A történelmi korszakok megalkotásának célja, hogy egységekre bontsa a történelmi időfolyamot és elnevezést adjon az egységeknek. A történelem azonban valójában folyamatos, tehát minden felosztás önkényes. Eltérő nemzetek és kultúrák különböző módon osztják fel a korokat. A dinamikusan átalakuló koroknak többnyire van megnevezhető átalakulási évük, ugyanakkor sokszor nem szükségszerű a változások időbeli lefolyása szerint felosztani a történelmet. A korok elnevezései mindig újra előkerülnek és újra meghatározódnak. Például egyes történészek szerint olyan, hogy reneszánsz, nem létezett, míg mások védelmezik a koncepciót.

Általános felosztás Az európai történelem általános felosztása: Őskor Ókor Középkor Újkor

Részletes felosztás

A világtörténelem európai szemléleten alapuló, hagyományos korszakai – az európai, illetve globális régészeti és kulturális korokkal, valamint az európai korszakolással többé-kevésbé párhuzamos kínai és japán történelmi korokkal kiegészítve:Az európai szemléletű fő korokba illeszkedő nemzeti korszakokat lásd az egyes országok történelménél. Például az Árpád-kort lásd a magyar történelem középkori fejezetében, az Erzsébet-kort és Viktoriánus kort az A Brit-szigetek történelme korai újkori, illetve 19. századi részében.

Őskor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, az i. e. 4. évezredig) Kína őstörténete (i. e. 18. századig) Megalitikus kultúrák (újkőkorszak, kőrézkor) Mezopotámia, Kis-Ázsia és a Közel-Kelet kultúrái Ókor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, i. e. 4. évezred – 5. század) Nílus-völgyi civilizációk Indus-völgyi civilizáció Az ókori kelet és a mediterránium civilizációi (Mezopotámia, Mükéné stb.) Kínai ókor (Kína, i. e. 18. század – i. sz. 220) Hellenisztikus kor (Európa, i. e. 323 – i. e. 31) Római kor (Európa, i. e. 3 – i. sz. 5. század) Japán ókor (Kodai, 250–1185) Klasszikus császárkor (Kína, 220–1368) A népvándorlások kora (Európa, 3–7. század) Középkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 3-6–15. század) Iszlám aranykor (Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 7–15. század) Viking kor (Skandinávia, 793–1066) Japán középkor (Csuszei, 1185–1603) Ming-kor (Kína, 1368–1644) Reneszánsz (Itália, 14. század–16. század) Újkor (16–20. század) Korai újkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 16–18. század) Reformáció (Európa, 16. század) Edo-kor (Japán, 1603–1868) Qing-kor (Kína, 1644–1911) Felvilágosodás (Európa, 18. század) Ipari forradalom (Európa, 18–19. század) Modern kor (nemzetközi, 1900-tól) Napóleon kora, Nyugat-Európa, 1799–1815 Japán modern kor (Kindai, 1868–tól) Kínai modern kor (Kína, 1911-től) I. világháború (nemzetközi, 1914–1918) A két világháború közötti korszak (nemzetközi, 1918–1939Más források 1937-re teszik a II. világháború kezdetét.) II. világháború (nemzetközi, 1939–1945) A hidegháború kora (nemzetközi, 1945–1989) A rendszerváltás utáni korszak (a volt Szovjetunió és a volt szocialista országok, 1991-től)

Az Európán kívüli területeknek az európai szemléletű korszakolástól jelentősen eltérő korszakai: Kelet-Ázsia: Korea: őstörténet – koreai ókor (i. e. 3. század – i. sz. 661) – koreai középkor (661–1392) – Csoszon-kor (1392–1897) – koreai modern kor Kína és Japán – lásd fentebb a listában! Délkelet-Ázsia: Indokína: őstörténet – korai és klasszikus civilizáció kora – modern kor Maláj-szigetvilág: őstörténet – korai civilizációs kor – iszlám kor – modern kor Dél-Ázsia: őstörténet – korai és klasszikus indiai civilizáció kora – iszlám kor – modern kor Belső-Ázsia: Közép-Ázsia: őstörténet – sztyeppei civilizációk kora – iszlám kor – modern kor Belső-Ázsia többi része: őstörténet – korai civilizációs kor – buddhizmus kora – modern kor Észak-Ázsia: történelem előtti kor – újkor Észak-amerikai és dél-amerikai történelem: prekolumbán kor (helyi civilizációs korszakok) – újkor Fekete-Afrika: történelem előtti kor (helyi civilizációs korszakok) – modern kor Ausztrália és Óceánia: történelem előtti kor – modern kor

A korszakhatárok eltérő meghatározásai Ókor Az ókor és a középkor fogalma eredetileg a nagy itáliai költőtől, Petrarcától származik, aki Róma gót kifosztását (410) tekintette a dicsőséges „antik” korszak végének, és az utána következő „sötét kor” kezdetének. Ma a 476 a legelfogadottabb évszám.

