A bánatpénz egy szerződésben kiköthető fizetési kötelezettség arra az esetre, ha a szerződő fél él elállási jogának gyakorlásával, azaz eláll a szerződéstől. Az elállás, mint a szerződének egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetésének jogát a felek meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében is kiköthetik. A bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét a kötelezett kérelmére mérsékelheti. 5: 179. § (2) bek.
A hatályos Ptk-ban
Története A bánatpénz (latinul arrha poenitentialis) már az ókori római jogban ismert jogintézmény volt. Jelentősen különbözött a foglalótól, mivel a bánatpénz a szerződéskötésnél adott vagy kikötött fix büntetési összeg (poena) volt, amelynek a megfizetésével a szerződő fél az egyoldalú elállás jogát biztosíthatta magának arra az esetre, ha a szerződéskötést utóbb megbánná. A bánatpénz követelése esetén az alperes választhatott, hogy megfizeti a bánatpénzt, vagy teljesít.
A bánatpénz tehát nemhogy erősítette, inkább lazította a kötelmet. Nem is igényelhette a szerződés felbontása miatt károsodó fél a bánatpénz összegét meghaladó kára megtérítését.
A 2013-as Ptk. A magyar joggyakorlatban A BH 2004/9/359. szerint
" A bánatpénz elsődlegesen a szerződéstől való elállás esetére köthető ki, de nincs akadálya annak, hogy a felek más kötelezettség teljesítésére vonatkozóan hasonló rendeltetésű pénzösszeg megfizetéséről állapodjanak meg. Ha a bánatpénz elvesztésére vonatkozó feltételek nem következtek be, a letett összeg visszajár. A felek által újabb feltételek mellett utóbb folytatott szerződéskötési tárgyalásokhoz nem kapcsolható az eredetileg más feltételekre vonatkozó bánatpénz fizetési kötelezettség [Ptk. 200. § (1) bek., 205. § (1) és (2) bek., 211. § (1) bek., 213. § (1) bek., 320. § (1) és (2) bek.]. " (Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 20.969/2003. sz.).
Források Bíró Endre: Jogi szótár. 42. old. Főv. Ítélőtábla 2004
Kapcsolódó szócikkek Elállás szerződéstől Foglaló
Jegyzetek
További információk Közszolgálati lexikon
Kategória:Polgári jog