A valyr nyelvek egy nyelvcsalád George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényciklusában és annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában.
A regényekben a nemes valyr nyelvet és annak módosult változatait gyakran megemlítik, de ezek néhány szó kivételével nincsenek kifejlesztve – ellentétben pl. a sindarin nyelvvel A Gyűrűk Ura-kötetekben. A tv-sorozathoz a nyelvész David J. Peterson alkotta meg a valyr nyelvet a regényben található töredékekre alapozva.
Nemes valyr
A tűz és jég dala világában a nemes valyr szerepe némiképp a latin nyelv középkori helyzetére hasonlít. A regények szerint a nyelvet nem használják többé a mindennapi kommunikáció részeként, de Essos és Westeros nemesi köreiben – főként az oktatás és művészet nyelveként, így például dalokban – továbbra is fennmaradt.
Megalkotása A televíziós sorozatban beszélt dothraki és valyr nyelv létrehozására az HBO a nyelvész David J. Petersont választotta. A producerek szabad kezet adtak Petersonnak, s Peterson szerint maga George R. R. Martin sem mutatott nagy érdeklődést munkáinak nyelvészeti vonatkozásai iránt. Az ezidáig megjelent regények mindössze néhány nemes valyr szót tartalmaznak – valar morghulis ("minden férfinak meg kell halnia"), valar dohaeris ("minden férfinak szolgálnia kell") illetve dracarys ("sárkánytűz"). A következő regényhez (The Winds of Winter) Peterson további valyr fordításokkal látta el Martint.
Peterson szerint a dracarys szó választása nem szerencsés, mert – valószínűleg szándékosan – a latin draco (sárkány) szóra emlékeztet. Mivel a latin nyelv A tűz és jég dala világának kontextusában nem létezik, Peterson ezt a hasonlóságot véletlenként kezelte és a dracarys szónak önálló tövet hozott létre. A nemes valyr szó a sárkányra zaldrīzes. A valar morghulis és valar dohaeris szerkezetek viszont a nyelv ragozási rendszerének alapjaivá váltak. Egy másik szó – trēsy, azaz fiú(gyermek) – Peterson 3000. Twitter-követőjének tiszteletére jött létre.
Peterson nem hozott létre nemes valyr írásrendszert, de azt nyilatkozta, hogy "az egyiptomi hieroglifákhoz – nem feltétlenül stílusban, hanem használatukban – hasonló rendszerben gondolkodott. Az egyiptomiaknak volt egyfajta abc-jük, fonetikus és logografikus rendszereik." A harmadik évad egyik részében Talisa egy valyr nyelvű levelet ír latin betűkkel, mert, Peterson szerint, "nem érte volna meg létrehozni egy egész írásrendszert egy nem túl lényeges jelenetért".
2013 júniusának elejére 667 nemes valyr szó létezett, ez a szám napról-napra növekszik.
Hangtan
Mássalhangzók
+ A mássalhangzók rendszere Ajakhang Koronális Palatális Veláris Uvuláris Glottális Zárhang p [p], b [b] t [t], d [d] j [d͡ʒ, j, ʒ],alj [ʎ] k [k], g [g] q [q] Réshang v [v, w]a s [s], z [z](th [θ])b gh [ɣ, ʁ̝]c(kh [x, ɣ, h])b h [h] Közelítőhang r [r], rh [r̥], l [l] Orrhang m [m] n [n, ŋ, ɴ]d ñ [ɲ] n [n, ŋ, ɴ]d
Megjegyzések: <li> A v és a j közelítőhang vagy réshang is lehet a beszélőtől és a környezettől függően. <li> A th és a kh nem részei a nemes valyr nyelvnek, de néhány idegen eredetű szóban felbukkannak, pl. a dothraki arakh szóban. <li> A gh egyeseknél erősen veláris, másoknál uvuláris lehet – a különbség írásban nem jelölt. <li> Az n hang hasonul az őt követő veláris vagy uvuláris mássalhangzóhoz, de nincs különálló veláris vagy uvuláris nazális másshalhangzó.
Magánhangzók
+ A magánhangzók rendszere Elöl Középen Hátul Zárt (felső) ī, i [iː, i]ȳ, y [yː, y] ū, u [uː, u] Középső ē, e [eː, e] ō, o [oː, o] Nyílt (alsó) ā, a [aː, a]
A felülvonással jelölt magánhangzók (ī, ȳ, ū, ē, ō és ā) hosszúak – kétszer olyan hosszan ejtendőek, mint a rövidek. Ennek bizonyos esetben jelentésmegkülönböztető szerepe van. Az ajakkerekítéses magánhangzók (y és ȳ) a modern nemes valyrban nem használatosak, s a leszármazott nyelvekből is kivesztek. Így például Daenerys Targaryen keresztnevét – a sorozatban is – -ként ejtik, eredetileg azonban inkább volt, diftongussal az első magánhangzónál és ajakkerekítéses magánhangzóval az utolsónál. Néhány nyelvváltozatból a hosszú magánhangzók is eltűntek – a sorozatban astapori valyrt is hallhatunk, amelyben a hosszú magánhangzók már nem találhatók meg.
Kettőshangzók
A nemes valyr nyelvben kétféle kettőshangzó (diftongus) fordul elő: ereszkedő és emelkedő. Ereszkedő diftongusok a következők: ae, āe, ao, āo. Emelkedő diftongusok: ia, iā, io, iō, ie, iē, ua, uā, uo, uō, ue, uē.
Hangsúlyozás A nemes valyr szótagok lehetnek rövidek vagy hosszúak. A szótagok hossza határozza meg a szavak hangsúlyozását. Rövid és hosszú szótagok Egy szótag rövid, ha rövid magánhangzóra végződik (pl. va-). Ide értendőek a rövid magánhangzóra végződő emelkedő diftongusok is. A szótag hosszú, ha hosszú magánhangzóra végződik; ereszkedő diftongust tartalmaz; mássalhangzóra végződik. Amennyiben egy magánhangzót több mássalhangzó is követ, az első mássalhangzó számít a magánhangzó szótagjának utolsó hangjának, tehát a szótag hosszú. Ebben az esetben azonban: az rh, gh, lj egy mássalhangzónak számít; ha egy zárhangot (p, t, k, b, d, g) folyékony hang (r, l, rh) követ, az egy mássalhangzónak számít; a kettős mássalhangzók (rr, ss stb.) két mássalhangzónak számítanak. Szavak hangsúlya Minden felszólító módú igének az utolsó szótagja a hangsúlyos, függetlenül a szó felépítésétől. A többi szónál a második illetve harmadik legutolsó szótag hossza dönt. Ha a második és harmadik legutolsó szótag is rövid, akkor a második legutolsó a hangsúlyos. Pl.: valaro. Ha a második legutolsó szótag hosszú, akkor az a hangsúlyos. Pl.: valarra. Ha a második legutolsó szótag rövid, a harmadik legutolsó pedig hosszú, akkor a harmadik legutolsó a hangsúlyos, pl.: valzyro. A más nyelvekből származó szavak esetén a hangsúly általában megmarad az eredeti nyelv hangsúlyozásának megfelelően, még akkor is, ha esetleg újabb szótag kerül a szóhoz. Pl.: buzdari – szolga, az astapori valyr buzdar szóból.
Nyelvtan
Főnevek
A nemes valyrban négy nyelvtani szám van: egyes szám, többes szám, paukális és kollektív. Például: vala – "férfi" (egyes szám); vali – "férfiak" (többes szám); valun – "néhány férfi" (paukális); valar – "minden férfi" (kollektív). A kollektív főnév gyakran új, egyes számú főnévvé válhat, és ebben az esetben újra többes számba tehető. Például: azantys – "lovag, katona" (egyes szám); azantyr – "hadsereg" (kollektív); azantyri – "hadseregek" (többes szám).
A főneveknek nyolc esetük van: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset, lokatívusz, eszközhatározós eset, társhatározós eset és megszólító eset. Az eszköz- és társhatározós eset nem mindig különül el, ahogy a lokatívusz és a részes eset sem mindig különböző többes számban.
Négy nyelvtani nem van a valyr nyelvben, de ezek nem igazodnak a biológiai nemhez. A négy nem valyr neve:
hūrenkor qogror – "lunáris (hold) osztály" vēzenkor qogror – "szoláris (nap) osztály" tegōñor qogror – "terresztriális (föld) osztály" embōñor qogror – "akvatikus (víz) osztály"
Az élőlényeket jelölő főnevek általában a hold vagy nap osztályba tartoznak, a többi jellemzően a víz vagy föld kategóriába. Az osztályok nevei a megfelelő főnevekből származnak, s ezek a főnevek az adott osztályok prototipikus elemei. Peterson elmondása szerint a valyr nemek a szavak fonológiájából könnyebben kiszámíthatók, mint például a francia nyelvben; s bizonyos tekintetben a bantu nyelvek főneveinek osztályozására emlékeztetnek. A fonologikus kiszámíthatóság eredményeképp az embereket jelölő szavak (melyek gyakran -a-ra vagy -ys-re végződnek) jelentős része hold vagy nap osztályú; az ételeket vagy növényeket jelölők (melyek gyakran -on-ra végződnek) pedig általában föld osztályúak.
