A Puma SEAz SE a (Societas Europaea) rövidítése, ami „európai részvénytársaság” jelentéssel bír. A korábbi vállalatformák rövidítései közül a KG a Kommanditgesellschaft (betéti társaság), az AG az Aktiengesellschaft (részvénytársaság) rövidítése. (saját írásmóddal: PUMA) egy német sportszergyártó cég, mely cipőket, textíliákat, szabadidős ruházatokat és kiegészítőket állít elő. A cég székhelye a bajorországi Herzogenaurachban található. A Puma vezette csoporthoz tartoznak a Cobra Golf és stichd márkák. A Puma 2020-ban 5,2 milliárd eurós forgalmával és 78,9 millió eurós nyereségével valamint 14374 alkalmazottjával a Nike, az Adidas és a VF Corporation után a világ negyedik legnagyobb sportszergyártójának számított.Statista: Umsatz der führenden Sportartikelhersteller weltweit 2019 A vállalat a Borussia Dortmund labdarúgócsapatának 5%-át birtokolja és mezbeszállítója 2012 óta.
Az elődjének számító Gebrüder Dassler cipőgyárat 1924-ben alapította egy testvérpár, Adolf Dassler és bátyja, Rudolf Dassler. A folytonos vitáik miatt a második világháború után a vállalkozás felosztása mellett döntöttek. Rudolf a vállalkozását 1948-ban előbb a neveinek kezdő szótagjaiból képezett Ruda névvel jegyeztette be, amit hamarosan Pumára változtatott. Adolf a sajátjának az Adidas nevet adta. A Puma első logója egy nagy „D”-betű közepén átugró puma volt, négyzet alapon, a cipőket és öltözékeket díszítő logó és „formacsík” (Formstreifen/Formstrip) 1958 óta van használatban.
A cég főként a labdarúgócipőinek köszönhetően vált ismertté, hozzá fűződik az első professzionális szinten is használható csavaros stoplival ellátott cipők kifejlesztése az 1950-es évek elején. „Formacsíkkal” ellátott cipőkben játszotta mérkőzéseit a 20. század két legnagyobbnak tartott labdarúgója, Maradona és Pelé. A minden idők legnagyobb atlétájának tartott Usain Bolt is Puma cipőkben érte el sikereit.
Története A jogelőd Dassler Testvérek Cipőgyár bélyegkép|jobb|300px|A Dassler Testvérek Cipőgyár 1928-ban A Puma – és az Adidas – jogelődjének a herzogenaurachi Dassler Testvérek Cipőgyár tekinthető. A Puma-alapító Rudolf Dassler öccse, a cipészmesterséget kitanuló Adolf Dassler kezdett el sportcipőket készíteni 1923-ban szülőfalujukban, a Nürnberg melletti Herzogenaurachban, és a következő évben társult be hozzá Rudolf. A fiatal testvérpár 1924-ben jegyeztette be a közös vállalkozást Gebrüder Dassler Schuhfabrik (Dassler Testvérek Cipőgyár; röviden: Ge-Da) a helyi cégjegyzékbe, telephelyként pedig anyjuk mosókonyháját adták meg. 1926-ban áthelyezték a telephelyüket egy közeli épületbe és 26 alkalmazottal napi 100 pár cipőt készítettek. A testvérek között már ekkoriban is adódtak időnként nézeteltérések. A főként az üzleti ügyekkel foglalkozó Rudolf volt az extrovertáltabb kettőjük közül, míg a cipészmesterséget elsajátító Adolf inkább volt introvertált és neki volt a nagyobb kézügyessége is.
1925-től speciális cipők gyártásába kezdtek külön a labdarúgók, és külön a futók számára. Az elsők között voltak, akik stoplikkal látták el a focicsukákat. 1928-ban Amszterdamban viseltek először sportolók Dassler cipőket az olimpián. Dassler cipőkben versenyezve szerzett aranyérmet az egyik első nemzetközi hírnévre szert tett sportolónő, Lina Radke a 800 méteres futásban. 1931-ben jelentek meg az első teniszcipőik. Az 1936-os olimpián Jesse Owens három pár, külön az ő számára elkészített cipőt kapott ajándékba az őt felkereső Adolf Dasslertől. Úgy tartják, hogy ezeket viselve szerezte a négy aranyérmét.
