Aragóniai Izabella (Barcelona, Katalónia, 1380 – Alcolea de Cinca, Aragónia, 1424. január 28.), katalánul: Isabel d'Aragó, spanyolul: Isabel de Aragón, a neve a katalánban és a spanyolban valójában az Erzsébet megfelelője, születése jogán aragón királyi hercegnő, a házassága révén Urgell (spanyolul: Urgel) grófnéja, ÀgerA katalóniai település hivatalos katalán elnevezése Àger, spanyolul: Ager. algrófnéja, Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga bárónéja.Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga települések az aragóniai Huesca tartományban találhatók. A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.

Élete IV. (Szertartásos) Péter aragón királynak és negyedik feleségének, Fortià Szibillának az egyetlen nagykorúságot megért gyermeke.

Izabella hercegnő részt vett a sógornőjének, Luna Mária aragón királynénak 1399. április 22-ei koronázásán, amely kedden a Szent György napi ünnepségek keretében zajlott le Aragónia fővárosában, Zaragozában kilenc nappal Izabella bátyjának, Idős Mártonnak a koronázása után, akit április 13-án koronáztak meg. A királyné koronázásán a királyi családból jelen volt még a királyné édesanyja, Brianda d'Agoult lunai grófné, Izabella elsőfokú unokatestvére, Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné és Anjou hercegnéje, aki Izabella másik bátyjának, I. (Vadász) János aragón királynak volt a kisebbik lánya, valamint Prades Margit, Idős Márton későbbi felesége is. A szertartáson Aragóniai Jolán, Anjou hercegnéje vitte a koronát, Izabella infánsnő vitte a jogart, és egy nemes hölgy, Guiomar úrnő vitte az országalmát.Lásd Miron (1913: 251–253).

Már az előző évben, 1398-ban felmerült Izabella neve egy lehetséges házassági terv részeként I. (Durazzói) László nápolyi királlyal, mely tárgyalás évekre elhúzódott, és 1401-ben kiegészült azzal az elképzeléssel, hogy Izabellánál 4-6 évvel idősebb unokaöccse, bátyjának, Idős Mártonnak a fia, az I. Mária szicíliai királynő halálával megözvegyült Ifjú Márton szicíliai király vegye feleségül László király nővérét, Durazzói Johanna nápolyi királyi hercegnőt, a későbbi II. Johanna királynőt. Ez az elképzelés egy kettős házasság reményét is kecsegtette, és a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, hiszen a szigeten fel-fellobbanó lázadások szításában László király amúgy is élen járt. Végül mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.Lásd Fodale (1999: 314).

Izabella ezután 1407. július 29-én Valenciában feleségül ment II. Jakab (1380–1433) urgelli grófhoz, II. Péter urgelli grófnak és Palaiologina Margit montferrati őrgrófnőnek, II. János montferrati őrgróf és I. Izabella címzetes mallorcai királynőMallorcai Izabella királynő III. Jakab mallorcai király és Konstancia aragón infánsnő lánya és IV. Jakab mallorcai király nővére. lányának a fia volt. II. Jakab Ifjú Márton aragón trónörökös és szicíliai király halálával 1409-ben lehetséges (prezumptív) aragón trónörökössé vált, hiszen Idős Márton király után ő lett a Barcelonai-ház soron következő feje.

Izabella lánya, Johanna rövid ideig jegyben járt II. János ciprusi királlyal, a házasság azonban végül nem jött létre.

Gyermekei Férjétől, II. (Aragóniai) Jakab (1380–1433) urgelli gróftól, 5 gyermek: Izabella (Erzsébet) (1409–1443), férje Péter portugál infáns, Coimbra hercege, Portugália régense, I. János portugál király fia, 6 gyermek, többek között: V. Péter (1429–1466), Aragónia megválasztott királya Portugáliai János (1431–1457), Coimbra hercege, felesége Lusignan Sarolta (1442–1487) ciprusi királyi hercegnő és trónörökösnő, 1458-tól I. Sarolta néven Ciprus királynője, gyermekei nem születtek Fülöp (1410/11–1422) Eleonóra (1414–1438 után), férje Raimondo Orsini (–1459), Nola grófja, 1448-tól Salerno és Amalfi hercege, 2 fiú Johanna (1415–1455), 1. férje I. (Grailly) János (1382–1436), Foix grófja, nem születtek gyermekei, 2. férje III. János Rajmund (1418–1486), Prades és 1371-től Cardona grófja, 3 gyermek Katalin (1415 után–1424 előtt)

Jegyzetek

Források Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984 Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: Lásd További információk

További információk FMG/Catalonia – 2014. május 9. FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 9. Euweb/Bellonides/Urgell – 2014. május 9. Euweb/Bellonides/Aragon – 2014. május 9. Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 9. Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. május 9. Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Orsini – 2014. május 9. Salvatore Fodale: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia – 2014. május 9.

Kategória:Barcelonai-ház Kategória:Katalánok Kategória:Urgell grófnéi Kategória:1380-ban született személyek Kategória:1424-ben elhunyt személyek