A főneveket a nyelvtani szám és eset szerint ragozzuk. A nemes valyr nyelvben hat főnévragozási osztályt különböztetünk meg, melyek főként a különböző esetek összemosódásával illetve az oda tartozó főnevek végződésével jellemezhetők.
Peterson szerint "a nemes valyr főnévragozási osztályokat meghatározó szabályszerűségeket úgy lehet megsejteni, ha jobban megvizsgáljuk az egyes és többes számot," és észrevesszük, hogy "az esetek hol vannak átfedésben, és hol nem."
Első ragozási osztály
Az első ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója a. Ennek fajtái: A tővég -a, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. vala – "férfi"). A tővég -ar, ezek többnyire akvatikus főnevek (pl. embar – "víz").
ELSŐ RAGOZÁS Lunáris Akvatikus ELSŐ RAGOZÁS vala – "férfi" embar – "óceán" Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Alanyeset vala vali valun valar embar embri embrun embrar Alanyeset Tárgyeset vale valī valuni valari embri embrī embruni embrari Tárgyeset Birtokos eset valo valoti valuno valaro embro embroti embruno embraro Birtokos eset Részes eset valot valunta valarta embrot embrunta embrarta Részes eset Lokatívusz valā valunna valarra embār embrunna embrarra Lokatívusz Eszközhatározós eset valosa valossi valussa valarza embrosa embrossi embrussa embrarza Eszközhatározós eset Társhatározós eset valoma valommi valumma valarma embroma embrommi embrumma embrarma Társhatározós eset Megszólító eset valus valis valussa valarza embus embis embrussa embrarza Megszólító eset ELSŐ RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív ELSŐ RAGOZÁS
Az első ragozásban a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz összeolvad – ahogy a legtöbb más esetben is.
Második ragozási osztály
A második ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója y. Ennek fajtái: A tővég -y, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. trēsy – "fiú[gyermek]"). A tővég -ys, ezek többnyire szoláris főnevek (pl. loktys – "hajós").
MÁSODIK RAGOZÁS Lunáris Szoláris MÁSODIK RAGOZÁS trēsy – "fiú(gyermek)" loktys – "hajós" Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Alanyeset trēsy trēsi trēsyn trēsyr loktys loktyssy loktyn loktyr Alanyeset Tárgyeset trēsi trēsī trēsyni trēsyri lokti loktī loktyni loktyri Tárgyeset Birtokos eset trēso trēsoti trēsyno trēsyro lokto loktoti loktyno loktyro Birtokos eset Részes eset trēsot trēsynty trēsyrty loktot loktynty loktyrty Részes eset Lokatívusz trēsȳ trēsī trēsynny trēsyrry loktȳ loktī loktynny loktyrry Lokatívusz Eszközhatározós eset trēsomy trēsommi trēsyssy trēsyrzy loktomy loktommi loktyssy loktyrzy Eszközhatározós eset Társhatározós eset trēsymmy trēsyrmy loktymmy loktyrmy Társhatározós eset Megszólító eset trēsys trēsys trēsyssy trēsyrzy loktys loktyssys loktyssy loktyrzy Megszólító eset MÁSODIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív MÁSODIK RAGOZÁS
Ebben az osztályban nincsenek terresztriális vagy akvatikus főnevek, ezért az -yn illetve -yr végű szavakról biztosan állíthatjuk, hogy paukális illetve kollektív alakokból létrehozott új főnevek. A második ragozásban összeolvad az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú eszköz- és társhatározós eset valamint a többes számú birtokos és részes eset. Ez az egyetlen osztály azonban, ahol a többes számú lokatívusz különbözik a birtokos és részes esettől.
Harmadik ragozási osztály
A harmadik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója o. Ebben az osztályban mind a négy nem felbukkan: A tővég -io, ezek általában lunáris főnevek (pl. āeksio – "mester"). A tővég -os, ezek általában szoláris főnevek (pl. ēngos – "nyelv"). A tővég -on, ezek általában terresztriálisak (pl. belmon – "lánc"). A tővég -or, ezek általában akvatikus főnevek (pl. lentor – "ház").