Adolf és Rudolf Dassler 1933. május 1-én beléptek az NSDAP-be és később a Nemzetiszocialista Motoros Hadtestbe is. Adolf 1935-től a háború végéig edzősködött a Hitlerjugendben, amivel pártfunkcionáriusnak számított. A második világháborúban a Dassler testvéreké volt a legtovább működő sportcipőgyár Németországban és főleg a Wehrmachtot látta el sportcipőkkel és speciális lábbelikkel. 1943 decemberében fel kellett hagynia a cégnek a sportcipők gyártásával, helyettük a cég mindkét gyáregységében a Schricker & Co. Raketenpanzerbüchse 54 – másnéven Panzerschreck („páncélrém”) – típusú páncélelhárító fegyvereit szerelték össze (rögzítették a kivető csőhöz az irányzékot és a védőpajzsot ponthegesztéssel). 1942 és 1945 között legalább kilenc kényszermunkást alkalmaztak a cégnél.
Rudolf Dassler irányítása alatt A Puma alapítása A második világháború után 1946-ban a sportcipőgyártás ismét felfutott, a vállalat egy újabb gyáregységgel bővült, de Adolf és Rudolf Dassler élesen összekülönböztek és a cég kettéosztása mellett döntöttek. A cég felosztásánál a dolgozók maguk dönthették el, hogy melyik testvérnél folytatják, és Rudolf mellett egyharmaduk döntött, a két gyáregység közül övé lett az újonnan beszerzett a Würzburger Strassén.
Rudolf előbb a Ruda (Rudolf Dassler) nevet adta a cégének, de röviddel később Pumára változtatta. A névváltoztatást azzal magyarázta, hogy fiatalkorában a beceneve „Puma” voltAdidas und Puma: Reaktionen auf Spielfilm „Duell der Brüder“ nordbayern.de, 2016. március 26.Adidas und Puma: Das Ende des kalten Turnschuhkriegs diepresse.com, 2009. szeptember 25. és a két névalak közötti hasonlóság, valamint a jobb hangzás és az amerikai nagymacska dinamikusságával való asszociáció miatt döntött a névváltoztatás mellett. A céget 1949. január 14-én jegyeztette be Puma Schuhfabrik Rudolf Dassler névvel a cégjegyzékbe. A vállalat logójának egy a Dassler családnévre utaló „D” betűt és annak közepén átugró pumát tett meg.
Ekkortájt jegyeztette be öccse is a saját cégét Adidas névvel. Az Adidas és a Puma hamar a világ két legnagyobb sportszergyártójává vált és az egymástól csupán párszáz méternyi távolságra telephellyel bíró cég között ezután folyamatos lett a rivalizálás, ami évtizedekre meghatározta a sportipar fejlődését. A rivalizálás az Adidas és a Puma között Herzogenaurachban nem csak a két üzem dolgozói között, hanem a városka lakói között is megosztottságot eredményezett,Ein Seitensprung – zwei Weltmarken stern.de, 7. September 2007 ami majd csak a 2000-es évek elejétől hagyott alább.Adidas und Puma fußballern n-tv.de, 2009. szeptember 22.Das Ende der Eiszeit in Herzogenaurach Handelsblatt.com, 2009. szeptember 23. A két fivér és cégeik harcáról egy tv-film is készült, amit 2016-ban mutattak be (Duell der Brüder – Die Geschichte von Adidas und Puma). A csavarozható stoplik kifejlesztése A Puma 1948-ban Atom névvel hozta ki az első labdarúgócipőjét. Nyugat-Németország válogatottja ugyanebben az évben vívta az első labdarúgómérkőzését és ekkor a csapat számos játékosa Puma cipőkben játszott, köztük az első gólt szerző Herbert Burdenski is. Rudolf Dassler 1949-től kezdett el foglalkozni a csavarozható stoplikkal rendelkező focicipők kifejlesztésével. A számos szakértő, köztük Sepp Herberger közreműködésével életre hívott Super Atom modell 1952-ben került a piacra, majd ennek továbbfejlesztése, a Brasil 1953-ban jelent meg. A csavarozható stoplival ellátott cipőket mégis a nagy rivális Adidas tette ismertté az 1954-es berni világbajnoki döntő révén, ahol a nyugatnémet válogatottnak a magyar Aranycsapat elleni meglepő sikerét a felázott talajon a változtatható stoplihosszúságú cipők által biztosított „technikai fölénnyel” is magyarázták. A logó kialakulása bélyegkép|jobb|300px|Puma szabadidőcipők, belső oldalukon és a cipőnyelven nagymacskával, a külsőn formacsíkkal Rudolf 1957-ben szabadalmaztatta a Puma logó írásos-képi kombinációját (Wort-Bild-Marke).A Puma logóit, azok változatait bemutató rövid angol nyelvű videót lásd itt: Everything You Need to Know about PUMA’s Iconic Cat Logo, illetve cikk alakban itt: Puma logo Az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon az összes Puma modell oldalán megjelent a formacsík, a Formstreifen (formstrip), ami eredetileg egy a láb stabilitását szolgáló elem volt a cipőn.Hasonlóan gyakorlati elemekből alakult ki a nagy rivális Adidas ikonikus három csíkja is, melyben a bőrsávok a cipő szilárdságát voltak hivatottak szolgálni. A céget 1959-ben betéti társasággá alakították, a neve ekkor hivatalosan Puma-Sportschuhfabriken Rudolf Dassler KGA KG a Kommanditgesellschaft (betéti társaság) rövidítése. A Puma név után álló későbbi társasági formák rövidítései AG (Aktiengesellschaft, részvénytársaság) illetve SE (Societas Europaea), ami „európai részvénytársaság” jelentéssel bír. lett. Rudolf Dassler felesége és két fia (Armin és Gerd) társtulajdonosok lettek benne. Az Adidashoz hasonlóan a Puma is az ezt követő években a marketinget szolgálandó arra törekedett, hogy lehetőleg sok a nemzetközi tornákon részt vevő sportolót leszerződtessen.
