A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója. Romániát és Szerbiát (a Vajdaságot) érinti.
Földrajz A Nagy-Béga (Bega Luncanilor) és a Kis-Béga (Pojéni, Bega Poieni) patak összefolyásából keletkezik Kurtyánál. Mindkét patak a Ruszka-havas északnyugati oldalán ered, a Nyugati-Kárpátokban, Romániában. A Béga előbb északnak tart, majd Marzsina után nyugati irányba fordul. Átfolyik Facsádon és Temesváron. Ezután délnyugati irányba folyik. Szerbiában áthalad Nagybecskereken. Végül Titel mellett ömlik a Tiszába. Hossza 254 km, vízgyűjtő területe 2878 km².
Borovszky Samu szerint:
A 18-19. században a folyami szabályozások keretében két párhuzamos csatornát ástak ki: a délebbi Béga hajózási csatornát (röviden: Béga-csatornát), amibe a folyó vizét terelték és az északabbi Béga lecsapoló csatornát, amely a Lippai-dombság patakjainak és az egykori mocsarak vizét gyűjti össze. Az eredeti meder, az Ó-Béga egyes szakaszai a lecsapoló csatornára kapcsolódtak, mások kiszáradtak.
A hajózó csatornán két vízszintszabályozó van: Szerbittabénál és Bégafőnél. 2008-ban a hajózócsatorna elhanyagolt, eliszaposodott állapotban volt, eredeti funkcióját nem töltötte be. Szakértői vélemény szerint a víz annyira szennyezett volt, hogy a fürdést megtiltották benne, mivel az iszap mérgező anyagokat tartalmazott.Szekernyés Irén: A Bega-csatorna az iszap fogságában – Nyugati Jelen, 2008. augusztus 9.
Ez a helyzet megváltozott 2022-ben. Románia és Szerbia közötti határ menti együttműködési program keretében 14 millió euróból újították fel a Vajdaságban a felsőittebei (Srpski Itebej) és a bégafői (Klek) zsilipet, a Bánságban pedig a románszentmihályit. Emellett kikotorták a csatorna medrét, és megvásárolták a folyamatos karbantartáshoz szükséges kotróhajókat. Az Európai Unió 11 millió euróval támogatta a Bánsági Vízmedence Vízügyi Igazgatósága (ABAB) által koordinált projektet, a fennmaradó részt helyi forrásokból fedezték. A támogatás felét Szerbiában, másik felét Romániában használták fel. A tervek szerint 2023 végéig a két ország határátkelőhelyet nyit a Béga csatorna mellett, amelyen a Béga töltésére épített kerékpárúton haladók is átléphetik majd a határt.
Települések a folyó mentén bélyegkép|jobbra|300px|A folyó Bethlenháza mellett bélyegkép|jobbra|300px|Temesvár bélyegkép|jobbra|300px|A folyó Nagybecskereknél bélyegkép|jobbra|300px|A Béga tiszai torkolata
(Zárójelben a román illetve szerb név szerepel.)
Romániában: Kurtya (Curtea) Marzsina (Margina) Bégaszentes (Sintești) Temeres (Temerești) Facsád (Făget) Kisbékés (Bichigi) Bázosd (Begheiu Mic) Rekettyő (Răchita) Bégamonostor (Mănăștiur) Lőkösfalva (Leucușești) Bethlenháza (Bethausen) Gutonya (Cutina) Nagybodófalva (Bodo) Bálinc (Balinț) Kiszető (Chizătău) Iktár-Budinc (Ictar-Budinți) Kistopoly (Topolovățu Mic) Temesrékas (Recaș) Temesremete (Remetea Mare) Győröd (Ghiroda) Temesvár (Timișoara) Ötvény (Utvin) Bégaszentmihály (Sânmihaiu Român) Újvár (Uivar) Ótelek (Otelec)
Szerbiában: Tamásfalva / Hetény (Hetin) Szerbittabé (Srpski Itebej) Magyarittabé (Novi Itebej) Torák (Torak) Begaszentgyörgy (Žitište) Törzsudvarnok (Banatski Dvor) Szentmihály (Mihajlovo) Jankahíd (Jankov Most) Begafő (Klek) Nagybecskerek (Zrenjanin) Felsőmuzslya (Mužlja) Écska (Ečka) Lukácsfalva (Lukino Selo) Perlasz (Perlez)
Mellékvizek Jelentősebb mellékvizei
Jegyzetek