A klór-monofluorid az interhalogének közé tartozó illékony vegyület, képlete ClF. Színtelen, szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú anyag, mely magas hőmérsékleten is stabil. Forráspontja −100°C, folyadékként halványsárga színű. Sok tulajdonsága köztes értéket képvisel a klór és a fluor megfelelő tulajdonságaihoz képest. 1928-ban fedezte fel Otto Ruff.Arnold F. Holleman, Egon Wiberg, Nils Wiberg: Lehrbuch der anorganischen Chemie, 101. Auflage, 465–466. oldal, Walter de Gruyter, 1995, ; Google Books.
Előállítása Előállítható elemi klór és fluor 250 °C-on, rézreszelék jelenlétében végzett reakciójával.
Reakciói Sokoldalú fluorozó szer, fémekkel és nemfémekkel fluoridokat képez, a reakció során klórgáz szabadul fel. Volfrámmal reagálva például volfrám-hexafluorid, szelénnel szelén-tetrafluorid keletkezik:
W + 6 ClF → WF6 + 3 Cl2
Se + 4 ClF → SeF4 + 2 Cl2
Fluorozási-klórozási reakcióba is léphet oxidáció vagy többszörös kötésekre történő addíció révén. A szén-monoxid hármas kötésére például fluort és klórt addíciónál:
C≡O + ClF →
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Fluoridok Kategória:Szervetlen klórvegyületek