Dél-Korea 1988-ban csatlakozott az UNESCO Világörökség-programjához. Az országnak 2023 szeptemberében tizenöt kulturális és két természeti világörökségi helyszíne volt, 12 további helyszín a javaslati listán szerepel.

Világörökségi helyszínek

250px 2. Kocshang (2a), Hvaszun (2b) és Kanghva (2c) dolmenjei (Észak-Csolla (2a) Dél-Csolla (2b) Incshon (2c)) 2000 Kulturális (III) Védett terület: 51,65 ha, puffer zóna: 314,55 ha, hivatkozás: 977A Koreai-félsziget területén található a megalitikus kultúrák legtöbb fennmaradt emléke a világon. Összesen dolmenek tízezrei állnak itt, Kocshang, Hvaszun, Kanghva világörökségi helyszínéhez is több száz tartozik. Az ősök tiszteletéhez kapcsolódva a bronzkorban terjedtek el a félszigeten. A dolmenek 2-4-6 függőleges kőlapból állnak, amelyeken egy esetenként háromszáz tonnás súlyt is elérő vízszintes kőlap fekszik. A kanghvai dolmenket dombokon lévő sírok fölé emelték. A kőasztalhoz hasonlító sírépítményeket feltehetően a helyi elit számára készítették. Elképzelhető, hogy ezeket az egyszerű szerkezetű sírkamrákat eredetileg föld borította, vagy olyan felületként is funkcionálhatott, ahol a halottak teste elbomlott a csontok eltemetése előtt. Az építmények legalább két méter magasak. A megalitikus építmények egy másik csoportja az úgynevezett „házak” amelyeket szintén sírok fölé emeltek és négy függőleges oldaluk van.

250px 4. Hein templom, a Csangjong Phandzson és a Tripitaka Koreana táblák 1995 Kulturális (IV)(VI) Hivatkozás: 737A Kaja-hegyen fekvő Hein templomban őrzik a Tripitaka Koreanát, ami a buddhista szövegek legátfogóbb gyűjteménye. Összesen 81 258 fa nyomódúcot tárolnak itt, amelyeknek mindkét oldalára szövegeket véstek. Az oldalakon huszonkét sor, soronként tizennégy kínai jel látható (a koreaiaknak ekkor még nem volt saját ábécéjük). Az 1237 és 1248 között kifaragott szöveggyűjteménnyel a Buddha jóindulatát próbálták elnyerni a mongolok ellen vívott harcaikban. A faragásokat kétszáz szerzetes tizenkét év alatt készítette el. A fatáblákat faragás előtt előkezelték (édes- és sós vízben áztatták, elásták, majd szellőztették) és ez olyan jól sikerült, hogy még mindig használhatók nyomtatásra. Tárolási helyük a Hein-szentély Korea harmadik legnagyobb kolostoregyüttese, amelynek ötven épülete a 15. és a 18. század között létesült. A táblákat a Csangjong Phandzson nevű különleges klímájú 1448-ban emelt épületben tárolják, ami szerencsés módon elkerülte az áradásokat és a tűzvészeket is.

