Ez a családfa a történelmi Asztúriai Királyság, a Leóni Királyság és a Kasztíliai Királyság uralkodóinak a leszármazását mutatja be. A származásukat illetően, a leóni és kasztíliai uralkodókhoz kapcsolódnak a Galiciai Királyságnak az uralkodói, ezért a családfában ők is fel vannak tüntetve.
Az Asztúriai Királyságról: Az Omajjád-dinasztia uralkodása idején, a később móroknak nevezett arab hódítók, megdöntötték a Vizigót Királyságot (720), elfoglalva a Hispániai-félsziget túlnyomó részét. A Vizigót (Nyugati Gót) Királyság nemesei, egyikük Pelayo (685 körül? – 737) volt, a félsziget északi, viszonylag zártabb hegyvidékére, Kantábriába és a vele szomszédos Asztúriába menekültek, és ellen álltak az arab hódítóknak; a harc élére Pelayo állt, aki 718-ban megalapította, Cangas de Onís székhellyel, az Asztúriai Királyságot. Pelayo, 722-ben, a Covadonga mellett vívott csatában, legyőzte a királyság ellen támadó arabokat; ezt az időpontot tartjuk a reconquista, a félsziget visszahódítása kezdőidőpontjának, amely folyamat csak 1492-ben, Granada elfoglalásával fejeződött be. A királyság székhelye később Pravia, majd Oviedo lett.
A Leóni Királyságról: III. (Nagy) Alfonz (848/852 – 910) király, a királyságnak a székhelyét Oviedo városából, León városába helyezte át, e városból kormányzott, így jött létre az Asztúriai Királyságból a Leóni Királyság. III. Alfonzt azonban még asztúriai királynak, míg utódját, I. Garcíát (870 körül – 914) már leóni királynak tekintjük.
A Kasztíliai Királyságról: A legelterjedtebb álláspont szerint, III. (Nagy) Sancho (992/996-1035), pamplonai (navarrai) király, a halála előtt, a birodalmát négy királyságra osztotta fel. A királyságok egyike a Kasztíliai Királyság (III. Sancho az általa a Leóni Királyságtól elvett Kasztíliai Grófságot királysággá emelte); amelynek az ura, III. Sancho középső fia, I. (Nagy) Ferdinánd (1016 körül – 1065) lett. A források azonban megoszlanak abban a kérdésben, hogy I. Ferdinánd még Kasztília grófja, vagy már Kasztília királya volt-e. A „Real Academia de la Historia DB~e” („Diccionario Biográfico Español de la Real Academia de la Historia”) szerint, I. Ferdinánd már Kasztília királya volt.III. (Nagy) Sancho, pamplonai (navarrai) király 1029-ben – amikor a Kasztíliai Grófság urát, García Sánchez (1009–1029) grófot meggyilkolták –, a Leóni Királyság részét képező grófságot, az uralma alá vonta (III. Sancho felesége, I. Ferdinándnak az édesanyja, Muniadona (990/995-1061) királyné, García Sánchez grófnak a nővére volt). Azonban, már Gárcía Sánchez gróf életében, a leóniak és a kasztíliaiak megállapodtak abban, hogy a grófságból királyság lesz, és a királyi cím García Sánchez grófot fogja megilletni. III. Sancho, a hatalma alá vont Kasztília grófjává Ferdinándot tette, és a Ferdinánd, valamint a felesége, Sancha (III. Bermudo /Vermudo/ leóni király testvére) között megkötött házassági szerződéssel (házasságkötésük: 1032), Ferdinándból García Sánchez grófnak az utóda lett; és III. Sancho, Ferdinándot, Kasztília királyává is tette. I. Ferdinánd királlyá koronázására egyébként csak 1038-ban, León városában került sor. Lásd:
Az uralkodók számozása – az Asztúriai Királyság uralkodóival kezdődően – folyamatos. A források, különösen a kezdeti időszakra vonatkozóan, a születési időpontokat illetően, de van, amikor a halálozási időpontok illetően is, eltérő adatokat közölnek.
A családfa
Színkód
Jegyzetek
Források Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-től Petr Čornej és szerzőtársai: Európa uralkodói, Maecenas, Budapest, 1999 Diccionariode historia de España, I-III, Madrid, 1968-1969
Klaus Herbers: Geschichte Spaniens im Mittelalter. Vom Westgotenreich bis zum Ende des 15. Jahrhunderts. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart, 2006 José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973. , – hozzáférés: 2022. augusztus 29. John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991 Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994 Las dinastías reales de España en la Edad Media (Jaime de Salazar y Acha, Real Academia de la Historia, Boletín Oficial de Estado, Madrid, 2021. – hozzáférés: 2022. október 30. Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen, Sigmaringen, Thorbecke Verlag, 1993
Kapcsolódó szócikkek Aragónia királyainak családfája Navarra (Pamplona) királyainak és királynőinek családfája Spanyolország királyainak és királynőinek családfája
Kategória:Uralkodói családfák
Kategória:Hispániai uralkodók listái