Dzsajpur (dévanágari írással जयपुर, angolul Jaipur) város India északnyugati részén, Rádzsasztán szövetségi állam fővárosa. Delhitől mintegy 300 km-re délnyugatra, illetve Agrától 200 km-re nyugatra fekszik. Üzleti, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális központ. A Dzsajpuri agglomeráció népessége 3 073 000 fő volt 2011-ben,http://www.censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/India2/Table_2_PR_Cities_1Lakh_and_Above.pdf ezzel India 10. legnagyobb metropolisza.

A várost 1727-ben II. Dzsaj Szingh maharadzsa alapította, aki a közeli Amberból ide telepítette át a székhelyét. Egy későbbi uralkodó 1876-ban rózsaszínűre festette az óvárost, mert asztrológusai azt mondták, ez a szín szerencsét hoz neki. Az épületeket azóta is rózsaszínűre festik. Dzsajpurt sokan India egyik legszebb városának tartják.

2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.

Éghajlat Dzsaipur éghajlata forró sztyeppklíma (a Köppen-féle klímaosztályozás szerint: BSh), amelyet erősen befolyásol a délnyugati monszun. Az év legnagyobb részében szárazság jellemző, a csapadék szinte kizárólag a nyári hónapokra – főként júliusra és augusztusra – korlátozódik. A nyár hosszú, rendkívül forró és száraz: májusban a napi középhőmérséklet eléri a 34 °C körüli értéket, a nappali csúcsok gyakran meghaladják a 40 °C-ot. A város történetének eddig mért legmagasabb hőmérséklete 49,0 °C volt, amit 1994. május 23-án jegyeztek fel.

A monszun általában június végén vagy július elején érkezik, rövid ideig tartó, de intenzív esőzésekkel, amelyek hirtelen hőmérséklet-csökkenést hoznak. Bár a csapadék évi összege átlagosan 500–650 mm között alakul, ennek túlnyomó része a nyári hónapokra esik. A monszun idején gyakoriak a viharok és a nagy mennyiségű csapadékkal járó záporok, de komoly áradások viszonylag ritkák.

A tél rövid: decembertől februárig a nappalok enyhék, az éjszakák hűvösek vagy akár hidegek is lehetnek. Januárban a napi középhőmérséklet 15 °C körül alakul, és nem ritkák az 5 °C alatti éjszakák sem. A város legalacsonyabb hőmérsékletét –2,2 °C-kal három alkalommal is feljegyezték: 1905. január 31-én és február 1-jén, valamint 1964. január 16-án.

Éves szinten Dzsaipur átlagos hőmérséklete megközelíti a 25 °C-ot. A legszárazabb hónap a december, amikor gyakorlatilag alig esik eső, míg a legcsapadékosabb július, amikor egy-egy hónap alatt akár 170–180 mm eső is hullhat. A levegő páratartalma is jelentősen ingadozik: áprilisban a legalacsonyabb (jellemzően 20% körüli), augusztusban pedig a legmagasabb, gyakran 75% feletti.

Dzsaipur városszerkezete miatt jelentős városi hősziget-hatás figyelhető meg: a sűrűn beépített, burkolt felületek nappal erősebben felmelegszenek, és lassabban hűlnek ki, mint a környező vidéki területek. Ennek hatására télen előfordul, hogy míg a városközpontban enyhébb az éjszakai lehűlés, a peremkerületekben és a vidéken fagypontra vagy az alá süllyed a hőmérséklet.

Gazdaság Dzsajpur az indiai aranyháromszög egyik turisztikai célpontja.

Fontos gazdasági ágazatok a szőnyegkészítés, ékszerkészítés, festészet, textilgyártás, bőripar, papírgyártás, fémipar, vegyipar. Vasúti- és közúti csomópont, nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik.

Látnivalók Hawa Mahal (Havá Mahal - Szelek palotája). A városfalon belül találjuk a város leghíresebb épületét, amelyet 1799-ben építtetett Sawai Pratap Szingh a háremhölgyeinek. City Palace (Városi palotakomplexum). A 18. század eleje óta Dzsajpur uralkodóinak a rezidenciája volt. A terjedelmes épület a rádzspút és a mogul építészet egyvelege. A komplexum legészakibb része a Chandra Mahal (Csandra M.ahal - Hold palota). A hét emeletes palotát 1727-34 között emelték és máig ez a maharadzsák és egykori uralkodók rezidenciája. Ma az első két emelet múzeumnak ad otthont. Dzsantar Mantar obszervatórium. A kulturális világörökség része. Jal Mahal (Dzsál Máhál) palota. Sawai Pratap Szingh építtette 1799-ben. Dzsajpurtól 6,5 km-re, az Amber felé vezető út mellett található. A Man Sagar tó közepén álló építményt királyi kacsavadászatok céljára emelték. Száraz időszakban a tó kiszárad és helyén hatalmas füves mező terül el. Ámbér-erőd. A kulturális világörökség része. A 16. század végén kezdték meg az erődpalota építését. Itt volt a Kacshváhák citadellája 1727-ig, amikor fővárosukat Dzsajpurba helyezték át. A várostól 11 km-re északra található. Jaigarh Fort (Dzsajgarh-erőd). 1726-ban épült a vár, ahol a falakon belül víztározókat, ágyúöntödét, templomokat találunk. Nahargarh Fort (erőd). 1734-ben épült. A sziklás, kopár hegytetőn álló várat később kibővítették. A várostól 6 km-re ÉNy-ra. Gaitor. A Kacshváhá uralkodók márvány síremlékei. 8 km-re északra. Rani Sisodia (Sziszódijá Rání ká Bág) kert és palota. Teraszos kerttel és szökőkutakkal díszített park, a legfelső teraszon álló palotával. 1728-ban épült. 8 km-re a várostól Agra felé. Galtá. Egy festői szurdok rejti Galtá Kundot, a két templommal és számos kis szentéllyel rendelkező 18. századi vallási központot. Dzsajpurtól 10 km-re K-re. Szángánér. Dzsajpurtól 15 km-re délre fekvő kisváros. Fallal körülvett óvárosában bújik meg a lenyűgöző, dúsan faragott 11. századi Szanghídzsi dzsaina templom.

Sport A városban, ahogy egész Indiában, rendkívül népszerű a krikett. A legfontosabb helyi csapat a Rajasthan Royals, amely 2008-ban megnyerte az IPL bajnokságot is.

Képek

Jegyzetek

Források Reader's Digest: Világjárók lexikona Reményi László, Nagy Hajni: India www.jaipur.nic.in - Hivatalos weboldal

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:India települései Kategória:India világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Rádzsasztán