bélyeg|230px|A szenterzsébeti Terjék család címere (Terjék József 1703. március 2-án kelt oklevele alapján) A szenterzsébeti Terjék családhttp://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm (néhol: "Therjék" vagy "Törjék") egy régi és tekintélyes nemesi család Zala vármegyéből, amelyet oklevél I. Károly magyar király korában említ először, és Luxemburgi Zsigmond kora óta jelentős vármegyei közigazgatási szerepet töltött be az évszázadok során. A 18. század végén kihalt.

A család története A középkorban A család nemesítésének kora ismeretlen. A családnak a korai vezetéknevét a Kiskutas nevű település után használta; a "szenterzsébeti" nemesi előnevet a család viszont a Zalaegerszeg melletti Szenterzsébethegyen fekvő ősi birtoka után vette fel. Vannak nyomok, amelyek azt mutatják, hogy a Szalók nemzetség leányági leszármazója a kutasi és szenterzsébeti Terjék család; ezt azonban a rendelkezésünkre álló oklevelekkel bizonyítani nem lehet. Az első ismert tagja a családnak Kutasi András, aki 1326-ban minden valószínűséggel már nem élt, mivel gyermekei, Kutasi István, Péter és Pál Rezneki Herbord és Domokos ellen pereskednek Zalában. Kutasi András fia, Kutasi István mester, aki 1326-ban pereskedik, 1339-ben a királyi udvarnokok ispánja volt I. Károly magyar király udvarában. András fia, István mester fia, kutasi Terjék Ferenc zalai földbirtokos volt. Terjék Ferenc feleségül vette a régi zalai nemesi Salamonváry család sarját, Girolthy Katalint, akinek az apja Girolthy Mihály (fl. 1409-1410), földbirtokos volt. Girolthy Mihály apja, "Salamonvári" János, akinek a fivére "Salamonvári" "Vörös" Salamon, és akiknek az apja "Salamonvári" Demeter volt.Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001) - I. Legrégibb írott emlékeink

1409-ben szenterzsébeti Terjék Ferenc már halott volt, amikor az özvegyét, Girolthy Katalint, Girolthy János fia Mihály lányát, a leánynegyede ügyében kárpótolták.MOLDF.102962.1409-11-08 1421-ben osztoszkodtak, a lovászi és enyingfalvi birtokokon kutasi Terjék Ferenc fiai, Terjék István és Antal. 1424. július 28-án kelt Zsigmond magyar király adománylevele, amelyen megerősítette Terjék Ferenc özvegye, Girolthy Katalin és gyermekei számára a birtokrészt Salomváron, miután megállapodtak az ákosházi Sárkány családdal és más atyafiaival. 1426. július 16-án a vasvári káptalan előtt kutasi Terjék Ferenc, János és Tamás utódai, akik egy őstől származtak, ha magtalanul elhalnának, az zalai birtokaiban kölcsönös örökösödést kötöttek ki. 1439-ben kutasi Terjék Ferenc fia, Terjék István a kapuvári várnagy volt.Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet. 298. o. Terjék István kapuvári várnagyúrnak voltak familiárisai: Kuthosi János és Theskándi Kálmán, azonban ő maga is familiárisa volt a főnemesi Kanizsai családnak.Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 76.o. István fiai szenterzsébeti Terjék András, tehetős birtokos, a családfő, Terjék György zalai alispán, Terjék Lőrinc, zalai alispán, és Terjék Illés, zalai alispán voltak; leánya, pedig, Terjék Erzsébet, laki Kaczor György felesége volt. 1452-ben, Terjék András, György és Lőrinc, zalai és vasi birtokaikból 48 telket adtak át szenterzsébeti Terjék Erzsébetnek, amikor férjhez ment; esküvője táján azonban elvették tőle, és felosztották maguk közt. Terjék András megbánta később ezt a tettét, és 1453. február 24-én visszaadta édes-nővérének azt a 16 jobbágytelket, amelyeket leánynegyed és birtokjogai fejében András és édestestvérei, Terjék György és Terjék Lőrinc már korábban neki adtak: a Zala vármegyei Szenthmárton, Thythew, Egervölgy, Andráshida, Jegenye, Zél, Hermanfalva, Szentmihály, és még a Vas vármegyei Jánosfalva birtokokban, közben azonban tőle ismét elvettek.

Szenterzsébeti Terjék György, Terjék István kapuvári várnagynak egy másik fia, zalai alispán volt 1444 és 1455 között, valamint testvére Terjék Lőrinc, 1444 és 1470 között töltötte be a tisztséget. Terjék Györgynek az egyik fia László, aki már néhai volt 1524-ben,MOLDF.101563.1524-05-28 felesége ákosházi Sárkány Veronika, Sárkány János és Girolthy Veronika lánya, 1513-ban pereskedett a leánynegyedéért.MOLDF.10259.1513-03-11 György testvére szenterzsébeti Terjék Illés 1500–1501-ben Zala vármegye alispánja volt. Első feleségéről, Fajszy Apollóniáról, Fajszy János lányáról maradt egy említés, 1502-ből.MOLDF.46601.1502-9-05 Szenterzsébeti Terjék László és ákosházi Sárkány Veronika lánya, Terjék Dorottya, először Csébi Pogány Györgyhöz, csébi Pogány Imre és herbortyai Osl Borbála fiához ment férjhez,Iványi Béla 1931: A Római Szent Birodalmi Széki Gróf Teleki család Gyömrői Levéltára. Szeged, 190. majd a gyermektelen özvegy 1507-ben szerepelt mint Zichy Balázs fia, Zichy László felesége (Zichy Balázs, Zichy Benedek fivére volt).Szluha 2012, 860. Egy 1507-ben kelt oklevélben maradt fenn, hogy csébi Pogány György özvegyének Terjék Dorottyának kiadták a hitbérét és jegyajándékát, ami neki Pogány György részéből járt a Cséb, Lövő, Salomvár, Györkefalva, Keresztúr, Pacsa, Kozmadamján, Ják, Németfalu birtokokból. Később, Terjék Dorottya fiútestvérének, Istvánnak a fia, szenterzsébeti Terjék Pál 1561-ben szerepelt mint Hásshágyi Borbála férje. Ez a Háshágyi Borbála, Háshágyi Dénes, kanizsai várnagy és kányaföldi Kerecseny Katalin lánya volt, aki először bajnai Both György (†1552), bajnai Both Ferenc és Batthyány Ágnes fiának a felesége volt.Zala megye helytörténeti Lexikon. (Alibánfa-Atalfalud). Alsóbagod. 1.5. 71

Terjék István kapuvári várnagynak a fia, szenterzsébeti Terjék András volt, aki elvette az ősrégi Zichy család sarját, Zichy Katalint, akinek a szülei Zichy Benedek és tapsonyi Anthymus Ilona; Zichy Benedeknének az apja Thapsoni Anthymus Ozsvát (fl. 1394–1429) mester földbirtokos, Garai Miklós nádornak bírságbehajtója Borsod és Heves vármegyékben, a nagyszülei Thapsoni Anthymus György (fl. 1363–1417) mester, földbirtokos, és Györöki Margit voltak. Anthymus Ozsvátnak a nagybátyja Thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423), a Magyar Királyság alnádora 1408 és 1419 között volt.

Az ő rokona, a néhai thapsoni Anthymus János alnádornak a fia, tapsonyi Anthymus János, földbirtokos eladta a szenyéri várkastélyt és mezővárost, továbbá a hozzájuk tartozó 14 birtokot és birtokrészt 1482. augusztus 1-én a pozsonyi káptalan előtt, 6000 forintért Wesaki Peroltnak, az esztergomi érsekség birtokainak adminisztrátora, majd zólyomi ispán, Aragóniai Beatrix magyar királyné egyik olasz kísérőjének. Perolt iktatásának ugyanis 1482. augusztus 27-én számosan ellentmondtak, pontosabban az Anthymus család atyafiságos rokonai; szenterzsébeti Térjék András és felesége Zichy Katalin, valamint gyermekei nevében Terebezd egész, Merke és Tapsony félbirtokokat, valamint Kerektó és Kisinke prédiumokat illetően tiltakoztak. Nem tudni ha valamilyen tisztséget betöltöttek volna a megyében a jómódú köznemes Terjék Benedek (fl. 1433-1437), és fivére Terjék András (fl. 1453-1484), azonban ismert, hogy Terjék Benedeknek familiárisa volt 1437-ben, amikor Csehországba készült nemes Aracsai Péter szolgálója társaságában.MOLDF 49856.1437-01-15 1484-ben Terjék Andrást már halottnak említik, amikor özvegye, Zichy KatalinMOLDF.236648.1484-05-07 és gyermekei, Terjék Elek és testvérei pereskedtek a Szenyéri vár fölötti jogaik érvényesítésért.Szluha Márton 2012: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó (859. o.) 1484. július 19-én, Terjék András, még életben volt,MNL. DF. 236648. 1484-07-19 azonban 1486. december 19-én már nem élt; halála után fia, Terjék Elek kezébe vette a birtok peres ügyeit.MNL. DF. 236650. 1486-12-19 A hosszú éveken keresztül tartó pereskedést, özvegy Terjék Andrásné Zichy Katalin és fia, szenterzsébeti Terjék Elek, 1496-ban, majd a 16. század elején folytatták, hogy a Somogy vármegyei tapsonyi Anthymus család birtokait megszerezzék.MOLDF.46345.1496-04-27 1513-ban Terjék Elek már nem élt, özvegye – több birtokai között – egy bocföldei jobbágyportát birtokolt. Tejék Elek leánya, Zalay Mihály felesége 1524-ben birtokolta az Anthymus örökség után szerzett Terebezd felét.

Terjék András és Zichy Katalin fia, Terjék Elek belekeveredett a Somogy vármegyei Szenyéri vár örökösödési vitájába, amelyhez voltak bizonyos jogai anyai nagyanyja, Zichy Benedekné tapsonyi Anthimus Ilona után. 1491-ben tapsonyi Anthimus fia, János alnádor fia, János mester és Wesaki Perolth ellen, szenterzsébeti Terjék Elek bosszúból több kárt tett nekik, például éjszakán felgyújtotta a vár aljánál levő házakat.MOLDF.236665 1491-12-12 A végén semmi jogot nem sikerült érvényesítenie. Felesége neve ismeretlen, egy 1510-ben kelt oklevélben Margit asszonynak nevezik.MOLDF.93751.1510-05-24 A mohácsi csata utáni zűrzavar alatt, a kettős királyság korában, Elek egyik fia, szenterzsébeti Terjék Antal kegyvesztett lett 1529-ben, mivel Nádasdy Tamás (a majdani nádor) hűséges familiárisa volt. Terjék Antal és Nádasdy Tamás ekkor I. Ferdinánd magyar királyt támogatta Szapolyai Jánossal szemben. Terjék Antal zalai földbirtokait I. János király pölöskefői Eördög Mátyásnak adta át, azonban később Terjék Antal visszaszerezte, amikor a Habsburg uralkodó kerekedett felül.Bilkei Irén. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527–1541. Zalai gyűjtemény 47. regeszta 80. 56. o. Terjék Antal 1532-ben királyi emberként szerepelt, azonban 1542-ben Terjék Antal már nem élt. Antal felesége neve ismeretlen, a boldogfai Farkas család levéltárában egyik elenchus (jegyzék) szerint, Zichy Erzsébet (fl. 1566–1572) lehetett, azonban ezt megmaradt források hiánya miatt, az eddigi feltárt oklevelek alapján nem lehet alátámasztani. Nádasdy Tamás nádor egyik hű familiárisa Zichy Rafael (fl. 1531–1584), Zala vármegye alispánja, földbirtokos, tehát Terjék Antalné Zichy Erzsébet neki egy közeli rokona lehetett.

Terjék Antal özvegye 1566-ban még életben volt. Terjék Antal leánytestvére szántói Botka Imréné szenterzsébeti Terjék Márta volt.Bilkei Irén. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527–1541. Zalai gyűjtemény 47. regeszta 64. 49. o. Szenterzsébeti Terjék Antal fia, Sebestyén vitte tovább a családot, és ugyanott lakott az ősi Zala vármegyei birtokain. 1545-ben a Terjék fivérek, Terjék Pál, Sebestyén és János, Zala megyei birtokosokként szerepeltek, később 1557-ben már szerepelt Terjék Tamás fivérük is, azonban Terjék János ekkor már nem élt; özvegye férjhez ment Káldi Mártonhoz, és pereskedett, hogy első férje birtokaiból az őt megillető részt szerezze meg Terjék Tamástól, Páltól és Sebestyéntől.

A Vas vármegyei nádasdi Nádasdy család sarja, Nádasdy Ferenc (†1541), a kanizsai várnagynak az első felesége, szenterzsébeti Terjék Orsolya (†1529), szenterzsébeti Terjék Tamás leánya volt: gyermekük, báró Nádasdy Tamás (1498–1562) Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója, 1554-től a Magyar Királyság nádora.Szluha Márton (2012). A vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó (158. o.) Terjék István, Pál fia felesége volt gersei Pethő Zsuzsa 1586 körül.Szluha Márton 2012: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó (l32. o.)

Az újkorban Sebestyén ága