250px 6. Hvaszong erőd 1997 Kulturális (II)(III) Hivatkozás: 817A Szöultól 50 kilométerre fekvő erődöt a Csoszon-dinasztia 22. királya Csongdzso építtette a 18. század végén. Az uralkodó apja sírját Szuvonba telepítette át és az új sírhelyhez kapcsolódva létesítették az erődöt. A három év alatt elkészült erőd a koreai hadi építészet egyik remekműve, a hadmérnökség akkori legkorszerűbb színvonalát képviselte keleti és nyugati minták ötvözésével. Az építkezést 1796-ban fejezték be. A védelmi célokra szolgáló erődöt több mint öt kilométer hosszan 4-6- méter magas fallal erősítették meg, amelyet négy kapuval tagoltak. A legnagyobb kapuhoz négy zsilipkapu is tartozott. A fal négy saroktornyához öt figyelő és ágyútornyot alakítottak ki. A védelmet összesen negyvennyolc épület erősítette, köztük kilövőállások, bástyák és bunkerek. Az erőd egy része a japán hódítás és a koreai háború alatt megsemmisült, de fennmaradtak eredeti tervrajzai amik lehetővé tették rekonstrukcióját. A helyreállítási munkák jelenleg is tartanak. 250px 7. Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek 2007, kisebb módosítás: 2018 Természeti (VII)(VIII) Védett terület: 9 521,8 ha, puffer zóna: 9 324,2 ha, hivatkozás: 1264A Csedzsu-sziget egy kontinentális lemezen lévő pajzsvulkán. A 188 négyzetkilométeres világörökségi helyszínhez a Geonunorem láva alagútrendszer a Szeongszan Ilcshulpong tufakúpja és a Halla-vulkán tartozik. Az 1950 méter magas Halla-hegy az ország legmagasabb csúcsa, a környező terület magassága 800 és 1300 méter között váltakozik. A hegy kőalakzatairól, vízeséseiről és mára már tóvá alakult kráteréről nevezetes. Az öt lávacső úgy jött létre, hogy a legfelsőbb része megszilárdult, míg alatta a folyékony része továbbfolyt. Miután a kőzet kihűlt hosszúkás csatorna maradt utána. A 182 méter magas tufakúp a sekély tengerfenéken történt kitörés eredményeként jött létre. A sziget jellegzetessége a nagy mennyiségben megtalálható szivacsos, vulkanikus eredetű kőzet. A helyszínen tanulmányozni lehet a vulkánok működését és a lávabarlangok kialakulásának folyamatát is. 250px 8. Csongmjo-szentély 1995 Kulturális (IV) Védett terület: 19,4 ha, hivatkozás: 738A Szöulban található Csongmjo-szentély, a „királyi ősök szentélye” a legrégebbi és legjobb állapotban megmaradt konfucionista királyi szentély. A 14. században építették, mai formáját 1600 körül nyerte el amikor helyreállították egy 1592-es japán invázió után. Három épületcsoportból áll, amelyek egy-egy fontos szentély körül épültek. A legfontosabb épületben – a Csongmijo-szentély fő csarnokában, egy oszlopcsarnokban – őrzik a dinasztia 19 királyának emléktábláját. Az épületeket körülvevő teret mesterséges tájelemekkel egészítették ki. A konfuciánus rítusban fontos az ősök tisztelete, ezért a szentélyt a mai napig használják. Évente egyszer ünnepséget tartanak a az ősök tiszteletére, ezen kívül a 14. századig visszanyúló, a 15. század óta gyakorlatilag változatlan formában előadott zenével, tánccal énekekkel kísért szertartásokat is tartanak. 250px 9. A Csoszon-dinasztia királysírjai 2009, kisebb módosítás: 2013 Kulturális (III)(IV)(VI) Védett terület: 1 891,2 ha, puffer zóna: 4 660,1 ha, hivatkozás: 1319A helyszínen a negyvenkét királysír közül negyven tartozik, amelyek összesen tizennyolc helyen találhatók. A műemlékegyüttesek a koreai építészet jelentős állomásai. A sírok 1408 és 1966 között épültek a fengsuj koreai változata a phungszu elvei alapján. A halottakat arccal dél felé a hegynek háttal temették el. A temetkezésekhez mindig szép tájakat választottak, úgy vélték a dombok és a hegyek védelmezik az elhunytat. A síremlékek kialakításakor nagy szerepet kapott az ősök tisztelete, szertartási terület, faoltár, kapuzat és kiszolgáló épületek tartoztak hozzájuk, közelükben embereket, állatokat ábrázoló kőszobrokat állítottak fel. A 14. és a 20. század között uralkodó dinasztia sírhelyei az ősök előírásos, rituálészerű imádásának a színhelyei is. 250px 10. Szokkuram-barlang és a Pulguk templom 1995 Kulturális (I)(IV) Hivatkozás: 736A Szokkuram-barlang egy mesterséges barlang, amelyet egy magas rangú hivatalnok a 8. században szentelt ősei tiszteletére. Egy előtermet, egy folyosót és egy fő rotundát foglal magába, falait gránitból vájták ki. Itt található a világ egyik legjelentősebb Buddha-szobra, egy lótuszvirágot formázó, trónon ülő fehér gránitból faragott 3,45 méter magas alkotás. A monumentális szobor a megvilágosodás közben ábrázolja a Japán-tenger felé forduló Buddhát. A barlangot finoman megmunkált sík- és térdomborművekkel díszítették. A Pulguk templomban láthatók a Buddha „mennyei királyságához” vezető, kockatömbökből összeállított kőlépcsők, egy aranyozott bronzból készült Buddha-szobor és hozzá tartozik a Szakjamuni- és Kincs-pagoda is. Az előbbi egyszerű kivitelezésű, a másikat gazdagon díszítették. A templom és barlang kivételes vallási épületegyüttest alkot, a koreai Silla Királyság művészetének mesterművei.

