Sarmiza vagy Sarmisa Bilcescu (később Bilcescu-Alimănişteanu; 1867. április 27. – 1935. augusztus 26.) román jogász. Ő az első nő Európában, aki elvégezhette a jogász szakot, és megszerezte az erre a szakra épülő PhD fokozatot a Párizsi Egyetemen. Ő az első nő, aki Romániában jogi pályán elhelyezkedett. Férje Constantin Alimănişteanu mérnök volt.
Életrajza Egy Ion Brătianuhoz közel álló családban született.Alin Ciupală, Femeia în societatea românească a secolului al XIX-lea ('Nők a 19. századi román társadalomban'), Editura Meridiane, Bucharest, 2003, p.59-60, 85 Sarmiza feminista édesanyjával ment el Franciaországba.
1884-es jelentkezését követően nem sokra értékelték Bilcescut – Edmond Louis Armand Colmet De Santerre, a polgárjog professzorának a szavaival élve: „Mikor Miss Bilcescut felvettük, attól tartottunk, hogy majd nekünk kell őrködnünk az amfiteátrumban.” Carole Lécuyer, "Une nouvelle figure de la jeune fille sous la IIIe République: l'étudiante" ("A New Figure of Young Girls under the Third Republic: the Student"), in Clio, 4/1996 Többek között azért is szólt, mert a portás – a bejárat fölött elhelyezett Liberté, Égalité, Fraternité mottónak is ellentmondva – nem akarta beengedni az egyetem aulájába.
A működéshez szükséges engedélyeket 1887-ben szerezte meg. Savoir et Recherche. La Place des Femmes ("Knowledge and Research. The Place of Women"), Université du Littoral Côte d'Opal, Working Paper Nr.16, January 2006, p.7 1890-ben, mikor Franciaországban a női hallgatók 71%-a külföldi származású volt, Bilcescu első európai nőként megszerezte a jogtudományok területén a PhD fokozatot. Sylvie Chaperon, "Une génération d’intellectuelles dans le sillage de Simone de Beauvoir" ("A Generation of Intellectuals in the Wake of Simone de Beauvoir"), in Clio, 13/2001 Oana Sandu, Educaţia feminină în societatea romanească a secolului XIX ("Female Education in 19th century Romanian Society"), at miculparis.ro Amalia Vasilescu, Imaginarul despre Femeie în Vechiul Regat între pozitiv şi negativ ("The Image of Women in the Romanian Old Kingdom, between Negative and Positive") , a Bukaresti Egyetem honlapján Doktori dolgozatának címe De la condition légale de la mère ('Az anyák jogi megítéléséről').
Miután 1891-ben Constantin Dissescu kiállt mellette, Andreea Ofiţeru, "Vârsta de aur a avocaturii româneşti , Evenimentul Zilei, 2006. július 3. felvételt nyert az akkor Bukarestet is magába foglaló Ilfov megye Take Ionescu politikus és ügyvéd vezette ügyvédi kamarájába. Ezt a lépést a belga Louis Franck liberális politikus is üdvözölte, és jelentős újításnak tartotta.
Jegyzetek
Kategória:Román jogászok Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek