thumb|right|220px|A lovászi és szentmargithai Sümeghy család címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből. thumb|right|250px|Sümeghy Mihály zalai főjegyző címeres viaszpecsétje. thumb|right|250px|Sümeghy József alispán címeres viaszpecsétje A lovászi és szentmargithai Sümeghy család egy tekintélyes és jómódú Zala vármegyei nemesi család, amely a 20. század elején kihalt; utolsó élő tagja, Csertán Károlyné lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.)Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy család (lovászi és szentmargitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 188. o.)
A család története A család első nemzedékei thumb|right|180px|Lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819–1869) jogász, földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője. thumb|jobbra|200px|Kerkapoly Mór országgyűlési képviselőné lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária (1823-1903), szenttamás-pusztai földbirtokos asszony. thumb|right|200px|Csertán Károlyné lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) és leánytestvére Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargithai Sümeghy Rozália A nemesi család pontos eredete a mai ismert feltárt források alapján ismeretlen. A már nemesi származású Sümeghy Mihály a török korszak alatti vitézsége jutalmául III. Károly magyar királytól 1717. július 16-ánA 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 341. oldal címereres nemesi levelet kapott. Sümeghy Mihály, ekkor már fontos közigazgatási tisztséget töltött be: Zala vármegye főjegyzője volt 1716. szeptember 8. és 1727. augusztus 4. között.Molnár András: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 255. o. Sümeghy Mihály nagy valószínűseggel a középkor óta létező zalai nemesi Rédey másképp Sümeghy családnak a sarja lehetett, amely 1570. november 23-án címeres-levelet szerzett I. Miksa magyar királytól,C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Zala megye - Investigatio nobilium - A - 12. és hol Rédeyként, hol Sümeghy-ként szerepelt az évszázadok során.
Sümeghy Mihály zalai főjegyzőnek a felesége a nemesi származású Foky család sarja, Foky Judit, aki 1700. november 7-én született Bágyogon a családi birtokon; Foky Judit apja, nemes Foky János (fl.1696–1729) (†1729), bagodi és kányavári földbirtokos,Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Kissziget-Kürtös)Középbagod (Ma: Bagod része) 13.272. 8Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Jakabfa-Kerkaiklód)Kányavár 11.222. 62 a keszői vár kuruc kapitánya 1704-ben, Károlyi Sándor bizalmas embere,KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 8. Kaposvár 1977. Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30. 74. o. majd Vas vármegye alispánja 1724 és 1729 között.Sorozaton kívüli kiadványok Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)Vas vármegye. 248. o. Foky János alispánnak a nagybátyja Foky Dániel (1626–1695), 1688 és 1691 között Bécs városának a polgármestere volt. Foky János alispánnak a nagyapja Foky Imre (1570–1636), bécsi polgár és városi tanácsos, aki 1623. november 18-án III. Ferdinánd magyar királytól nemességet és címeres levelet szerzett feleségével, Pitschin Katalinnal (1595–1656); Foky Imrének az eredeti polgári foglalkozása a méz- és szilvakereskedés volt.Nyulásziné Straub Éva: Címereslevelek jegyzéke: Második, javított, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 7. Budapest, 2000). Címereslevelek jegyzéke 44. o.Boldogfai Farkas Ákos András. A Foky család (nemes és báró). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 136.o.)
