A filmhíradó a mindennap eseményeinek megörökítése filmen. Gyakorlatilag egyidős a mozgóképpel, hiszen a legelső filmek, szinte kivétel nélkül a valós életet választották témául.

Története A Lumière-fivérek első alkotása egyúttal az első filmhíradó volt: La Sortie des Usines Lumière 1894-ben, ami a gyár épületét elhagyó munkásokat mutatta be. Lumière-éknek hamar vetélytársakkal kellett megküzdeniük: Charles Pathéval, Léon Gaumont-nal és a német Oscar Messterrel. A vetélkedések következményei az volt, hogy olyan eseményekről is megjelentek felvételek a mozikban, amelynek készítői el sem jutottak a helyszínekre. A legmerészebb hamisítvány az 1898-as spanyol-amerikai háború idején készült, amikor a Santiago-öbölbeli tengeri csatáról készített tudósítást egy amerikai filmes, úgy, hogy makett hajómodelleket tologatott egy fürdőkádban. A híradók manipulálhatóságának klasszikus példái a második világháborús propagandisztikus magyar haditudósítások voltak, amelyeket hazai műtermekben, illetve egy erre a célra épített Patyomkin-faluban forgattak.MAGYAR FILM IRODA RT. (MFI)

Pathé 1907-ben megkezdte a filmhíradók kiadását, pár évvel később több, egymástól független hírt fűzött egymás mögé, amelynek formáját ma is használják. Pathé Journal nevet adott neki. A háborút követő években a filmhíradással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások világszerte kiépítették hírgyűjtő tevékenységüket. A hangosfilm új lendületet adott a filmhíradózásnak, mivel az események már hanggal is megszólalhattak, valamint megjelenhettek az utólag felvett kommentárok is. Az 1930-as évek derekán jelentek meg a magazinszerű híradófilmek. Az eseményeket ezentúl dokumentum elemekkel tarkították. A második világháború után elterjedő televízió a filmhíradót lassan elsorvasztotta. A TV hírműsorai, mivel naponta jelentkeztek, szinte azonnal be tudták mutatni az aktuális eseményeket. A filmhíradás leáldozott.

Magyarország filmhíradója Magyarországon az első filmhíradók 1896-ban készültek a millenniumi ünnepségeken; ezeket a felvételeket a legenda szerint azonban soha nem vetítették nyilvánosan, mert azokról „hiányzott Ferenc József feje”. Az első fennmaradt felvétel 1906-ban készült, és a vármegyék lovasbandériumainak millenniumi díszfelvonulását, a Lánchíd pesti hídfőjének lovaskocsis forgalmát és II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát mutatta be.

1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat a mozikban, melyet két akkoriban ismert újságíró: Frönlich János és Fodor Aladár szervezett meg Kino Riport néven, és az első világháborúról szóló tudósításaik váltottak ki nagy érdeklődést. Az őszirózsás forradalom alatt heti híradókkal jelentkezett Az Est és a Pesti Napló. A Horthy-korszak alatt már több cég is készített filmes híradásokat, de 1930-ra a Magyar Film Iroda Rt. (M.F.I.) által alapított Magyar Híradó került kormányzati támogatással monopolhelyzetbe, és indította el a nemzetközi eseményeket is bemutató M.F.I. Világhíradót; ez a nyilas hatalomátvétel során szűnt meg, helyét a Hungarista Híradó propagandája vette át, amelynek főcímzenéje az Ébredj, magyar! dallamának eleje lett.

1931 szeptemberétől lett a filmhíradó hangosfilm. 1945 június 2-án indult újra a filmhíradó Mafilm Krónika néven; ezt 1948-ban Új Magyar Film Iroda Rt. (Mafilm) néven vonták össze más filmhíradókkal, 1949 áprilisától kezdve pedig Filmhíradó néven a kommunista propagandát közvetítette, szigorú cenzúra és ellenőrzött hírgyártás mellett. A televízió kísérleti adásai 1957-től indultak el (többek között a TV-Híradó), állandó műsorai sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. A filmek vetítése előtt lehetett rendszeresen látni a – hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, 10 perces – filmhíradót a mozikban. Elejükön az Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-induló szólt. (Az 1938 novemberében vetített „768. szám” és az 1988 februárjában vetített „5. szám” között.) 1987-től kezdve forgatták színes filmre.

1988-ban alakult meg a Mafilmből kivált Movi és az általuk készített krónikák már az új, modern főcímmel, teljesen színesben kezdődtek. Elejükön az 50 éven át használt Rákóczi-induló helyett a Lerch István szerezte modern főcímzene szólt. (Ezt átvette az 1989-2009 között futott Nap-kelte című reggeli közéleti televízióműsor.) Ezek a hírműsorok a szervilis propaganda helyett már rendszerkritikusabb hangvételűek, kevésbé cenzúrázottak voltak. Ekkor a napi három adással is jelentkező Híradó a történelmi Magyar Televízióban azonban már átvette a filmhíradó nézettségét. Végül 1991-ben megszűnt, a helyét azóta reklámokkal és filmelőzetesekkel töltik ki.

Jegyzetek

További információk Filmhíradók Online 1931-43 A 20. század vizuális emlékezete 60 éve indult újra a Filmhíradó Filmhíradó az internet világában (online TV) Az 1989-es Filmhíradó az RTL Klub XXI. század című műsorában A filmhíradó tündöklése és bukása – RTL Klub XXI. század című műsor A híradó- és dokumentumfilm problémái; vál., szerk. Homoródy József és Sallay Gergely; ford. a Filmtudományi Intézet munkaközössége; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum, Bp., 1965 (Filmművészeti könyvtár) Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó. Vizuális propaganda Magyarországon, 1930–1944; MMA MMKI–L'Harmattan, Bp., 2017 (MMA ösztöndíjas tanulmányok)

Kapcsolódó szócikkek Filmhíradók online MTV Híradó

Kategória:Filmműfajok