Az Iztaccíhuatl–Popocatépetl Nemzeti Park (rövidítve gyakran Izta–Popo Nemzeti Park) Mexikó egyik legismertebb nemzeti parkja, az Iztaccíhuatl és a Popocatépetl vulkánokat foglalja magában. A park területe Puebla, México és Morelos államok 13 községére terjed ki.
Földrajz A két vulkán Mexikóváros és Puebla között körülbelül félúton, a Vulkáni-kereszthegység keleti vidékein magaslik. Az 5462 m magas Popocatépetl kb. 17 km-rel fekszik délebbre, mint az 5230 m körüli Iztaccíhuatl. Mindkettő rétegvulkán, de amíg az Iztaccíhuatl alvó állapotban van, addig a Popocatépetl ma is aktív: például 2012 novemberében is kisebb kitörése volt megfigyelhető.
A nemzeti park területén 13 község osztozik: México államban Amecameca, Atlautla, Chalco, Ecatzingo, Ixtapaluca, Texcoco és Tlalmanalco, Pueblában Huejotzingo, San Nicolás de los Ranchos, San Salvador el Verde, Tlahuapan és Tochimilco, valamint Morelos államban Tetela del Volcán.
Élővilág A park területére az igen nagy magasságkülönbségek jellemzők, ennek megfelelően a növényzet is rétegződést mutat. Az alacsonyabban fekvő területeket főként magyaltölgyes erdők, följebb tűlevelűek erdői borítják, kb. 4000 méteres határtól kezdve pedig nincs növénytakarója.
Jellemző állatai az azték nyúl, a floridai üreginyúl, a mexikói vattafarkúnyúl, a Barisia imbricata nevű gyík, az amerikai borz és az amerikai uhu.
A vulkánok legendája A két szomszédos vulkán ősidők óta foglalkoztatja az itt élő népek képzeletét. Ennek köszönhetően több ősi legenda is szárnyra kapott a területet benépesítő aztékok köreiben. Az Iztaccíhuatl neve is ezekre a történetekre emlékeztet: a navatl nyelvben az iztac jelentése fehér, a cihuatl pedig nőt jelent, így a vulkán nevének jelentése: fehér nő, de nevezik alvó nőnek is.
A legelterjedtebb változat szerint a két vulkán egy szerelmespárt testesít meg: Popocatépetl egy bátor harcos, Iztaccíhuatl egy hercegnő volt. Hogy összeházasodhassanak, a harcos megállapodott a hercegnő apjával, hogy sikerrel tér vissza egy messzi, oaxacai háborúból (nem bízott abban, hogy sikerrel jár). Mialatt ő távol volt, az otthon várakozó hercegnő napjai egyre szomorúbban teltek. Egy nap Popocatépetl egyik riválisa azzal a hazugsággal állított be a hercegnőhöz, hogy jegyese a háborúban fogságba esett és feláldozták. Erre a hírre Iztaccíhuatl szíve teljesen összetörött, és a halálba menekült (vagy bánatában meghalt). Amikor szerelmese később győztesen hazatért a harcokból, kérte a királyt, teljesítse ígéretét és adja neki a lányát, de amikor kiderült, hogy mi történt, Popocatépetl felvitte a halott lányt egy hegyre, melynek 10 csúcsát 20 000 rabszolgával építtette fel, ahol az istenek, meghatottan látva a pár szerelmének tisztaságát, átváltoztatták a halott testet egy alvó tűzhányóvá (egyik irányból nézve valóban hasonlít egy fekvő nőre). A férfi esküt tett, hogy egy örökké égő fáklyával fogja őt óvni ezentúl, ezért az istenek őt is vulkánná, de folyton tüzet lövellő, aktív vulkánná változtatták. Néha azt is hozzáteszik, hogy a hazug hírt elmondó, és ezáltal a nő halálát okozó ember is meghalt bűnbánatában, ő is heggyé változott: belőle keletkezett a Citlaltépetl (más néven Orizaba).
Egy másik történet azt meséli, hogy a helyiek úgy döntöttek, hogy a bőséges termés érdekében feláldoznak egy szép nőt az isteneknek: a választás Iztaccíhuatlra esett. Hogy ezt megakadályozza, szerelmese, Popocatépetl úgy döntött, megszöknek kedvesével, azonban az őrök észrevették őket és nyilakkal lődöztek utánuk. Popocatépetlnek sikerült sértetlenül megmenekülnie, azonban a lányt megölte az egyik nyílvessző. A férfi elvitte a halott testet, és megfogadta, hogy örökké őrizni fogja őt.
Jegyzetek
Kategória:Mexikó nemzeti parkjai Kategória:Puebla állam földrajza Kategória:México földrajza Kategória:Morelos földrajza Kategória:Puebla állam turizmusa Kategória:México turizmusa Kategória:Morelos turizmusa