250px 17. Tegokcshon patak sziklarajzai Felvétel: 2025 Kulturális (I)(III) Védett terület: 43,69 ha, puffer zóna: 144,15 ha, hivatkozás: 1740 A koreai-félsziget déli partján található helyszín három kilométer hosszan nyúlik el a sziklákkal szegélyezett kanyargós patak mentén. A sziklákon látható rajzokat számtalan helyi generáció véste a felületekbe kő- illetve fémeszközökkel i. e. 5000 és az időszámításunk szerinti 9. század között. A vésetek állatokat, embereket, vadászjeleneteket, koncentrikus köröket, rombuszokat stb. ábrázolnak, a dinamikus alakok megjelenítésére a magas szintű realizmus jellemző. Mind a vízi, mind a szárazföldi állatok ábrázolása olyan részletes, hogy pontos fajuk is meghatározható. Különösen figyelemre méltó a kelet-ázsiai tengeri halászat egyik korai bizonyítéka, bálnák és vadászatuk megjelenítése. A képeken végigkövethető a folyamat melynek során a kelet-ázsiai partmenti vadászó-gyűjtögető népcsoportok áttértek az élelemtermelésre, majd elérték a korai államszervezet szintjét. Elhelyezkedésük

Javasolt helyszínek # Név Kép Hely Kritériumok Terület Év Hiv. 1. Kangdzsini fazekasműhelyek 150px Kangdzsin, Dél-Csolla (ii)(iii)(iv)(v)(vi) 1994 2. Szorakszan Nemzeti Park 150px Kangvon (vii)(x)163,6 km² 1994 3. Dinoszaurusz-lelőhelyek a déli partvidéken Dél-Csolla (3a-d) Dél-Kjongszang (3e) (viii)(ix)(x) 2002 4. Sótelepek Dél-Csolla (iii)(v) 2010 5. Közép-Korea hegyi erődítményei 150px Észak-Cshungcshong (7a: Szamnjonszanszong (삼년산성)7b: Szangdangszanszong (상당산성)7c: Mirukszanszong (미륵산성)7d: Cshungdzsuszanszong (충주산성)7e: Csangmiszanszong (장미산성)7f: Tokcsuszanszong (덕주산성)7g: Ondalszanszong (온달산성)) (iii)(iv)(v) 2010 6. Upho vizenyős területei 150px Dél-Kjongszang (vii)(x) 2011 7. Naganupszong erőd és falu 150px Szuncshon, Dél-Csolla (iii)(iv)(v)(vi) 2011 8. Öam falu 150px Aszan, Dél-Cshungcshong (iii)(iv)(v)(vi) 2011 9. Szöul falai 150px Szöul (ii)(iii)(iv)(vi) 2012 10. Kő buddhaszobrok és pagodák a i templomban 150px , Dél- (i)(iii)(iv) 2017 11. Archeológiai leletek a templomnál 150px , (iii) 2022 12. Dél-Korea délnyugati partvidéke menti árapályövi síkságok kiterjesztés 150px Dél-Csolla (x) 2023 13. Puszan háborús emlékhelyei 150px Jongnam (iii) 2023

Jegyzetek

Források

Dél-Korea az UNESCO világörökség oldalán Dél-Korea javaslati listája az UNESCO honlapján

További információk Korean National Commission for UNESCO

Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint