bélyegkép|jobbra|250px|Március 14-én napközben a magasabban fekvő tájakon már havazott A 2013. márciusi rendkívüli időjárás során március 14-én délután hirtelen jött lehűlés, havazás és viharos szél miatt veszélyhelyzet alakult ki Magyarországon. A Dunántúl középső sávjában valamint az ország északkeleti részében az utak járhatatlanná váltak, sok települést nem lehetett megközelíteni. Akadozott a vasúti és a közúti közlekedés és az áramszolgáltatás is. Több ezren rekedtek az utakon, sokan 24 óránál is többet voltak kénytelenek a hó fogságában várni.
Időjárás bélyegkép|jobbra|250px|A 2013-as rendkívüli időjárás súlyossága térképen, megyénként
2013. március 14-én, csütörtökön a korábbi hetek enyhe tavaszias időjárása után hirtelen lecsökkent a hőmérséklet az egész országban, majd szinte mindenhol fagypont alá is esett március 15. hajnalára. A Dunántúlon már 14-én hajnalban havazásba váltott a csapadék és viharos szél fújt. s
Csütörtök délutánra már az ország nagy részén havazott, de a keleti és délkeleti tájakon még az eső, havas eső, illetve ónos eső volt a jellemző, ott estére váltott hóba a csapadék. 2013. március 15-én pénteken folytatódott a havazás és a szél. A hótakaró vastagsága a legtöbb helyen 25 centiméter alatti maradt.
A kialakult időjárási helyzetet egy délnyugat felől érkező, nagy nedvességtartalmú mediterrán ciklon okozta, amely Közép-Európa felett találkozott az Európa északi felének időjárását ekkor már uraló hideg, sarkvidéki eredetű légtömegekkel. Ennek hatására a jelentős mennyiségű hó a hideg levegő beáramlásával járó viharos széllel együtt érkezett, és ez az ország nyugati felében és az ország északkeleti, keleti részén súlyos közlekedési, illetve áram- és vízszolgáltatási problémákat okozott. A viharos, orkán erejű szél egyes lökései a Kab-hegyen elérték a 165 km/h sebességet is, míg az alacsonyabban fekvő térségekben elsősorban a 100 km/h körüli szélsebesség volt jellemző.
A csapadék az ország délnyugati részére szerdán, március 13-án még esőként érkezett, ez a Dunántúlon a hajnali órákra közvetlenül havazásba ment át, míg az ország keleti és déli területein az eső előbb ónos esőre váltott, és ez alakult fokozatosan havazássá. A havazás mértéke szélsőségesen különböző volt, előfordultak olyan területek, ahol mindössze pár centiméternyi hó hullott le, míg egyes helyeken a lehullott hó mennyisége a 16–20 cm-t is elérte. A problémát azonban elsősorban nem is a hó mennyisége, hanem a havazással együtt érkező szél miatt kialakuló hófúvás okozta. Sok helyen több méter magas hótorlaszok keletkeztek, és ezek az ország nyugati részén megbénították a közlekedést.
2013. március 17-én reggel megdőlt a aznapi országos hidegrekord, mivel ekkor -18,2 °C-t mértek Vásárosnaményban. A korábbi országos hidegrekordot 1964-ben mérték Miskolcon, amikor –15,4 °C-os értéket mutattak a hőmérők. A budapesti hidegrekord is megdőlt ugyanezen a napon, mivel Ferihegyen és Lőrincen –7,1 °C-t mértek. A korábbi budapesti rekord –6,5 °C volt.
Következmények A hóátfúvások miatt sok út járhatatlanná vált. Az autópályákat a torlódások és elakadások ellenére nem zárták le időben és a Katasztrófavédelem tájékoztatása sem jutott el az érintettekhez. Ezért sokan indultak el a hosszú hétvége miatt rokonlátogatásra, valamint síelni még március 14-én (csütörtök) délután, este is. A kialakult helyzetről március 15-én, pénteken kezdődött meg az országos szintű tájékoztatás, valamint Pintér Sándor belügyminiszter délelőtt tartotta meg első sajtótájékoztatóját. Nem lehetett ekkor az M1-es és M7-es autópályákon közlekedni, a szalagkorlátot több helyen átvágták, hogy az autók vissza tudjanak fordulni és a beavatkozások eredményeként délutánra az autópályák néhány szakasza járhatóvá vált. De a segítségnyújtás mellett is ötezernél több autó rekedt a hó fogságában.
