jobbra|bélyegkép|200px|Az Oszmán Birodalom vezíreinek címere Kara Ahmed (azaz Fekete Ahmed) (Albánia, 15. század vége – Konstantinápoly, 1555. szeptember 29.) albán származású pasa, az Oszmán Birodalom nagyvezíre 1553. október 6-tól 1555. szeptember 28-án történt kivégzéséig. Az 1552. évi magyarországi megtorló hadjárat során szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.
Élete Ahmed albán származású volt.Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire. BRILL. 2020-08-10. p. 109. . A Topkapı-palotában nevelkedett, és 1521-ben a janicsárok aghája lett. 1522-ben feleségül vette Fatma Szultánát, a néhai I. Szelim szultán lányát.4]Crane (1999-11-23). The Garden of the Mosques: Hafiz Hüseyin al-Ayvansarayî's Guide to the Muslim Monuments of Ottoman Istanbul. BRILL. p. 130. .
1543-ban, ruméliai beglerbégként részt vett a magyar hadjáratban. 1548-ban a perzsa háború főparancsnokává nevezték ki.
Sokullu Mehmed pasa 1551-es temesvári ostromának kudarcát, valamint Lippa és Erdély elvesztését(Fráter György machinációi, Castaldo bevonulása és Izabella száműzetése miatt) követően Ahmed pasát 1552. április 22-én kinevezték a magyarországi hadjárat parancsnokává „második vezírként”(ez a nagyvezér alatti rang volt). A hadjárat Erdély visszafoglalását, a Habsburgoktól való elvágását, és a török hódoltság kiszélesítését célozta meg. Ostrom alá vette a temesvári erődöt. A nehéz, 28 napos csata után az erőd 1552. július 26-án megadta magát. A törökök azonban tőrbe csalták a védőket: alighogy elhagyták a várost, rájuk rontottak, és lekaszabolták őket. A sebesült Losoncit Kara Ahmed pasa lefejeztette, fejbőrét lenyúzatta, szalmával megtöltette és elküldte a szultánnak, koponyáját pedig Temesvár előtt egy karóra szúratta.
Ő vezette az egyik török hadsereget az 1552-es hadjáratban, elfoglalta Temesvárt. Az Ahmed vezette török seregek elől menekültek Ferdinánd magyar király zsoldoskatonái, és menekült a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély vagyis a Partium(Tiszántúl) felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült. Kara Ahmed óriási hadával 1552. szeptember 2-án érkezett meg Szolnok alá.
A szolnoki vár őrsége csak 1400 fő volt, amely magyar, német, cseh és spanyol zsoldosokból állt, akik egymás között viszálykodtak. A vár kapitánya Nyáry Lőrinc nem tudott köztük fegyelmet tartani. Szeptember 3-án éjjel a vár őrsége kiszökött a várból. Szolnok sorsa így megpecsételődött. Nyáry Lőrinc kapitányt a vár feladása miatt később perbe fogták, hogy megbüntessék, de sikerült magát tisztáznia, így kegyelmet kapott.
Miután a szolnoki várat is elfoglalta, Ahmed Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult, de Egernél a magyar védők Dobó Istvánnal az élen megállították. Kara Ahmed végül 1552. október 17-én befejezte a hiábavaló ostromot.Az Egri vár napja, október 17. , egritortenesz.hu Ezzel az északi hadiút felszabadult és a felvidéki gazdag, védtelen bányavárosok is megmenekültek. Az európai hírű magyar diadal azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1566-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen.
1553-ban visszatért Isztambulba, hogy részt vegyen a nahcseváni hadjáratban.Emecen, Feridun, "Kara Ahmed Paşa" (2001) Türkiye Diyanet Vakfı İslam Ansiklopedisi Cilt:24 Sayfa:357-358 İstanbul:TDV Yayınları.
Mikor Szulejmán 1553-ban kivégeztette legidősebb fiát, Musztafa herceget, a katonák az akkori nagyvezírt, Szulejmán vejét, Rüsztem pasát okolták. A szultán ezért leváltotta hivatalából Rüsztemet, és sógora, Kara Ahmed lett az új nagyvezír. Két évvel később azonban Kara Ahmedet a szultán parancsára megfojtották, valószínűleg Szulejmán felesége, Hürrem szultána intrikáinak köszönhetően, ő ugyanis újra Rüsztem pasát szerette volna vezírként látni. Kara Ahmed pasa halála után újra Rüsztem lett a nagyvezír 1555-től 1561-ig, haláláig.
Bár azt állítják, hogy Musztafa herceg támogatója volt, és részt vett Semiz Ali pasa, Egyiptom kormányzójának eltávolítására irányuló intrikákban, pontosabb az a következtetés, hogy Hürrem Szultána és Mihrimah Szultána intrikáinak áldozata lett, akik Rüstem pasa nagyvezíri pozícióját akarták biztosítani.Mustafa Cezar (2011). Mufassal Osmanlı Tarihi (PDF). Cilt: II. Türk Tarih Kurumu. s. 1035. Erişim tarihi: 3 Mayıs 2024
Magánélete Kara Ahmed pasa felesége I. Szelim leánya, Szulejmán húga, Fatma szultána volt. Gyermekük nem ismert.
Jegyzetek
További információk A jászkunság múltja, sulinet.hu
Kategória:1555-ben elhunyt személyek Kategória:Oszmán hadvezérek Kategória:Kivégzett katonák Kategória:Oszmán nagyvezírek