Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek.
A „Nagy” és „Dicsőséges”() I. Szulejmán szultán a ruméliai (európai) haderőt vetette be a pártharcoktól megosztott Magyar Királyság ellen. Az egyesített török seregek ősszel, a közeledő tél előtt szokatlanul későn, 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát, és azonnal erős tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.
Az egri várban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett,Tarján M. Tamás: 1552. szeptember 9. – A törökök ostrom alá veszik Eger várát, rubicon.hu míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két részből egyesült török sereggel.Egri ostrom: legenda és valóság , mno.hu Az új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt,Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, 1999 ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével. A törökök 38 napig ostromolták Eger várát. Pauler Gyula szerint a török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, és a védők 24 ágyúval védekeztek, míg a többszörös török létszámfölénnyel magyar várvédő nézett farkasszemet.Pauler Gyula: Eger ostroma, epa.oszk.hu A törökök azonban 1552. október 17-én, a hadiévad lejártával befejezték az ostromot. A védősereg a túlerővel szemben ötheti ostromban védte meg a várat, és a betegségek, valamint a közeledő hideg időjárás a török ostromlókat visszavonulásra kényszerítette.Dobó István vármúzeum, egrivar.hu
Ha időben sikerült volna a törököknek a várat birtokba venniük, akkor elvághatták volna egymástól a Habsburgok által birtokolt északi és keleti országrészeket. Mivel Egert nem tudták bevenni, az északi hadi út fenyegetettsége megszűnt, és a felvidéki gazdag bányavárosok is megmenekültek egy későbbi török támadástól.Bánlaky József: Az 1596. évi hadjárat.
Történelmi előzmények bélyegkép|jobbra|II. Lajos magyar király portréja. Sógora, Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi magyar uralkodó, már a mohácsi vereséget megelőzően is támogatást nyújtott Lajosnak a törökök elleni védekezéshez. A magyar trón megszerzése a 15. századtól a Habsburgok egyik legfontosabb célja volt[Pálffy Géza: A tizenhatodik század története]Farkas Gábor Farkas: II. Lajos rejtélyes halála bélyegkép|balra|Abraham Ortelius magyar településeket ábrázoló térképe a Magyar Királyság területéről, amelyen Wolfgang Lazius 1556-ban felmért adatait és térképének tévedéseit, hibáit igyekezett kiigazítaniAbraham Ortelius térképe a Magyar Királyság területérőlCartographica Neerlandica Background for Ortelius Map No. 150, orteliusmaps.com
1526. augusztus 29-én a magyar király II. Lajos is odaveszett a mohácsi csatában, akinek azonban törvényes utódja nem volt. 1526. december 17-én a magyar és cseh rendek Ferdinándot választották királyuknak.Tarján M. Tamás: 1526. december 17. – Habsburg Ferdinándot magyar királlyá választják, rubicon.hu Ez a választás azonban csak a Cseh Királyságban volt egyöntetűen támogatott, Magyarországon két részre szakadt a nemesség. A megüresedett trónra az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt Habsburg Ferdinándot, a zömmel protestáns köznemesek pedig Szapolyai Jánost. Emiatt trónviszály lépett fel Ferdinánd, Ausztria uralkodó főhercege és Szapolyai között, amit polgárháború is tetézett. Ez kedvezett a terjeszkedő Oszmán Birodalomnak. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi, a bécsi udvarban székelő vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy Ferdinándra száll a Szapolyai uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is, ha Szapolyainak fia születik.
János királynak 1540. július 7-én fiú utóda született, és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a törökök segítségével az időközben (1540 júliusában) elhunyt I. János választott királyhoz hű pártnak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez I. Szulejmán számára, hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a Magyar Királyság újraegyesítését.
Buda bevételével a Magyar Királyság három részre szakadt.
A hódítás során a török politika kihasználta a vallási vitákat is, ezért a protestánsokat pártolta, mert a katolicizmusban és a római pápában látták legelszántabb ellenségeiket. balra|bélyegkép|Sebastian Munster térképész korabeli, 1552-ben készült térképe balra|bélyegkép|265px|A három részre szakadt Magyar Királyság 1550-ben A szultán Jagelló Izabella magyar királynét kicsiny gyermekével és gyámjával, Fráter György esztergomi érsekkel Erdélybe száműzte, amelyhez hozzákapcsolták a Tiszántúlt, valamint a Temesközt is.
A „Királyi Magyarországot” Habsburg Ferdinánd birtokolta, a középső országrészeket I. Szulejmán hódoltatta, a „Keleti Magyar Királyságot” és Erdélyt a Részekkel pedig az elhunyt Szapolyai János gyermeke, János Zsigmond irányította, bár ő csak névlegesen volt a királyi hatalom birtokosa, mert a politikai hatalom Fráter György erdélyi helytartó kezében összpontosult.
