W. A. Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra (K. 364), Mozart 1779-ben keletkezett műve.
Keletkezéstörténet Az 1770-es években kísérletezett Wolfgang Amadeus Mozart a sinfonia concertante műfajával, ennek szép eredménye az 1779 kora őszén, Párizsból Salzburgba hazatérvén hegedűre, brácsára és zenekarra komponált műve, amely az egyik legjobb keveréke a szimfóniának és a versenyműnek. A Mannheimet és Párizst érintő körútja után alkotta Mozart a concerto akkori szabályaihoz ragaszkodva háromtételes művét. A tételek: Allegro Maestoso Andante Presto A mű komplex dinamikái a zenekari szólamokban az akkori zenekarok rohamos fejlődését reflektálják; nagy hatással volt Mozartra a mannheimi udvari zenekar meglátogatása 1777-1779-es turnéja során, ahol az ott igen kedvelt koncertáló szimfónia műfaját ismerhette meg. A mannheimi mesterek (Carl Stamitz, Ignaz Holzbauer, Christian Cannabich) nyilvánvalóan a késő barokk concerto grosso és a modern szonáta szintézisének lehetőségét látták a sinfonia concertante műfajában.
Tételek Allegro maestoso Úgy látszik, hogy az Esz-dúr hangnemhez kapcsolódó (már Beethoven Eroicáját megelőzően „hősi”) hangulatkört nemcsak az első tétel komoly, ünnepélyes tematikájával kívánta kiemelni Mozart, hanem a zenekar különösen árnyalt színeivel is: ezért alkalmazott az együttesben osztott brácsákat. A két szólóhangszer zenei anyagát szoros egység, ugyanakkor bőven áradó muzsikálókedv és dallamgazdagság jellemzi. Az első és második tétel kadenciáit Mozart különös gonddal komponálta meg. Fájl:Wolfgang Amadeus Mozart - Sinfonia Concertante für Violine, Viola und Orchester - 1. Allegro mæstoso.ogg
Andante Legismertebb a mű lassútétele, ebben a műfajban talán egyik legjelentősebb alkotása, töprengő és elmélyült komolyság váltja fel az eddig szokásos gondtalan éji zenék hangját. A tétel manapság ismert lehet Michael Nyman variációinak köszönhetően is, ill. Peter Greenaway Drowning by Numbers c. film kísérőzenéjeként is hallható. (Az eredeti darab a film végén a közreműködők kiírásakor is hallható.) Fájl:Wolfgang Amadeus Mozart - Sinfonia Concertante für Violine, Viola und Orchester - 2. Andante.ogg Presto A finálé vidám témájának megalkotásánál a zeneszerző nem riadt vissza a népszerű közhelyektől sem, a két szólóhangszer szólama pedig mozgékonyan kergetőzik e temperamentumos Presto során. Fájl:Wolfgang Amadeus Mozart - Sinfonia Concertante für Violine, Viola und Orchester - 3. Presto.ogg
Érdekességek A mélyhegedűszóló eredetileg D-dúrban volt lekottázva, annak ellenére, hogy a mű Esz-dúrban szól, emellett Mozart a hangszer normál hangolásához képest minden húrnak egy félhanggal magasabb hangolását írta elő (scordatura-technológia), hogy a szólóbrácsának még briliánsabb, erősebb hangja legyen. Manapság csak a korabeli hangszerekhez hasonló hangszereken történő korhű előadások esetén élnek a hangszer elhangolásával, mivel a modern brácsák hangereje már nincs annyira elmaradva a hegedűkétől.
Jegyzetek
Kategória:Mozart versenyművei Kategória:Hegedűversenyek Kategória:Brácsaversenyek