Március 15-ére hetvennél is több települést zárt el teljesen a havazás. Ennél is több település maradt áram nélkül. Néhány szabolcsi településen az áramkimaradás miatt péntek délután már folyóvíz sem volt. Szombat délutánra 19 település maradt közúton megközelíthetetlen, és körülbelül száz településen nincs áram.
Nyolc közlekedési baleset járt súlyos sérüléssel. Az eseményeknek hat ismert halálos áldozata van, ők kihűlésben veszítették el életüket.
Az áramellátás gerinchálózatának különböző pontjain 240 oszlopot tört ketté a viharos szél és a jég súlya. Az országban összesen, mintegy került veszélybe az ítéletidő miatt.
A hideg idő következményei más európai országokban A havazás problémákat okozott külföldön is, többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Belgiumban.Heavy snow causes disruption across northwestern Europe (az angol nyelvű Wikihíreken)
Oroszországban 50 éve nem esett ennyi hó márciusban, mint akkor. Az elmúlt 100 év legkeményebb telén eddig 300 ember fagyott meg az országban.
Magyarországtól északra, Szlovákiában is fennakadásokat okozott a közlekedésben a csütörtök este betört hidegfront. A legsúlyosabb helyzet a Komáromi járásban alakult ki, ahol több személygépkocsi, illetve teherautó akadt el a hóban. Hasonlóan az itthoni helyzethez, itt is melegedőhelyekre kellett kimenekíteni az autóikban ragadt embereket. A rendőrség, a tűzoltóság és a hadsereg emberei mintegy 300 embert szállítottak átmeneti szállásokra. A rendőrség a Komáromba vezető utakat lezárta péntek reggelre. A vasúti forgalom is szünetelt a Pozsony-Komárom közti szakaszon. Szlovákiában egyes vonalakon másfél órás késésekkel közlekedtek a vonatok. A szlovák vasúttársaság tájékoztatása szerint a legsúlyosabb helyzet Érsekújvár, Kassa, Tiszacsernyő és Tőketerebes vasúti csomópontokon és környékükön alakult ki. Pénteken a reggeli órákban az észak-szlovákiai Kriva és Podbjel települések között a síkos útfelületen megcsúszott, majd árokba fordult egy magyar utasokat szállító turistabusz, ám az utasok közül senki sem szenvedett sérülést. Az utasokat később Nizsna településre szállították.
Lengyelországban négyen megfagytak az északról betörő sarkvidéki eredetű hideg következtében március második hétvégéjén és ezzel már 155-re emelkedett a fagy által okozott halálesetek száma idén. A március 11-i hét havazással kezdődött az országban.
Ukrajnában 100 km-es dugó alakult ki a nagy mennyiségű hó miatt Lviv és Rivne között. Lvivi területen 70 település van elzárva a külvilágtól, valamint a Volinyi és Ternopili területeken 194 település nehezen megközelíthető. Ukrajna nyugati részén március 15-én jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, amely az országnak ezen a felén megbénította a közlekedést.
Németországban a sűrű havazás közlekedési balesetek kialakulásához vezetett, többek közt Schleswig-Holstein szövetségi tartományban, ahol 16 cm hó hullott, amelyet a viharos szél hófúvássá változtatott. A frankfurti repülőtéren kedden 800 járatot nem indítottak útnak, míg szerdára már javult valamennyit a helyzet, mert ezen a napon már csak 82 járatot kellett törölni. Körülbelül 2500-3000 utas éjszakázott a reptéren.
Franciaországban le kellett állítani az Eurostar és Thalys (TGV) nagy sebességű vonatszerelvényeket, melyeket csak szerdán tudtak ismét újraindítani. A francia vasúttársaság (SNCF) tájékoztatása szerint a vasútvonalak kevesebb, mint 70%-án jártak a vonatok a hét közepén. Több, mint 1000 utast kellett elszállásolni a pályaudvarok környéki szálláshelyeken, illetve hálókocsikban. Nord-Pas-de-Calais és Pikárdia térségében az ország északi részén a hótorlaszok óriási közlekedési káoszt és dugót okoztak, amely dugók teljes hossza a 170 km-t is eléri. Manche és Somme megyékben alakult ki a legsúlyosabb helyzet.
Az események időrendje megyei bontásban Bács-Kiskun megye: Szombat délre minden utat sikerült járhatóvá tenni a megyében. Bács-Kiskun megyében nem volt olyan település, amelyet teljesen elzárt volna a külvilágtól a havazás. Szombat reggel még három út le volt zárva a megyében, melyek a következők: az 5213-as út Szabadszállás és Szalkszentmárton között, az 5305-ös út Harta és Dunatetétlen között, valamint a Kunadacs és Szabadszállás között húzódó név és szám nélküli út. A megyében péntek estig mintegy 40 járművet és közel 100 személyt kellett kimentenie a hó fogságából a Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Rendőrség embereinek. Szombat reggel még 4 út volt járhatatlan a megyében.
