A pénz lényegéről (eredetileg németül Über das Geldwesen) című tanulmányMoses Hess: A pénz lényegéről (Über der Geldwesen), in.: Moses Hess két filozófiai írása, Magyar Filozófiai Szemle, 1967. 2. szám. 326–345. old. 1843 végén–1844 elején keletkezett. Szerzője, Moses Hess a Karl Marx és Arnold Ruge által szerkesztett Deutsch–Französische Jahrbücher második számába szánta művét, de az a lap megszűnése miatt nem jelenhetett meg. A munka csak 1845-ben került publikálásra a Rhenische Jahrbücher zur gesellschaftlichen Reform című, évkönyv formátumú folyóiratban.Moses Hess: i. m.: 326. old.
Karl Marx ismerte az írás első kézirat-változatát, s jelentős hatást gyakorolt rá, mely tükröződött az ekkoriban született Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből című munkáján, – bár, mint publikálatlan írás, nem hivatkozhatott rá.Hivatkozott viszont az előszóban Wilhelm Weitling és Friedrich Engels művei mellett Hess másik három, már megjelent tanulmányára. Ezek a következők: Sozialismus und Kommunismus; Die Eine und ganze Freiheit; Philosophie der Tat. Jegyzetek in.: Karl Marx és Friedrich Engels Művei, 42. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1981. 403. old.
Tartalma
A szerző e munkájában radikális kritikát gyakorol a kapitalista társadalom fölött, melyet általában a „modern szatócsvilág”, néhol „modern, keresztény szatócsvilág” kifejezéssel illet. Fő jellemzője a morális megközelítés, mely következtében a tények helyett sok helyen spekulatív állításokat, esetenként látványos metaforákat fogalmaz meg. A következőképpen ostorozza a kapitalizmust történetfilozófiai kitérőket tartalmazó bevezetője zárásaként:
Az emberiségnek „állati jelleget” tulajdonít, történelmét két alapvető szakaszra osztja, az emberiség első keletkezéstörténetére, mely lényegileg az emberré válást, az emberiség evolúcióját öleli fel, és a második keletkezéstörténetre, amely:
Hess szarkazmussal ír a pénz közgazdasági meghatározásáról:
Párhuzamba állítja a vallási és ökonómiai elidegenedést, s elítélően nyilatkozik mind a teológiáról, illetve teológusokról, mind a közgazdaságtanról, illetve közgazdászokról. Filozófiai pénzdefiníciója szerint:
Hess szerint a „modern szatócsvilágban” az emberek a pénznek isteni hatalmat tulajdonítanak, s ezzel az egyik első képviselője a pénzfetisizmus elméletének. Bírálja Wilhelm Schulzot, aki közgazdászként A termelés mozgása (Die Bewegung der Produktion) című könyvében vitatta a pénz megszüntetésének szükségességét és lehetőségét, s válaszában kifejezte azt a hipotézisét, vagy inkább vízióját, hogy egy kommunista, egyesült társadalom fel fogja számolni az elidegenült csereeszközt, a pénzt. Hess utópizmusa ott a leglátványosabb, ahol az emberiség egymás iránti szeretetben való egyesülését jelöli ki megoldásnak, s ebben közel áll Ludwig Feuerbach és Wilhelm Weitling kommunizmusképéhez.Moses Hess: i. m.: 344–345. old.
Magyar nyelvű megjelenése Moses Hess két filozófiai írása. I. A pénz lényegéről; in: Magyar Filozófiai Szemle, 1967/2. szám, 326–345. oldal.
Irodalom Bence György: Moses Hess a filozófiatörténetben I. In: Magyar Filozófiai Szemle, 1967/1. szám, 35–86. oldal. Bence György: Moses Hess a filozófiatörténetben II. In: Magyar Filozófiai Szemle, 1967/2. szám, 247–270. oldal.
Jegyzetek
Kategória:Filozófiai könyvek Kategória:Pénzügyi könyvek Kategória:19. századi könyvek