Sümeghy Ferencné Foky Juditnak az anyja az igen előkelő anyai ági felmenőkkel rendelkező Vas vármegyei nemesi származású kisbarnaki Farkas családból való nemes Foky János vasi alispánné kisbarnaki Farkas Judit (fl. 1687–1702) volt, akinek a szülei kisbarnaki Farkas Gábor (fl. 1673), földbirtokos és rábahídvégi Horváth Anna (fl. 1705) voltak.ZML XIII. Sümeghy család iratai. 2.doboz. 47.pallium. Sümeghy Mihályné Foky Juditnak az anyai nagyapai dédanyja a dunántúli Zichy család köznemesi ágának a sarja, kibarnaki Farkas Mihályné zicsi Zichy Dorottya (fl. 1624) volt, akinek a szülei zicsi és zajki Zichy Mihály (fl. 1583–1641), Sopron vármegyei szolgabíró, Vas vármegye szolgabírája, földbirtokos, és domölki Dömölky Katalin voltak. Zichy Mihály szolgabírónak a szülei zicsi Zichy György (fl. 1548–1604), Moson és Vas vármegye alispánja, földbirtokos és asszonyfalvi Ostffy Anna (fl. 1527–1558) voltak; Zichy Györgyné Ostffy Anna szülei asszonyfalvi Ostffy Domokos (fl. 1549), földbirtokos, és szántói és széplaki Botka Veronika (fl. 1558) voltak, nagyszülei asszonyfalvi Ostffy Ferenc (fl. 1485–1520), Sopron vármegye főispánja, földbirtokos, és az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Petronella (fl. 1498–1523) voltak. Ostffy Ferencné alsólendvai Bánffy Petronella szülei alsólendvai Bánffy Miklós (fl. 1453–1501) ajtónállómester, nagybirtokos és a Piast-házból való herceg Sagani Margit (fl. 1500–1502) voltak. Kisbarnaki Farkas Mihályné Zichy Dorottyának az első fokú unokatestvére is zicsi és vázsonkeöi gróf Zichy István (1616–1692) tárnokmester volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy család (lovászi és szentmargitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)
Sümeghy Mihály és Foky Judit házassága révén az alsó- és felsőbagodi földbirtok részek jutottak a Sümeghy család kezébe, ahol a gyermekei az 1710-es évek végén és 1720-as évek folyamán születtek. 1727. február 17-én Sümeghy Mihály apósával, Foky Jánossal együtt, Skublics Sándort (1695–1754) perelte be, aki két évvel korábban a Bagod melletti Csatfán birtokrészt vásárolt boczföldi Visy Istvántól, de a felpereseket, azaz a szomszédokat, nem értesítette erről. Mivel ez a helyzet sértette az ország törvényeit, Sümeghy Mihály és Foky János igazságszolgáltatást követeltek a királyi ítélőtáblától. A 18. század elején a Sümeghyék rokoni kapcsolatba kerültek az ákosházi Sárkány család köznemesi ágával. Sárkány Gábor zalai főszolgabírónak és szenterzsébeti Terjék Juliannának a fia, Sárkány Imre, feleségül vette Sümeghy Annát. Fivére Sárkány István, aki az első nejének, Hertelendy Erzsébetnek a halála után, Sümeghy Erzsébetet vette feleségül 1735. június 6-án Bagodvitenyéden. Mindkettő Sümeghy leánytestvér Sümeghy Mihály főjegyző és Foky Judit lánya volt.Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (459. o.) József ága Sümeghy Mihály és Foky Judit egyik fiúgyermeke Sümeghy József 1743. szeptember 22-én Szenttamáson feleségül vette prosznyákfalvi Prosznyák Évát (1725–1779),Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (363. o.)Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (407. o.) prosznyákfalvi Prosznyák Lászlónak és az ősrégi Buzád-Hahót nembeli csányi Csány Anna asszonynak a lányát; Prosznyák Lászlóné Csány Anna szülei csányi Csány Ferenc, földbirtokos, és rumi és rábadoroszlói Rumy Mária voltak. Prosznyák Lászlóné Csány Anna fivére csányi Csány György (†1767), Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt; Az apai nagyszülei Csányi Bernát (†1664), várkapitány, földbirtokos és radoványi Keczer Anna (1657-1665) voltak, az anyai nagyapja nagyunyomi Akács László (fl. 1691), földbirtokos volt.