Az ókor végének lehetséges meghatározásai: 313 – Nagy Konstantin elfogadottá teszi a kereszténység gyakorlatát a milánói ediktummal 410 – a nyugati gótok Alarik vezetésével kifosztják Rómát 476 – Romulus Augustulus megfosztása a nyugatrómai császári címtől, a Nyugatrómai Birodalom bukása

Középkor A történettudományban különféle időpontokra helyezik a középkor végét. Több marginális meghatározás mellett kétféle nézet tekinthető meghatározónak:

Középkor 1492-ig

Ez a nézet Amerika felfedezéséhez (1492) köti a változást. Ez a felfogás régóta elterjedt, azon az alapon, hogy a gyarmatosítások következtében alapvetően megváltoztak az európai hatalmak egymás közötti erőviszonyai. Csökkent, majd megszűnt a Német-római Birodalom meghatározó szerepe és olyan új nagyhatalmak alakultak ki, mint (kezdetben) Hollandia, Spanyolország, majd Anglia. Franciaország jelentősége is megnövekedett. A modern történészek egy része visszatért ehhez az elképzeléshez, és ezt két okkal indokolja: egyrészt a világkereskedelem súlypontja Amerika felfedezésének következtében a Mediterráneumból áttevődött az Észak-atlanti térségre, amivel a világgazdaság centruma is áthelyeződött Észak-Itáliából az atlanti partvidékre. Mindennek jelentős hatása volt Európa többi térségére is. Emellett Európa ekkor, a földrajzi felfedezések nyomán lépett ki korábbi kereteiből és gyors terjeszkedésbe kezdett (nem csupán politikai értelemben). Szigorúan kultúrtörténeti szempontból elfogadható a könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg), vagy Luther Márton fellépése (a reformáció kezdete) is. Mindkettőnek jelentős hosszú távú hatásai voltak, de ez a fajta meghatározás kevésbé látszik átfogónak, mint az előző kettő.

Középkor 1642-ig

A másik nézet az angol polgári forradalom kezdetét (1642) tekinti az újkor kezdetének. Ez alapvetően a társadalmi formációk marxi elméletén alapul (amit a nem marxista, sőt, Marxszal alapvetően szembenálló történészek egy része is elfogad). Eszerint itt és ekkor került első ízben a korábbi időszakban meghatározó gazdasági erőre kapott polgárság egyértelműen a politikai hatalom birtokába, amivel az érett feudalizmust felváltotta egy új társadalmi formáció, a kapitalizmus (kissé leegyszerűsítve: a gazdaságban a járadék helyett a bérmunka lett a meghatározó), és ez alapozta meg a további fejlődést.

A középkor végének különféle meghatározásai:

Konkrétan: Konstantinápoly eleste (1453) III. Richárd angol király meggyilkolása (1485) Amerika felfedezése (1492) VIII. Károly francia király itáliai hadjárata (1494) Tengeri út felfedezése Indiába (1498) Niccolò Machiavelli: A fejedelem című művének megjelenése (1513) Thomas More: Utópia című művének megjelenése (1515) Luther Márton tézisei (1517) V. Károly német-római császár birodalomalapítása (1519) Mohácsi csatavesztés (1526, magyar történelemszemlélet) Angol polgári forradalom (1642, marxista felfogás)

Általánosságban Európai nemzeti monarchiák kialakulása A felfedezések korának megindulása A könyvnyomtatás feltalálása A reneszánsz megjelenése, ill. reformáció megindulása

Újkor Az újkor vége szintén többféleképpen definiálható: Az egyik szerint e korszak vége 1918, az I. világháború befejeződése; pontosabban az 1917-es oroszországi bolsevik forradalomtól („Nagy Októberi Szocialista Forradalom”) számították az új korszak kezdetét (ez a volt szocialista országokban elterjedt, marxista alapú történelemszemlélet, amely szerint az újkort ettől kezdve a legújabb kor követi). A posztmodern eljövetele, ami az 1960-as évektől a kora 1980-as évekig terjed (e nézet szerint azóta a jelenkor tart). A harmadik nézet szerint egészen a mai napig újkorról beszélhetünk (ez a legelterjedtebb nyugat-európai felfogás).

Az újkor legkorábbi szakaszát korai újkor néven általában külön tárgyalják. Újabban – az angol modern times, modern age magyar megfelelőjeként – a magyar történelemszemléletben is terjed a modern kor fogalmának használata, amely a nagy francia forradalommal veszi kezdetét és egészen máig tart. Ez a korszak tehát a korábbi marxista értelmezés szerinti újkor második felét és legújabb kort egyetlen korszakként tárgyalja (19-21. század).Például a Szegedi Tudományegyetem PhD programja is a Modern kor (új- és legújabb kor) címet viseli: http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/ETR_tantervek/kpt_XT04_N.html

Jegyzetek