Öszvér

right|thumb|260px|Teherhordó öszvérek itatása right|thumb|260px|Egy ló és két házi szamár right|thumb|260px|Öszvérek a Grand Canyon peremén right|thumb|260px|Lóöszvér mén kasztrálása Portugáliában right|thumb|260px|A lóöszvér csontváza Az öszvér a házi szamár (Equus asinus) és a ló (Equus caballus) keresztezéséből származó hibrid; általában erős, szívós és igénytelen haszonállat. Hegyvidéken is biztonságos járása miatt évezredek óta használják teherhordóként, igavonóként, de hátasnak is. A lóöszvér (egy lókanca és egy szamárcsődör hibridje) a ló anyára, a szamáröszvér (szamárkanca és lócsődör hibridje) a szamár anyára hasonlít. Mind a kétféle öszvér génjeinek egyik fele ló, a másik fele szamár eredetű, küllemük azonban annyira különbözik, hogy sok nyelvben külön szavakat is használnak a kétféle öszvérre. Az öszvérnek soha nincs „szamár-szürke” színe, mert mindig a ló színeit örökli.[ Brehm:Az állatok világa - Az öszvérek (Equus mulus és Equus hinnus)]A lovak fejlődése

Az elnevezés lehetséges eredete Az állattenyésztés szavai az ótörök nyelvekből gyarapodtak, ilyen a bika, ökör, tinó, borjú, kecske, kos, sajt, túró, gyapjú, béklyó, gyeplő, karám, ól, disznó, ártány (ma: herélt sertés), tyúk, teve. Az öszvér szavunk a Néprajzi lexikon szerint az iráni jövevényszavaink (tehén, tej, nemez, hús, szekér, gulya) közé tartozik, de nem hoz iráni párhuzamot. Másik lehetséges etimológiája szerint a keverékre utaló magyar szóösszetétel össz + vér, amit a TESZ kategorikusan elvet. Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótár meghatározása szerint ismeretlen eredetű magyar szó, ami megegyezik A magyar nyelv történeti etimológiai szótárának álláspontjával.TESZ, III. köt. 45. old.

Fajtái Lóöszvér

Gyakoribb a lóöszvér (latinul: Equus mulus),Latin szótár mulus amelynél ló a kanca és házi szamár a csődör. (angolul mule, franciául mulet, németül Maultier, spanyolul mula)

A lóöszvér – a lókanca és a szamárcsődör közötti keresztezésből származó hibrid – nagyobb testi erővel, a betegségekkel szembeni nagyobb ellenállással és hosszabb élettartammal rendelkezik, mint bármelyik szülője. Termete a lóéhoz hasonló, hangja hasonló a szamár ordításához. Teherbírása akár a lóé, de erősebb és szívósabb. Keresi a lovak társaságát.

Szamáröszvér Ritkább a szamáröszvér (latinul: Equus hinnus),Latin szótár hinnus amelynél házi szamár a kanca és ló a csődör. (angolul hinny, franciául bardot, németül Maulesel, spanyolul burdégano)

Nagyon ritka. Lomha, a feje otromba, szőrzete durva, több benne a szamár-, mint a lójelleg. Hangja nyerítés.

Tenyésztése Magyarországon Korábban Magyarországon öszvértenyésztéssel semmilyen állami vagy társadalmi szervezet nem foglalkozott. Kivétel volt Mezőhegyes, ahol az Állami Ménesbirtokon a 19. század utolsó évtizedétől 1961-ig a tenyészcél az öszvér előállítására alkalmas, nagy testű szamármének előállítása volt. Ennek érdekében olasz import szamárménekkel nemesítették a céltudatosan szelektált állományukat.

Szaporodás, termékenység Miután a ló és a szamár rendes körülmények között soha sem párosodik, különböző módozatokhoz kell folyamodni a tenyésztésnél. Egyik eljárás az, hogy a kanca lónak bekötik a szemét, előzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s így csapják be. Ugyanígy járnak el a mén-ló esetében is. Sokkal egyszerűbben történik meg a fedeztetés, ha a csikókat egymás társaságában nevelik fel. Ezt az eljárást követték az ókorban a rómaiak is. A lókanca valamivel hosszabb ideig hordja ki az öszvércsikóját. Az öszvér mindig az anyjára hasonlít. Az erősebb, nyugodtabb lóöszvér a lóra, a kisebb termetű, virgoncabb szamáröszvér a szamárra hasonlít, de a fülük és a farkuk majdnem egyforma. Az öszvér átlagosan 20-30 évig él, de nem ritkán 40 évig is. Egyesíti magában a ló és szamár szülők tulajdonságait. Az öszvér elterjedt használatát kiváló munkabírása, igénytelensége indokolta.

A ló kromoszómaszáma 64 (32 pár), a szamáré 62 (31 pár), az öszvéré azonban 63 (31 és fél pár), Mivel az öszvér kromoszómaszáma nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, ezért általában nem képes utódot létrehozni. A megtermékenyüléskor egy-egy kromoszóma kerül a spermiumba és a petesejtbe minden párból, ezért a létrejövő megtermékenyített petesejt (zigóta), majd a megszülető öszvér minden egyes testi sejtje, páratlan számú, hatvanhárom darab kromoszómával fog rendelkezni. Mivel az ivarsejtek képződése során a kromoszómapárok összekapcsolódnak, egyikük kimarad, így nem jönnek létre nemzőképes spermiumok és petesejtek.

Az öszvércsődör mindig terméketlen (steril), az öszvérkanca azonban termékeny (fertilis), bár nagyon ritkán, de ló- vagy szamárcsődörtől megtermékenyülhet. Több mint 60 dokumentált esetben született utódja a lóval vagy szamárral párosodott öszvérkancának. Az öszvércsődöröket általában ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert ugyan nem szaporodóképesek, de szexuális ösztöneik vannak, és egy felgerjedt öszvércsődör nagyon veszélyes, hiszen az öszvér a lovaknál is erősebb állat. National Geographic (2004/07): Utódja született egy öszvérnek Butánban

Források

A Pallas nagy lexikona Becze József: A szamár tenyésztése és az öszvér Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955. Anyai hatás és anyai öröklődés. Mindentudás Egyeteme, III. kötet, 231-241, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004.

Irodalom Schandl József: Lótenyésztés Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955. Gáspárdy András: Jövevényszavak szerepe a magyar állattenyésztés szókincsének alakulásában Becze József: A szamár tenyésztése és az öszvér Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955.

Jegyzetek

További információk

Öszvérek kerülnek a pesti konflisok elé 1920. december, huszadikszazad.hu [ Brehm: Az állatok világa - Az öszvérek (Equus mulus és Equus hinnus) ] Horses of Gettysburg - The Army Mule, (video) Öszvérugratás, (video) Díjlovagló öszvér, (video) Megszületett az első klónozott öszvér 2003. június 2. Az öszvér előállítása Az Idaho Project honlapja, amelynek keretében a világon először klónoztak öszvért.

Kategória:Lófélék Kategória:Hibrid állatok