A keresztény hittételek középpontjában Jézus Krisztus élete, az általa hozott megváltás és Jézus tanítása áll, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.BBC, BBC - Religion & Ethics - Christianity
A kereszténységet a saját hívői gyakran a zsidó vallás beteljesedésének és örökösének tekintik. A kereszténység a zsidó hit tanainak nagy részét és hitgyakorlatának sok részletét viszi tovább. Így például az egyistenhit, a Krisztusban (héber Messiás = görög Khrisztósz = magyar Felszentelt) való hit, az istentisztelet bizonyos formái – mint az imádság, a Szentírásból való felolvasás és az azon való hangos elmélkedés, vagy a belőle való tanítás, igemagyarázat és igehirdetés, szent énekek éneklése –, valamint a papság szervezeti formája (bár a protestánsok azt tanítják, hogy a hívők összessége alkotja az egyetemes papságot), és az a gondolat, hogy a földi istentisztelet a mennyeit mintázza, mind az Ábrahámhoz visszavezethető ősi hitben gyökereznek. Ugyanakkor jelentős különbségek is vannak a két vallás között.
Fő keresztény hittételek A kereszténység a többi világvallástól abban különbözik, hogy fő alakját azzal, hogy neki az egész kozmikus folyamatban meghatározó szerepet tulajdonít, sokkal fokozottabb mértékben állítja egész tanításának középpontjába. Krisztus személyének az egész tanrendszerben elfoglalt központi helye a keresztény vallás fejlődése során mindjobban előtérbe került, meghatározása az egyházi dogmák vezérmotívumává és számos teológiai küzdelem indítékává lett.
A kereszténység központi hite az, hogy az eredetileg tökéletesnek teremtett ember Istenhez való engedetlensége folytán eltávolodott Istentől és ez eredendő bűn által halandóvá lett. Ez az eltávolodás azóta is zajlik az emberek hibái, rossz cselekedetei, engedetlensége és Isten elleni lázadása miatt, így a halandóság átka rajtuk marad (a bűn fizetsége a halál.)Róm 6:23 Ebből az áldatlan állapotból a hívők Jézus áldozati halálába és feltámadásába vetett hit által, az egyének a bűneikből való megváltáson keresztül menekülhetnek meg. Vagyis Isten kegyelme által, a hit- és bűnbánaton keresztül, férfiak és nők egyaránt bűnbocsánatot nyerhetnek és megtérhetnek Istenhez, és a keresztség általi felszenteléssel, vagy elválasztással élhetnek majd egy boldog paradicsomi létben.
Az általános keresztény tanítás alapvető meggyőződései a következőek: Isten örökké tartó léte és egyedülisége (monoteizmus) Isten a földi élet létrehozója A Biblia Isten kinyilatkoztatása Az Újszövetség a Biblia szerves része Szentháromság-tan (a kereszténység zöménél) Isten Jézus Krisztusban való megtestesülése; Krisztus bűntelensége és büntetése ártatlanul; Krisztus keresztre feszíttetése és a halálból való feltámadása Krisztus a megtérő emberiség bűneiből és a haláltól való megváltása; Krisztus az egyetlen út az Atyához és az örök élethez „Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam.” - Jn 14,6 Isten kegyelmi ajándéka az örök élet A hit, a keresztség és a megtérés az üdvösség nélkülözhetetlen része Mk 16,16 Az egyszeri földi élete után az ember üdvözül vagy elkárhozik (nincs reinkarnáció) Végítélet és a halottak feltámadása jobbra|250px|bélyegkép|Raffaello Sanzio: In hoc signo vinces, Vatikán Manapság sokan (hagyományosan még többen) kitartanak amellett, hogy az izraeliták kiválasztottsága Jézus életén és üzenetén keresztül teljesül be, azaz a nem-keresztény zsidók nem tekinthetőek választott népnek többé, mert elutasították azt, hogy Jézust Krisztus, Isten Fia. Egyes egyházak enyhítették, vagy teljesen hatályon kívül helyezték ezt az álláspontot, és meghagyták a zsidók kiválasztottságból eredő különleges helyzetét Istennel való szövetségkötésük miatt. Így ez a kérdés a keresztények közötti folytonos vita alapját képezi. Más vallások azt hirdetik, hogy az üdvösséget az emberiség saját maga kiérdemelheti, a kereszténység sarkalatosan különböző értelme szerint Isten az emberiség érdekében elküldte egyszülött szent Fiát, és a Fiú (aki Isten) lejött a földre a benne hívők megváltására.
Bár a kereszténységet felépítő egyházak, felekezetek, gyülekezeti csoportok és egyének az idők során kialakult elképzelései, hitértelmei, és meggyőződései részleteiben meglehetősen különbözhetnek, a következő felsorolás a kereszténység nélkülözhetetlen alapelemeinek tartott egységes hittételeket tartalmazza, melyeket a legtöbb nagy egyház elfogad (katolikusok, görögkeletiek, reformátusok stb.):
Isten a Szentháromság, azaz három személyben létező egyedülálló, örök lény (Atya, a világmindenség Teremtője, Fiú, az Ige, a cselekvőképesség, Jézus Krisztusban megtestesült isteni szó, értelem (Ján1:1-14 szerint), vagyis a görög Logos, a világegyetem kialakulását vezérlő alapeszme, és a Szentlélek, az élet mozgató eszméje, a lét lényege.) Jézus egyszerre Isten és teljesen ember is (az egy személyben létező kettős „természet”) Mária, Jézus anyja, méhében hordozta Isten fiát és életet adott neki. Jézus (maga is örökké létező, valóságos Isten), Isten Lelke (a Szentlélek által, az eredendő bűn nélkül fogantatott és formálódott földönvaló emberré anyja szűz méhében. Anyján keresztül Jézus emberi voltot, emberi értelmet, akaratot és érzelmeket örökölt. Jézus nem más, mint a zsidók által várt Messiás, Dávid trónjának örököse, aki az Atyaisten jobbján tekintéllyel és hatalommal uralkodik mindörökké. Ő az emberiség reménysége, közbenjárója és bírája. A világ végén való visszajöveteléig (aratás) az anyaegyház hivatott kötelessége az Evangélium, azaz az Örömhír hirdetése és a tanítványok összegyűjtése (misszió). Jézus minden bűntől mentes, szent volt. Az ő áldozati bárányként való halálán és halottaiból való feltámadása folytán a benne hívők bűnei megbocsáttatnak és megtérnek Istenhez. Bár a kereszténységnek csaknem az egésze egyetért ebben, hogy Jézus feltámadásának jelentőségéről különböző nézetek alakultak ki a bírálási nézettől a Győztes Krisztus, az Első ember- és a liberális nézeten keresztül egészen a kételkedő nézetig. Bírálási nézet: Ez a mai keresztények többsége által képviselt nézet, mely Istent bíróként írja le. Eszerint a nézet szerint Isten ellen vétkező emberiség az Ő büntetésének van kitéve. Isten azonban – az Ő végtelen kegyelméből – elküldte az Ő egyszülött szent Fiát, Krisztust, azaz a bűntelen Jézust a világ bűneinek való megbocsátásáért. Jézus a kereszten, áldozati bárányként való megölettetésével Isten igaz ítéletének megsértése nélkül menti meg bűneik következményeitől azokat akik elfogadják tőle ezt az áldozati ajándékot. Jézus feltámadásának ezen nézete hitelméletileg azonos a zsidó jom kippurral (יום כפור ), azaz az „engesztelés napjával”, amely napon az izraeliták bűneiket jelképesen egy hibátlan bűnbakra helyezik, és azt a vadonban szabadon engedik, hogy a nép bűneit magával vigye. Győztes Krisztusi nézet: A kereszténység kisebbik része úgy hiszi, hogy Jézust a halál és a Sátán legyőzésére küldte le Isten a Földre. Jézus tökéletességével és önkéntes halálával legyőzte mindkettőt és győztesen feltámadt. A bírálási nézettel szemben ez a győztes krisztusi nézet a Jó és a Gonosz közötti lelki háborúságot hangsúlyozza ki. Más szóval, míg az előző nézet arra utal, hogy Isten az önkéntes Jézust büntette meg az emberiség bűneiért, addig az utóbbi nézet azt sugallja, hogy az emberiséget a - Jézus által legyőzött - Sátán tartja hatalmában. Mivel e nézet szerint Jézus egyszer s mindenkorra legyőzte a halált és Sátánt mindenki számára, ez a nézet alapul szolgál a mai „egyszer megmentett – mindig megmentett” elméletnek és a benne hívők tanításaikkal még odáig is elmennek, hogy az öröklét lehetőségét (vagy az adott ideológia szerint éppenséggel garanciáját) mindenki számára adottnak tartják – még a nem-keresztények részére is –, függetlenül attól, hogy valaki hallott-e Jézusról egyáltalán.
