A Koszmosz–869 (oroszul: Космос 869) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja, technikai műhold. A szabványos rendszerben épített, háromszemélyes, szkafanderes-kétszemélyes űrhajóvá átalakított Szojuz űrhajó (7K-SZ) tesztrepülése.
Küldetés Hiradástechnikai fejlődésen átesett űrjármű. A földi vevő/követő állomások összehangolt hiradástechnikai gyakorlatát hajtották végre. Nagymértékben javították manőverező képességét.
Jellemzői Az űrhajót a Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda (CKBEM) tervezte, és kisebb átalakításokkal emberes programra, teherszállításra, valamint mentésre (leszállásra) is alkalmazható volt.
1976. november 29-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.36 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 209 kilométer, apogeuma 289 kilométer, hasznos tömege kilogramm. Több alkalommal végzett kísérleti pályakorrekciót.
December 17-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, a kijelölt körzetben ért Földet.
Források
További információk
Elődje:Szojuz–23Szojuz-program1967–1981 Utódja:Szojuz–24
Kategória:Szojuz 7K–SZ Szojuz-043 Kategória:1976 az űrkutatásban