráj (krími tatár: II Meñli Geray, ٢ منكلى كراى), (1678 – 1739. december 31.) krími tatár kán, I. Szelim kán fia.

Első uralkodása 1704–1707 között, III. Gázi kán idején Mengli a núreddin címet viselte, majd I. Kaplan kán kalgája volt két ízben (1707–1708 és 1713–1715). 1724-ben III. Ahmed szultán krími kánná nevezte ki. Az előző kán a lázongó tatár klánok miatt volt kénytelen távozni, ezért Mengli elsődleges feladata saját helyzetének megszilárdítása és a nemzetségek (elsősorban a Sirin klán) erejének megtörése volt. Óvatosan kezdett munkájához, néhány hónapig megértőnek és visszahúzódónak tette magát, majd 1725-ben, mikor a szultán a perzsiai hadjáratra csapatokat kért, tízezer harcost küldött; elsősorban a Sirin klánból. Amikor elég erősnek érezte magát, lesújtott. A nemzetséget széttelepítette a félsziget különböző részeibe, többeket kivégeztetett, Jan Timur klánvezér pedig elmenekült.

II. Mengli ezután előbb a budzsáki, majd a kubányi nogáj tatárok lázadását verte le. A krími tatárok támogatták uralmát, mert véget vetett a hosszas belső viszálykodásnak és némely adókat is eltörölt.

1730-ban a janicsárok megbuktatták III. Ahmed szultánt és az új szultán, I. Mahmud leváltotta Menglit is, a helyére I. Kaplan Girájt ültetve vissza (akinek ez már a harmadik uralkodói időszaka volt).

Második uralkodása II. Mengli 1737-ben, egy válságos háború közepén kapta vissza trónját, miután sem I. Kaplan, sem II. Fetih nem volt képes megvédeni az országot. Ekkor már dúlt a háború az Oszmán Birodalom, Ausztria és Oroszország között. A tatárok kevésbé vettek részt a nyugati, balkáni és magyarországi harcokban. Az előző két évben az oroszok több hadjáratot indítottak a Krím ellen, ezért a krími seregeknek az orosz előretörés jelentett nagy gondot. A jól felszerelt, modern orosz seregekkel szemben még a törökök is csak nagy nehezen boldogultak. Az oroszok felégették a városokat, feldúlták a vidéket, csak egy járvány késztette őket visszavonulásra. Mengli megerősítette a félszigetre vezető keskeny földszorost védő Perekop erődjét, ám a Peter von Lacy vezette orosz sereg megkerülte az erődöt és átkelt a földszorost az Azovi-tengertől elválasztó mocsaras, nádas tengeröblön (Szivas). A tatárok a szemtől-szembeni támadás helyett az orosz csapatok utánpótlási vonalát vágták el, így von Lacy a visszavonulás mellett döntött. A következő évben a cár újabb hadjáratot indított a Krímre, ám az elpusztított vidéken nem tudták biztosítani az utánpótlást és néhány város felgyújtása és a perekopi erőd lerombolása után elvonultak. 1739-ben megkötötték a békét Oroszországgal és Mengli Giráj nem sokkal ezután meghalt.

Több elődjéhez hasonlóan, II Mengli Giráj is foglalkozott a költészettel. Érdeklődött a szúfizmus iránt és nagyobb összegeket adományozott krími, budzsáki és törökországi mecsetek és medreszék építésére.

Források Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.

Kapcsolódó szócikkek Krími kánok listája Krími kánok családfája

Kategória:1678-ban született személyek Kategória:1739-ben elhunyt személyek Kategória:Krími kánok