Az árvaellátás egy biztosítási típusú, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melyre az elhunyt biztosítottak gyermekei, illetve bizonyos esetekben unokái és testvérei jogosultak.Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 116. old.Az árvaellátás hatályos magyar szabályozását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet tartalmazza. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája.
Története
Jogosultság Az árvaellátásra az a 16. életévét még be nem töltött gyermek jogosult, akinek elhunyt szülője a törvényben előírt szolgálati időt megszerezte. A házastársak vagy élettársak egy háztartásban nevelt mostohagyermekei is jogosultak az árvaellátásra. A testvérnek, unokának, dédunokának, ükunokának akkor jár a fenti feltételekkel árvaellátás, ha az elhunyt a saját háztartásában őt eltartotta, és a testvérnek, unokának, dédunokának, ükunokának nincs tartásra kötelezhető hozzátartozója.
A bíróság által jogerősen holtnak nyilvánított eltűnt személyek gyermekei is jogosultak az árvaellátásra.
A 16. életév betöltés után abban ez esetben folyósítható tovább az árvaellátás – legfeljebb a 25. életév betöltéséig, ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Összege, folyósítása Főszabályként az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna, azonban magasabb 60%-ban megállapított árvaellátás jár, ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, vagy ha a gyermek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. A törvény egyben azt is előírja, hogy annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, nem jár mindkét szülője után 60-60 százalékban megállapított árvaellátás, hanem csak az egyik szülője után járó 60%-os árvaellátásra jogosult, méghozzá azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
Az árvaellátás összege után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet az adómentes bevételekről
Bírósági végrehajtás esetén az árvaellátásból — legfeljebb 50% erejéig — a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.1994. évi LIII. törvény 67. § (4) bekezdés
Igénylése Az árvaellátást az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni, illetve ha az elhunyt már nyugdíjas volt, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.
A gyermek képviseletére az igénylés során a gyermek törvényes képviselője (életben lévő szülője, gyámja) jogosult és köteles.
Statisztika Év Árvaellátásban részesülők száma (fő) Árvaellátásban részesülők egy főre jutó átlagos ellátása (Ft)Forrás: KSH 2011 93 916 36 262
Források Hajdú József, Homicskó Árpád (editors): Szociális jog II., Patrocinium, Budapest, 2010, A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
Külső hivatkozások Nemzeti Jogszabálytár Központi Statisztikai Hivatal
Jegyzetek
Kategória:Jog Kategória:Államháztartástan