Sümeghy József és Prosznyák Éva házassága rövidnek bizonyult, mivel kevesebb mint 6 év az esküvő után a férj elhunyt; Prosznyák Éva, pedig 1749. július 3-án Rábahídvégén muzsaji Dóczy Antal úrhoz ment férjhez. Sümeghy József és Prosznyák Éva frigyéből származott Sümeghy Judit (1746–1801), akinek az első férje forintosházi Forintos Ádám (1732–1781), táblabíró, mihályfai földbirtokos volt. Férje halála után özvegy Forintos Ádámné Sümeghy Judit újra ment férjhez; 1782. augusztus 3.-án feleségül vette Mihályfán marosi Nagy András (1742–1798), táblabíró, mihályfai földbirtokos; Nagy András és Sümeghy Judit frigyéből 3 gyermek született, azonban a családot marosi Nagy András első felesegétől parragi Parraghy Annától (1747-1782) származó gyermekei vittek tovább. Forintos Ádám és Sümeghy Judit egyik lánya forintosházi Forintos Magdolna (1772-1850), akinek a férje nemes Oszterhueber Mihály (1768-1807), táblabíró, földbirtokos volt. Ferenc ága Sümeghy Mihály zalai főjegyzőnek és nemes Foky Juditnak a másik fiúgyermeke nemes Sümeghy Ferenc 1723. április 14-én született Bagodban; keresztszülei, sidi Sidy Pál zalai főszolgabíró és felesége galánthai Bessenyey Erzsébet úrnő voltak. Sümeghy Ferenc (1723–†c.1766), táblabíró, alsó- és felső-Bagodi, valamint söjtöri, alsóapáti, és molnári földbirtokos volt. Sümeghy Ferenc földbirtokos lett Söjtörön, amikor 1749. április 14-én Szenttamáson feleségül vette a pókafalvi Póka család sarját, pókafalvi Póka Márianna (1728–1797) kisasszonyt, akinek a szülei pókafalvi Póka Gábor (fl. 1728-1752), 1741-ben vasi insurgens kapitány, földbirtokos és szenttamási Bertalan családból való Bertalan Klára voltak. A házasságkötésnél a tanúk jakabházi Sallér István (1690–1761), alnádor, Vas vármegye táblabírája, nádasdi Nádasdy Klára (1685–1765) férje voltak, akik a Bertalan és a Sümeghy családoknak a rokonai voltak; nemes Foky Benedek, tatai apát, prépost, áldotta meg az esküvőt. Sümeghy Ferencné Póka Marianna anyai nagyanyja szenttamási Bertalan Ádámné nádasdi Nádasdy Mária volt, a Nádasdy család köznemesi ágának a leszármazottja, aki idősebb Sallér Istvánné Nádasdy Klárának a nővére volt. Bertalan Ádámné Nádasdy Mária szülei nádasdi Nádasdy Tamás (fl. 1678), földbirtokos és meszléni Meszlény Éva (fl. 1688–1699) voltak, akiknek a Vas megyei Rábahídvég melletti rábamolnári jószágainak egy részét pereskedések során a Sümeghy és a Póka családok valamint több más atyafi családdal együtt örökölték meg. Nádasdy Tamásnak a szülei Nádasdy Boldizsár (fl. 1636–1664), Vas vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos, és tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya (fl. 1628–1638) voltak. Nádasdy Tamásné Meszlényi Éva szülei pedig meszléni Meszlény Benedek (fl. 1620–1660), az 1646 és 1656 közötti vasi alispán, vármegyei követ, földbirtokos és kerecseni Szalay Katalin (fl. 1667) voltak. Bertalan Ádámné Nádasdy Mária felmenői között a lengyeltóti Lengyel-, a dalkai Hathalmy-, a némai Kolos-, a bisági Geréczy- a nádasdi Darabos-, a szapári Szapáry-, valamint a ghyczi és assa ablanczkürthi Ghyczy családok találhatóak.Boldogfai Farkas Ákos András. A Bertalan család (szenttamási). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 37.o.)