1551-ben Ferdinánd és Fráter György megpróbálták egyesíteni a Magyar Királyságot. Az 1549-es nyírbátori szerződés alapján Fráter helytartó átadta Erdélyt a Habsburgoknak.György barát Erdély átadásakor Ferdinándhoz írt és 1552. július 16-án kelt levele jobbra|bélyegkép|1551. december 17. Martinuzzi Fráter György meggyilkolása (17. századi metszet)
Az Erdély és a „Részek” átadására vonatkozó szerződés értelmében 1551 júniusában Giovanni Battista Castaldo vezetésével 7000 zsoldos hatolt be az átadott országrészek és Erdély átvételére. Izabella királyné azonban ragaszkodott a hatalomhoz, és csak a fegyveres túlerő hatására mondott le Erdélyről és fia, János Zsigmond trónigényéről. Fráter György diplomáciai manővereivel gyanút ébresztett a bécsi udvari körökben, így 1551. december 17-én őt, a bíborost, erdélyi vajdát, a három részre szakadt Magyarország keleti felének vezetőjét, az Erdélyi Fejedelemség megszervezőjét, Castaldo katonái Ferdinánd tudtával és beleegyezésével meggyilkolták.Tarján M. Tamás: 1551. december 17. – Fráter György meggyilkolása Mivel Martinuzzi György magas rangú egyházi személy volt, bíborosi rangot viselt, Bécs és III. Gyula pápa között igen komoly bonyodalmak keletkeztek.Tarján M. Tamás: 1555. február 14. – III. Gyula pápa felmenti Fráter György gyilkosait, rubicon.hu A pápai szentszék végül fölmentette a gyilkosokat Fráter György meggyilkolásának vádja alól. Fráter György (Utyeszenovics Martinuzzi Georgius) testét a gyulafehérvári székesegyházban temették el. Sírfelirata: Omnibus moriendum (Mindenki halandó).Történelmi múltat idéznek a gyulafehérvári síremlékek, mult-kor.huMartinuzzi Fráter György sírja , agt.bme.hu
Az 1552-es török hadjárat
Okai 1551 tavaszán a török birtokában Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác, Nógrád, Hatvan és Szeged magyar végvárai voltak. Az 1551. évi hódító hadjárat során Temesvárnál és Lippánál vereséget szenvedtek a törökök Fráter Györgytől, és emiatt a szultán megharagudott.Bánlaky József: Temesvár sikertelen ostroma a törökök által Ezzel az 1547-es Drinápolyban kötött békének vége szakadt.Tarján M. Tamás: 1547. június 19. – A Habsburgok békét kötnek Szulejmán szultánnal Drinápolyban Fráter György ámítgatta a szultánt – valójában csak időt akart nyerni –, Erdéllyel kapcsolatban, majd végül átadta a már 1003 óta a Magyar Királyság uralma alatt lévő Erdélyt és a keleti országrészeket Habsburg Ferdinánd magyar királynak. Ezért a szultán becsapva érezte magát. A török veszély miatt, I. Ferdinánd utasítására, 1550–51-ben, a régi szolnoki földvár helyén Szolnokot új városfallal vették körbe (részben Dobó István terve szerint), gyenge várát megerősítették. Élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. Ez az új erősség nem illett a török terveibe.
Stratégiai céljai Kiterjeszteni a Budára vezető hadiutat kelet felé a Tiszán túlra, nyugat és észak felé. Ezáltal Buda török uralma biztonságosabbá válna. Az újonnan meghódított várakat, erősségeket a Budai vilajet védőgyűrűjéhez csatolnák. Nagyobb rést ütni a nyugati országrész és az Erdélyi Fejedelemség közé. Közelebb kerülni az északi országrészhez, a Felvidékhez és azok fontos útjaihoz, amihez Eger kulcsfontossággal bírt. A török szultán nem tűrte, hogy a katolikus Habsburg király elorozza tőle vazallus tartományát, Erdélyt. Egyszer és mindenkorra el akarta fojtani a magyar és osztrák országegyesítési kísérleteket.
A hadjárat fő eseményei I. Szulejmán szultán mindezekért újabb hódító hadsereget küldött a politikailag megosztott Magyar Királyság ellen. Hadseregének főparancsnoka a Konstantinápolyból induló Kara Ahmed pasa, a teljhatalmú szerdárA szerdár a Magyarországon működő török hadak seregparancsnoki rangja volt volt. további parancsnokok pedig a horvát származású Szokoli Mehmed (Sokolović) ruméliai beglerbég és egy másik kisebb török hadtesttel pedig Hadim Ali, a budai pasa indult útnak Budáról.
A török seregek elől elmenekültek Ferdinánd magyar király rosszul fizetett zsoldoskatonái, és a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali pasa Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült, majd a szolnoki várat is elfoglalta, és Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult.Az Egri vár napja- október 17. , egritortenesz.hu
Eger stratégiai jelentősége balra|bélyegkép|„Ó én édes hazám, te jó Magyarország! Ki kereszténységnek viseled paizsát…” Balassi Bálint. Keresztény magyar–muszlim török összecsapás korabeli allegórikus ábrázolásaAz oszmán-török hódítás ideológiája , mohacsi-csata.hu I. Ferdinánd új szerzeménye Erdély lett. Viszont I. Szulejmán oszmán szultán a Magyar Királyság területének közepét ék alakban az Alföldet elfoglalva egészen a Dunakanyarig uralta. Ezért Ferdinánd hadi útja a Felvidéken és Eger városán keresztül haladt, s az uralkodó csak ezen az úton tudta tartani a kapcsolatot az új tartományával. Ha Eger elbukik, akkor az uralkodó elvesztette volna utánpótlási útvonalát Erdéllyel – a törököknek éppen ez volt a céljuk –, ahol az odaküldött Castaldo zsoldosserege állomásozott. Másrészről nyitva lett volna a törökök számára az út Felső-Magyarország felé, a következő erősségig, Kassa váráig és a gazdag bányavárosokig.
Felkészülés a török támadásra A vár építésének pontos időpontjáról nincsenek adatok. A kutatók a fennmaradt források alapján a 13. század második felére teszik a dátumát. Akkor még püspöki lovagvárként funkcionált, nevét pedig „Szent János” vagy „Szent János evangélista váraként” említik az oklevelek. Az 1540-es évek végén, az akkori kor rohamosan fejlődő haditechnikájához mérten az egri vár elavultnak volt tekinthető. jobbra|bélyegkép|Perényi Péter koronaőr