bélyegkép|322x322px|Marilyn Monroe bélyegkép|263px|Elvis Presley (1957), aki erotikus csípőmozdulataival hódította meg az 50-es évek Amerikáját.
A szexszimbólum – a „nemiség ünnepe, ünneplése” egy széles körben ismert híresség – leggyakrabban egy színész, zenész, reklámhölgy, tizenéves bálvány, vagy sport-csillag – szexuálisan vonzónak tekintett fényképe vagy filmbéli jelenete alapján.
Története Ezt a kifejezést először az 1950-es évek közepén kezdték használni az amerikai sajtóban a korabeli filmcsillagok népszerűségét jellemezve és felhasználva; például Marilyn Monroe, Bettie Page, Brigitte Bardot fényképeire. A hírességek körül egyfajta imádat és kultusz lángolt fel; a nők utánozni próbálták az általuk teremtett, vagy képviselt stílust, divatot, modort; a férfiak az öltözőszekrényeikbe, a munkahelyek falaira a fényképeiket ragasztották ki. A kifejezést férfiakra is használják, így Marlon Brando, James Dean, vagy Elvis Presley is szexszimbólum lett az ötvenes években.
Kritikája
A tömegkultúrában elterjedt jelenség társadalmi hatásait - azon belül elsősorban a nők testük feletti önrendelkezésére és a testképükre gyakorolt ártalmait, illetve az emberek szexista viszonyulását a saját, illetve mások testéhez - a feminizmus szexuális tárgyiasítás témaköre vizsgálja és bírálja.
Példák 1950-es, 1960-as évek Lauren Bacall Elvis Presley Jane Russel Marilyn Monroe Humphrey Bogart Gábor Zsazsa Joan Collins Diana Dors Marlon Brando James Dean Ava Gardner Jim Brown Yul Brynner Martine Carol Yvonne De Carlo Leslie Caron Montgomery Clift Elizabeth Taylor
Források Forrón szerették, blikk.hu Médiaüzenetek képi és szociolingvisztikai elemzése, elib.kkf.hu További információk Gábor Zsazsa, a legendás magyar származású szexszimbólum, mivanma.postr.hu
Kategória:Szexualitás