Rituálék Ima, az az eszköz, amellyel a keresztények kapcsolatba lépnek Istennel. A katolicizmusban a Máriához és a szentekhez való imák is nagyon fontosak. Az egyház Krisztus teste a Földön Istentisztelet; a katolicizmusban szentmise Szentségek A protestantizmus egyes irányzatában csak két szentség van, másokban egy sincs, a katolicizmusban és az ortodox kereszténységben sok szentség van Keresztség; bizonyos egyházakban gyermekkeresztség Úrvacsora, illetve a katolicizmusban eucharisztia
Főbb hitvallások összehasonlítása Főbb hitvallások összehasonlításaHelmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 326. old.- , 1977 Téma Római katolikus Görög ortodox Fő protestáns irányvonal A hit alapja A Biblia és a hagyomány A Biblia és a hagyomány Kizárólag a Biblia (Sola Scriptura) A Biblia értelmezése A Biblia értelmezése az egyház feladata,végső fokon a csalhatatlan pápáé. Az egyház feladata Nincs a Biblia értelmezésére szolgáló hatóság, a Biblia isteni tartalma minden embernek feltárul. Istentisztelet A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya, de üdvös dolog Szűz Máriához,valamint a szentekhez mint az Istennél közbenjárókhoz folyamodni és képeiket, ereklyéiket tiszteletben részesíteni A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya, de üdvös dolog a szentekhez, mint az Istennél közbenjárókhoz folyamodni és képeiket, ereklyéiket tiszteletben részesíteni A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya Szentségek a szentségekből hét van:keresztség, bérmálás, oltáriszentség,bűnbánat szentsége, házasság, egyházi rendés betegek kenete hét van: keresztség, bérmálás, oltáriszentség,bűnbánat szentsége, házasság, egyházi rend, és a (betegek) megkenése szentség csupán kettő van: a keresztség és az úrvacsora,de egyes irányzatokban egy sincs (pl. baptisták) Tisztítótűz Ha az ember nem annyira bűnös, hogy a pokolba jusson,viszont még nem szabadult meg elégségesen a bűntől,és annak következményeitől, azaz nem eléggé tiszta,akkor nem léphet be egyből a mennybe.Ezek a lelkek végső soron a mennybe fognak jutni,de először el kell szenvedniük a tisztítótüzet, azaz a megtisztulás állapotát. Aki anélkül hal meg, hogy teljes elégtételt adott volna, az a magányos lelkek közbenső állapotába kerül, ahol (lelkiismereti) kínokat szenved bűneiért; ebből az állapotból alamizsna, halotti misék stb. szabadítják ki, amennyiben ezek Istent arra bírják, hogy az elhunyt gyötrelmeinek könyörületből véget vessen A tisztítótűz és minden, ami ezzel kapcsolatos, emberi kitalálásKépes ábrázolások, szobrok, oltárok A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközei A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközeiA templomban nem tűrhetők meg. Az oltárokat az evangélikusoknál kismértékben alkalmazzák a templom díszítéseként. Papság A felszentelési szertartást csak püspök végezheti el. A papok nőtlenségre kötelezik magukat. A pap hirdetője az evangéliumnak és kezelője az öt szentségnek,és bemutatója a miseáldozatnak. A püspököknek nőtleneknek kell lenniük, a papoknak és diakónusoknak pedig tilos második házasságot kötni. A pap hirdetője az evangéliumnak és kezelője a hat szentségnek,és bemutatója a miseáldozatnak. Tisztségre felszentelik a kézrátétel apostoli szokásával, amelyet papi személyek végezhetnek el.Nincsenek nőtlenségre kötelezve.A papi hivatal az evangélium hirdetésébőlés a szentségek kiszolgáltatásából áll.
Egyéb