Kostrena Sveta Barbara () falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fekvése Fiume központjától 9 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten fekszik.
Története Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Barbara is a bakari municipium része lett. Szent Borbála tiszteletére szentelt templomát 1789-ben említik először, plébániáját 1839-ben alapították. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 68 131 108 96 93 0 0 36 40 0 0 0 280 30 3 0
Nevezetességei Szent Borbála tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1789-ben említik először. Főoltára feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, vagy ő, vagy tanítványai készítették. Lehetséges még, hogy Nicola Pasqualina munkája, aki a 19. század közepén a grobniki plébániatemplom számára elkészítette Michelazzi fiumei Szent Vid templomban álló szószékének pontos másolatát. Az oltáron, ahol egykor a védőszent képe állt ma Szent Borbála fából faragott szobra látható a tiroli „ Jnsam & Prinoth“ műhelyéből. A Szent Miklós oltárt 1853-ban építették, rajta a szent 1860-ban festett képével.
Jegyzetek
További információk Kostrena község hivatalos oldala Kostrena turisztikai egyesületének honlapja
Kategória:Tengermellék-Hegyvidék megye települései