Baranya megye: Szombat reggel még két út volt járhatatlan a megyében. A megyében szombat reggel még megközelíthetetlen település volt Kiskeresztúr.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Vasárnap este még 14 Bodrogközben lévő településen nem volt áram. Csütörtök estétől 45 munkagép dolgozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye útjainak tisztításán.
A megyében színesfémtolvajok nehezítették a mentési és helyreállítási munkálatokat, ám a tetteseket a rendőrség még a hétvége során előállította.
Fejér megye: 2013. 03.16-án este még öt útszakasz volt járhatatlan a megyében a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint: a 8205-ös út Fehérvárcsurgó és a 81-es főút közt, a 8127-es út Pusztavám és a megyehatár közt, a 6209-es út Adony és Káloz közt, a 6215-ös és a 6219-es út Mezőfalva és Sárbogárd között. Március 16-án, szombat délután sikerült kiszabadítania a Magyar Közút munkagépeinek Bakonykúti és Kislók településeket. Ugyanakkor szombat este még mintegy 20 alsóbbrendű út és útszakasz volt járhatatlan a megyében. Szombat reggel még 20 út illetve útszakasz volt járhatatlan a megyében. Ekkor még el volt zárva a külvilágtól: Zámoly, Gánt, Csákberény, Nagyveleg, Vértesboglár, Bodmér, Újbarok, Kincsesbánya és Mány Szombat reggel 6 órakor még 31 út volt járhatatlan a megyében. Szombat hajnalban már ismét járható volt a 8-as főút, ugyanakkor még 11 település volt elzárva, ezek: Vértesboglár, Bodmér, Gánt, Bakonykúti, Bakonysárkány, Felsődobos.
Győr-Moson-Sopron megye: Szombat reggel 6 órakor még 9 út volt járhatatlan a megyében. A megyében 600-nál több esetben volt szükség a bajba jutott személyek mentésére és 624 elakadt járművet kellett vontatni, vagy kiásni a hó fogságából. A megyében 12 járművet kellett elszállítani, mert olyan helyen voltak hátrahagyva, ahol hátráltatták a mentési illetve az úttisztítási munkálatokat. Az M1-es autópályára a visszamenőlegesen csütörtöktől érvényes díjmentes autópálya-használatot 2013. március 16-án szombaton délután két órától ismét díjkötelessé tette az Állami Autópálya Kezelő Zrt.
Hajdú-Bihar megye: 16-án, szombaton reggel még 4000 fogyasztót érintett az áramkimaradás a megyében. Ekkor még 10 településen volt részleges áramkimaradás, melyek közül a legrosszabb volt a helyzet Hajdúszováton. Ugyanakkor szombat reggelre már nem volt a megyében olyan település, ahol egyáltalán ne lett volna áramszolgáltatás.
Jász-Nagykun-Szolnok megye: A megyében több településen részleges áramkimaradások voltak a viharos időjárás miatt.
Komárom-Esztergom megye: Szombat reggel 6 órakor még 22 út volt járhatatlan a megyében. Ekkor még megközelíthetetlen település volt Csatka és Bajna. Szombaton hajnalban Tatabányánál a rendőrség baleset miatt lezárta az 1-es főutat mindkét irányban. Szombaton a kora hajnali órákra sikerült kiszabadítani a hó fogságából öt települést, melyek a következők: Súr, Ácsteszér, Bakonyszombathely, Réde és Bársonyos Vasárnap kora este még 13 alsóbbrendű útszakasz megtisztításán dolgoztak Magyar Közút Nonprofit Zrt. hómarói a megyében. A korábban Fejér megyében tevékenykedő hómarókat munkájuk ottani befejeztével átirányították Komárom-Esztergom megyébe. Szombat délután 15:15-kor még az alábbi utak, útszakaszok voltak járhatatlanok a megyében: Lezárt utak: 1125-ös út Bajna – Bajót – Lábatlan között 1127-es út Tardos – Bikolpuszta összekötő út 8127-es út Bokod – Pusztavám megyehatárig 8134-es út Naszály – Grébicspuszta összekötő út 8139-es számú utak (?) csomópontjától – Naszály 8135-ös út Kömlőd – Dad összekötő út Kömlőd – 8154-es út kereszteződés Tatabánya – 4+000 km szelvény 8136-os út Kocs – Nagyigmánd összekötő út 8137-es út Kömlőd – Tata összekötő út