Praputnjak () falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Bakarhoz tartozik.
Fekvése Fiume központjától 12 km-re, községközpontjától 3 km-re keletre a Tengermelléken fekszik. A települést teljes hosszúságban átszeli a D5061-es út. A településnek nincsenek elnevezett utcái, a helyiek a településrészek nevei alapján tájékoződnak, ezek Meja, Košćica, Raskrižje, Femberovo, Gosponovo, Solina, Ogradica, Gajina, Studenac, Trnovica, Lunga, Bajta. A település magja a Szent József templom körül helyezkedik el. Itt van a kultúrház, az óvoda, a négyosztályos alapiskola és a postahivatal is. A falutól délre a Dolčina nevű sziklás völgy található, melynek szélétől a Bakari-öbölig húzódó meredek lejtőn szabályosan kiépített teraszos támfalak láthatók.
Története A falu területén történelem előtti vár maradványai találhatók ahonnan a római kor előtti időszakból és a római korból kerültek elő leletek. Később a 15. és 16. század folyamán a Dolčina peremén új települések jöttek létre Bujansko, Fitnićevo, Demelićevo és Tadejsko. 1657-ben egy latin nyelvű oklevél említi először a Prapotnik és Prapotnjak neveket. A Szent József templom első írásos említése 1716-ban egy bakari iratban történt. 1725 és 1732 között a Karolina út építése során az út mentén építési telkeket osztottak házak építése céljára és ekkor alakult ki a település mai formája. A Bakar és Bakarac közötti, a Bakari-öböl feletti lejtőkön húzódó mezőgazdasági terület támfalas kiépítése Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, aki engedélyezte a helyieknek, hogy az erdőt kivágva a tengerre néző lejtőkre szőlőt telepítsenek. Az irtványterület a lakosok saját tulajdona lett és öt évre mentesültek az adófizetés alól. Az itt termeszetett szőlőfajtából állították elő a híressé vált bakari habzóbort a Bakarska vodicát. 1789-ben Praputnjak önálló plébánia lett. A régi templom helyén a 19. század végén építették fel a mai plébániatemplomot, mely ma is uralja a falu képét. 1806-ban Tomo Miloš plébános új temetőt nyitott a településen, azelőtt a praputnjakiak is Bakarra temetkeztek. 1864-ben Štiglić plébános iskolát alapított a településen, mely a plébánia épületében működött. 1872-ben kapta az iskola azt az épületet, melyben ma is található. 1818-ban Meja településrészen a Lujziana út mellett harmincadvámszedő helyet létesítettek, melynek kőasztala még ma is látható. A településnek 1857-ben 1234, 1910-ben 811 lakosa volt. 1920 előtt Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 2011-ben a falunak 590 lakosa volt.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 1234 1057 1121 1108 1014 811 836 763 588 541 634 682 620 581 575 590
250px|jobbra|bélyegkép|A Szent József plébániatemplom Nevezetességei Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma a 19. század végén épült.
Az praputnjaki etnozóna Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0383-1975. magában foglalja Praputnjak falut és Dolčina területét, Tadejsko és Bujansko elhagyott falvaival, valamint Trnovica, Gradina, Krčina, Rebar és Dugi Redi településrészeket. A Dolčina-karsztövezet a hagyományos termelési módok őrzője, amelyeknek az eredete a szlávok érkezése előtti időkig nyúlik vissza. Ilyenek például a földek öntözésére szolgáló víztározók és a falazott vízforrások. Praputnjak gazdálkodási és szőlészeti övezetét már a 15. században említik az írásos források. A 18. és 19. században az utak építése elválasztotta a települést Dolčina mezőgazdasági területétől, de továbbra is kapcsolatban áll vele.
Kultúra Praputnjak kulturális központja a Kultúrház a falu központja felett a templom mögött található. Az épület 1978-ban épült, olvasóterem található benne.
Híres emberek Itt született 1858. szeptember 8-án Josip Šilović horvát pedagógus, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Jegyzetek
További információk Bakar város hivatalos oldala Bakar turisztikai egyesületének honlapja
Kategória:Tengermellék-Hegyvidék megye települései