A vállalat logójában (kisebb módosításokkal) ma is szereplő ugró pumát 1967-ben tervezte meg Gerd Dassler egykori iskolatársa és jóbarátja, Lutz Backes nürnbergi grafikus-karikaturista és került használatba 1968. január 10-től. A művész a nürnbergi állatkertbe tett látogatásai során úgy találta, hogy a fekete párduc a pumánál jobb modell lenne a logóhoz, ezért ezt az állatot vette alapul a terveihez, majd a fejét és mancsait egy pumáéval helyettesítette. Rudolf Dassler először kifogásolta az állat hosszú farkát, mert ehhez nagyobb reklámfelületeket kellett béreljen, de végül a bemutatott vázlat elfogadásra került. A No. 1 Logo megalkotásáért Backesnek fizetségül minden eladott termék után 1%-ot ajánlottak fel, de ő úgy döntött, egy összegben kér inkább 600 Márkát. A cég emellé adott neki még egy pár cipőt és egy táskát is a munkájáért cserébe. Úgy tartják, hogy amennyiben a Puma ajánlatát fogadta volna el, úgy hamar milliomossá válhatott volna, bár ekkor még konkrétan csak 5000 táskát terveztek díszíteni vele, és csak később került rá a ruházati termékekre és a cipőkre. A logón az évek során csak kis mértékben változtattak, az 1978-tól használt változaton eltűntek a nagymacska karmai, a szája és a szemei nincsenek kiemelve, míg a fülei kicsit nagyobbak lettek.
Ugyancsak 1968-ban dobta a piacra a cég a velúrbőrből készített Suede kosarascipőjét, amit mind a mai napig gyártanak. A 60-as évek végétől a sportcipők mellett hozzálátott a sportruházatok gyártásának. Az első melegítő a T7 modell volt, melynél két kontrasztos színben a pulóver és a nadrág szárán fentről lefelé egy 7 cm vastag, folyamatosan ék alakban szűkülő csík húzódott végig. Ezzel a cipők oldalán lévő formacsíkot igyekeztek szimbolizálni a ruhadarabokon. 1979-ben a cégjelzésben az ugró pumát a PUMA felirat fölé helyezték.
A cég Armin Dassler vezetése alatt Puma Austria bélyegkép|jobb|300px|Armin Dassler a két fiával Salzburgban (1964) Rudolf Dassler 1974-ben bekövetkezett halála után a fiai, Armin és Gerd vették át a cég vezetését. Armin rendelkezett a cég 70%-ával, Gerd a 30%-ával. Köztük hasonló belháború zajlott, mint amilyen apjuk és nagybátyjuk között is volt. Az 1960-as évek végén Gerd hasonlóan az Adidashoz Elzászban alapított céget Puma France névvel, ahol Sufflenheimban egy egész cipőgyárat vett át az összes dolgozójával együtt. Gerdnek nagyra törő tervei voltak, de hat év alatt jelentős adósságot halmozott fel, ezért a cégen belül háttérbe szorult. Apjuk halála után a mindkét fivér igényt tartott a vállalat irányítására, a kérdést végül bírósági úton rendezték, ahol Arminnak adtak igazat.
Armin még 1952-ben került be a vállalat vezetésébe és eleinte az Egyesült Államok piacával foglalkozott. 1961-ben összekülönbözött apjával, aminek a vége az lett, hogy Armin megkapta a cégből neki járó pénzösszeget, amiből 1962-ben Salzburgban sportcipők gyártásába kezdett szintén Puma névvel. Az Ausztrián kívüli eladások után licenszdíjat kellett fizetnie a Puma KG-nek. 1963-ban módosítottak a szerződésen és a Puma Austria ezután CONDOR-DASSLER névvel adta el a cipőit az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba. Armin vállalkozása olyannyira sikeres lett, hogy Rudolf a 60-as évek végén visszacsábította őt Németországba.
A „Pelé-paktum”