Tamási Gáspár (Farkaslaka, 1904. augusztus 15. – Székelyudvarhely, 1982. november 12.) erdélyi magyar népi emlékíró, Tamási Áron testvére.
Életútja, munkássága Mindössze négy elemi osztályt végzett, földművesként élt, mindvégig szülőfalujában, noha az erdőlésből, erdőkerülésből is jócskán kijutott neki, s átmenetileg volt cukorgyári munkás, szénégető is. Megjárta a második világháborút; a szovjet fogságot a szibériai nyizsnyitagili táborban töltötte, 1945-ben tért haza.
Féja Géza szavaival jellemezve: „immár élemedett korban” fogott neki könyvet írni életéről, családjáról, falujáról, híres íróvá lett bátyjáról – hiteles tárgyszerűséggel, frissességgel. Könyve, a Kányádi Sándor előszavával megjelent Vadon nőtt gyöngyvirág (Bukarest, 1970; második, bővített kiadás Bukarest, 1983) sikerkönyv lett, megkapta érte a Marosvásárhelyi Írók Társasága díját is. Az elismerés és a siker nem változtatott életén: haláláig a farkaslaki szülőházban élt mint a benne létesített Tamási Áron Szülőház gondnoka.
Források
További információk Szabó Gyula: Könyv – fiúgyermek helyett. Utunk, 1970/26. Nagy Pál: „Mindenképpen jól jártunk”. Előre, 1970. augusztus 15. Kántor Lajos: Farkaslaka 1922–1970. Korunk, 1971/7. Panek Zoltán: Árontól Gáspárig. Utunk, 1971/21. Varró Ilona: A leány, a virág, a kalap. Igaz Szó, 1971/8. Héra Zoltán: A másik Tamási. Népszabadság, 1970. augusztus 30. Pomogáts Béla: A valóság vonzásában. Jelenkor, 1970/12. Szakolczay Lajos: Vadon nőtt… Forrás, 1971/1. Féja Géza: A kisebbik fiú. In: Törzsek, hajtások. Budapest, 1978. Csire Gabriella: Emlékezés – két könyvben. Előre, 1983. április 20. Halálakor Adamovits Sándor (A Hét, 1983/9), Fodor Sándor (Utunk, 1982/49), Izsák József (Igaz Szó, 1982/12), Nagy Pál (Utunk, 1983/9), Szávai Géza (A Hét, 1984/8) emlékezett meg róla
Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Székelyek Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emlékírók