Kovács Alajos Ferenc (1943-tól Dolányi-Kovács)Az információ a Sulinet örökségtárában található anyagból való. (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6. – Budapest, 1963. április 14.) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar–Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Pályafutása Középiskolai tanulmányait Budán, az Ilona utcai gimnáziumban és az egri cisztercitáknál végezte, ott is érettségizett.
1898-tól a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Részt vett az 1900-as és az 1910-es népszámlálások lebonyolításában, az anyag kiadásában, szerkesztésében, elemzésében. Az I. világháború utáni összeomlást követően részt vállalt a béketárgyalások előkészítésében, sőt a Magyar Békeküldöttség szakértőjeként részt is vett a tárgyalásokon Neuillyben. Az 1920-as népszámlálást Kovács Alajos irányításával folytatták le. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását „Népünk nyelvismerete” címmel tartotta. Több nemzeti statisztikai társaság (mexikói, finn) tiszteletbeli tagjává választotta.
1923-ban a Népszövetség egészségügyi osztályának tanfolyamára Genfbe küldték. 1924-ben a Hivatal aligazgatójának nevezték ki, majd Szabóky Alajos távozása után helyettes államtitkári ranggal a Hivatal igazgatója lett. 1926-ban a Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Ebben az évben választották a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjává. A két világháború között a névmagyarosítás egyik élharcosa volt.
1930 októberében a kormányzótól megkapta a Corvin-koszorút. 1936-ig állt a KSH élén. Nyugdíjazásakor államtitkári címet kapott. Munkássága főként a demográfia területére terjedt ki. 1938-ban a bécsi döntéseknél az Imrédy-kormány statisztikai szakértője. Ő készítette elő az zsidótörvények statisztikai megalapozását. Szélsőjobboldali politikai tevékenysége miatt a népbíróság 1948-ban öt év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését később két évre mérsékelték, 1950 áprilisában szabadult. Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt.
Dolányi-Kovács Alajos 1963. április 14-én halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. [1-1-48/49] thumb Halála után hagyatéka a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába került. Dr. Dolányi-Kovács Alajos három fiúgyermeke, Dolányi Tibor, dr. Dolányi Elemér és dr. Dolányi Géza kivándorolt a 2. világháború után Caracasba, Venezuelába ahol letelepedtek.
Házasságai Dolányi-Kovács Alajos először feleségül vette Schiller Anna Mária (Budapest, 1881. november 28.–Budapest, 1915. december 11.) kisasszonyt, Schiller János György, városi mészáros, és Preszlinger Mária lányát. Kovács Alajos és Schiller Anna házasságából születettek: Dolányi Lóránt Dolányi Tibor Jenő (Budapest, 1909. május 27. – Caracas, Venezuela, 1973. július 2.), mérnök, a Venezuelai Magyar Ház elnöke 1958. és 1959. között. Dolicsek Kornélia (Kiskunhalas, 1912. szeptember 23. –) Dolányi Elemér Kovács-Dolányi Alajos neje korai halála után, 1916. október 10.-én Budapesten elvette Szalády Mária Jozefa Stefániát (*Budapest, 1889. január 8.–†Budapest, 1935. szeptember 24.), Szalády Géza Elek Antal (Elek, Arad vármegye, 1864. november 7.-Budapest, XV. kerület, 1949. április 7.), fürdőgondnok, a Rác fürdő vendéglőjének a bérlője, és a művelt Liègei születésű belga Cormann Jozefa hajadon nevelőnő törvénytelen lányát. Szalády Mária nagyszülei az ismert Szalády Antal (1832-1908), fővárosi pót- és gyógykávé gyáros és kereskedő, és csorvási Szabó Júlia (1845-1880) voltak. Kovács-Dolányi és Szalády Mária frigyéből született: dr. Dolányi Géza. A második felesége halála után, Kovács Alajos 1936. március 11.-én Budapesten házasságot kötött Horányi Rozáliával (Gyömrő, 1898. június 2.–Budapest (XI. ker.), 1964. október 26.), Hornicsek János és Püpori Julianna lányával. Később Kovács Alajos elvált Horányi Rozáliától és majd 1939-ben elvette a negyedik feleségét Rákosdi Teréziát (Budapest, 1894. február 5.-Budapest, 1967. december 27.), Sweichoffer Jakab és Weisz Jozefa lányát.
Főbb művei A magyar szentkorona országainak népmozgalma I–IV. (Budapest, 1905–1916) A magyarországi munkások morbiditása és mortalitása (Budapest, 1914) Magyarország népességi statisztikája (Budapest, 1920) A zsidóság térfoglalása Magyarországon (Budapest, 1922)Információk A zsidóság térfoglalása Magyarországon című kötetről A magyar választójogi reformok számszerű hatása (Budapest, 1925) A nemzetiségi statisztika problémája (Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 2. sz.) A népszámlálás előzetes eredményei (Budapest, 1931)Információk A népszámlálás előzetes eredményei című könyvről A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében (Budapest, 1938) - Online változat Magyarország népe és népesedésének kérdése (Budapest, 1941)
Jegyzetek
Források
Kovács Alajos (1877–1963) műveinek válogatott bibliográfiája. Munkái és a róla szóló irodalom. Összeáll.: Tóth József Farkas. KSH Könyvtár, Budapest, 2009. Kovács Alajos – Holokauszt Emlékközpont Kovács Alajos – Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 Tóth József Farkas: Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból – Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója (ArchívNet)
További információk Dokumentumok – Sulinet Faluhelyi Ferenc: Kovács Alajos: Erdély néprajzi képe. Kisebbségi Körlevél, 1940. 6. sz. 59–60. o. Kettős temetés. Magyar Élet, 1963. május 11. 4. o. Kovács Alajos. In A Statisztikai Hivatal vezetői (1848–2009). Válogatott bibliográfia. KSH Könyvtár, Budapest, 2010. 51–56. o. Lencsés Ákos: A felhasználói bizalom és a népszámlálási adatok digitális szolgáltatása Magyarországi háttér és projektterv a brit példa alapján (2012) Németh Imre: Költő és statisztikus. Nyugat, 1934. 359–363. o.
Rózsa Dávid: „Nem helyeseltem a szörnyű embertelenségeket...” Kovács Alajos 1948-as levele az Akadémiához. In Az olvasás pártfogója. Írások Nemes Erzsébet tiszteletére. Szerk.: Fülöp Ágnes – Lencsés Ákos – Rózsa Dávid. Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Budapest, 2012. 117–121. o. Tárkányi Ákos: Európai családpolitikák: A magyar családpolitika története Vonház István: A szatmármegyei német telepítésről – Válasz K. A. dr. cikkére. Magyar Statisztikai Szemle, 1932. 3. sz. 207–209. o.
Kategória:Magyar statisztikusok Kategória:Magyar demográfusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Bebörtönzött személyek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek