bélyegkép|jobbra|250px|Bárczi Gusztáv emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 56. szám alatt Bárczi Gusztáv (eredetileg 1898-ig Kratina Gusztáv;A Belügyminisztérium 1898. évi 82405. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 379. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 76. oldal 43. sor. Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) magyar orvos, gyógypedagógus.
Pályafutása Miután 1910-ben tanári képesítést szerzett Léván, a fővárosba költözött, s 1913-ban letett eredményes gyógypedagógiai tanári vizsgáját követően a Siketnémák Intézetének tanára lett. Miután 1921-ben fül-orr-gégészeti szakvizsgával kiegészített orvosi diplomáját is megszerezte, 1922-ben Török Bélával létrehozta a siketek nevelésére szakosodott Nagyothallók Iskoláját. Ezzel párhuzamosan 1921–1923 között szerkesztette a Magyar Siketnéma Oktatás című folyóiratot, több intézményben foglalkozott értelmi fogyatékosok, látássérült, nagyothalló és beszédhibás gyerekek nevelésével, tevékenyen részt vett a magyar iskolaorvosi rendszer kiépítésében, illetve magán- és iskolaorvosi praxist épített ki. 1935-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gyógypedagógiai referense lett. 1936-tól a Gyógypedagógiai Nevelőintézet tanára, 1937-től igazgatója lett. 1942-től 1963-as nyugdíjba vonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt, 1946-tól egyúttal tanszékvezetőként is tevékenykedett. 1953-tól országgyűlési képviselő volt. 1958-ban kezdeményezésére és irányításával jött létre az NDK-beli Brandenburgban az értelmi fogyatékosok nevelésére szakosodott Barczi-Haus.
Érdemei bélyegkép|250px|jobbra|Bárczi Gusztáv és feleségének urnafülkéje Budapesten. Farkasréti temető: 608-305. templomi fülke. Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság (surdomutitas corticalis) kórképét, s a kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
2016-ban embermentő tevékenységéért a Jad Vasem a Világ Igaza címmel tüntette ki.
Emlékezete Az általa vezetett Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1975-ben felvette a nevét, s az ELTE-be történő 2000. évi integrációját követően is megőrizte (napjainkban ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar).
Művei Egészségtani próbatanítások, Budapest, Franklin, 1928. A magyar beszédhangok képzése, Budapest, Franklin, 1928. Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve, Budapest, k.n., 1935. A siketség átöröklődése és az ezzel kapcsolatos praeventio, Budapest, Franklin, 1936. Hallásébresztés – hallásnevelés, Vác, Siketnémák és Vakok Tanárainak Országos Egyesülete, 1938. Gyakorlati fonetika és hibás beszédjavítás, Budapest, 1950. A kiejtés, az olvasás és az írás tanításának fiziológiai vonatkozásai a gyógypedagógiai nevelők számára, Budapest, Tankönyvkiadó, 1954. Általános gyógypedagógia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959.
Társasági tagság Magyar Pszichológiai Társaság (vezetőségi tag, 1962–1964)
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon, Kenyeres Ágnes főszerk., I. köt., Budapest, Akadémiai, 1967.
Pedagógiai lexikon. 2. köt. /szerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest: Keraban Kiadó, 1997. Bárczi Gusztáv lásd 143-144. p.
További információk Bárczi Gusztáv életrajza a Humánfejlesztési és Módszertani Intézet honlapján Bárczi Gusztáv életrajza a Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskola honlapján
Kapcsolódó szócikkek Oligofrénpedagógia Reinhold Dahlmann Általános gyógypedagógia
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar gyógypedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Világ Igaza Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1953–1958) Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963) Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek