Szófia (София – Szofija , régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb városa.Szófia hivatalos oldala:
Földrajza Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.
Éghajlata Szófia éghajlata nedves kontinentális (Dfb és Cfb Köppen besorolása szerint, ha -3 °C-os izotermával, évi 10,9 °C-os átlaghőmérséklettel), ahol a négy évszak nem élesen, de elkülönül egymástól. A tél hideg és többnyire havas: a hóval fedett napok száma átlagosan 56 egy évben és átlagosan 98 cm hó esik. A leghavasabb feljegyzett tél 1939-1940-ben volt, amikor 169 cm hó esett összesen, az eddigi rekord hóvastagság 57 cm volt, ezt 2001 december 25-én mérték. A leghidegebb napokon a hőmérséklet -15 °C alá is csökkenhet, leginkább januárban. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet -31,2 °C (-24 °F) (1893. január 16-án.), a leghidegebb feljegyzett év 1893 volt, amikor a januári átlaghőmérséklet -10,4 °C (13 °F) és az éves hőmérséklet 8,2 °C (46,8 °F) volt. A leghidegebb feljegyzett év 1893 volt.
A nyarak melegek és naposak, de a város általában valamivel hűvösebb marad, mint Bulgária más részein a tengerszint feletti magasság miatt. Hőhullámok idején a hőmérséklet eléri vagy meg is haladja a 35 °C-ot, különösen júliusban és augusztusban. A legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 40,2 °C (2000. július 5.). A legmelegebb feljegyzett hónap 2012 júliusa volt, 24,8 °C-os átlaghőmérséklettel. A legmelegebb év a feljegyzések szerint 2023 volt, 12,1 °C-os éves hőmérséklettel.
A tavasz és az ősz általában rövidek, az időjárás szeszélyes és hirtelen csap nyárba vagy télbe.
Demográfiája A város népességének változása:
Története A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán telepedtek le itt, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is, és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.
A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Iusztinianosz keletrómai császár építtette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek, és egészen a 16. századig használtak. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból.
1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére székesegyháza a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét viseli ma is bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.
Kerületei
Szófia területét közigazgatási szempontból a megyei szintű Szófia főváros (Oblaszt Szofija sztolica) fedi le, amelynek egyetlen kistérsége a Fővárosi kistérség (Sztolicsna obstina). A fővárost körülvevő Szófia megye területe nem foglalja magában a fővárosét, noha adminisztrációs székhelye Szófia. Huszonnégy kerületre oszlik, a tényleges Szófián kívül három másik várost és 34 községet foglal magában. A kerületek és a települések polgármesterei választások eredményeként kerülnek pozícióikba, a közgyűlések tagjait négyévente választják. A szófiai önkormányzat és mind a 38 település közös vezetője a szófiai főpolgármester. A 2023-as önkormányzati választást Vaszil Terziev nyerte meg, és kezdte meg első terminusát mint a Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária pártszövetség és a Mentsük Meg Szófiát párt közös jelöltje.https://results.cik.bg/mi2023/tur1/rezultati/2246.htmlhttps://results.cik.bg/mi2023/tur2/rezultati/2246.html
+ Szófia kerületei Városi kerületek Részben vagy tisztán elővárosi kerületek Szófia térképe1. Szredec (Средец) 2. Kraszno Szelo (Красно село) 3. Vazrazsdane (Възраждане) 4. Oborise (Оборище) 5. Szerdika (Сердика) 6. Podujane (Подуяне) 7. Szlatina (Слатина) 8. Izgrev (Изгрев) 9. Lozenec (Лозенец) 10. Triadica (Триадица) 11. Kraszna Poljana (Красна поляна) 12. Ilinden (Илинден) 13. Nadezsda (Надежда) 15. Mladoszt (Младост) 16. Sztudentszki (Студентски) 19. Ljulin (Люлин)14. Iszkar (Искър) 17. Vitosa (Витоша) 18. Ovcsa Kupel (Овча купел) 20. Vrabnica (Връбница) 22. Kremikovci (Кремиковци) Elővárosi kerületek 21. Novi Iszkar (Нови Искър) 23. Pancsarevo (Панчарево) 24. Bankja (Банкя)360px
Látnivalók
Belváros
LátnivalóLeírás KépAlekszandr Nyevszkij-székesegyház(Храм-паметник Александър Невски) Az 1877–1878-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült. 150pxSzófiai központi zsinagóga(Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten. 150pxBanja Basi mecset16. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. 150pxIvan Vazov Nemzeti Színház(Народен театър Иван Вазов) 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években újjáépítették.150pxCsodatévő Szent Miklós-templom A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették.150pxA Hét Szent Temploma(църква Свети Седмочисленици) A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz.150pxSzent György-templom(Ротондата "Св. Георги")A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. 150pxNemzeti Kultúrpalota(Национален дворец на културата)Az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb kulturális komplexum Délkelet-Európában.
Környező látnivalók Látnivaló KépBojana-templom200px|Dragalevci monostor200px|Rilai kolostor200px| Vitosa hegység200px|
Közlekedés
thumb|right|250px|A szófiai metró térképe Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város. 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak. A szófiai metró négy vonallal rendelkezik, valamint egy új vonal építése folyamatban van. Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is. A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.
2026-ban 10 trolibuszjárat, 17 villamosvonal és 108 buszvonal működött a városban.
Testvérvárosok bélyegkép|jobbra|400px|Nemzeti Galéria épülete Algír, Algéria Ankara, Törökország Athén, Görögország Berlin, Németország Brüsszel, Belgium Budapest, Magyarország Bukarest, Románia Bursa, Törökország Helsinki, Finnország Kijev, Ukrajna London, Egyesült Királyság Madrid, Spanyolország Milánó, Olaszország Maras, Törökország Párizs, Franciaország Pittsburgh, USA Prága, Csehország Szkopje, Észak-Macedónia Szentpétervár, Oroszország Tel-Aviv, Izrael Tirana, Albánia Varsó, Lengyelország
Jegyzetek
További információk
Önkormányzat Szófia.lap.hu Szófia Hotels Szófia Travel Guide, english
Kapcsolódó szócikkek Nagy dzsámi (Szófia)
Kategória:Szófia fővárosi megye települései Kategória:Európai fővárosok