Don Revie

Donald George "Don" Revie, OBE (Middlesbrough, 1927. június 10. – Edinburgh, 1989. május 26.) angol labdarúgó, labdarúgóedző és szövetségi kapitány. Játékosként megfordult a Leicester Cityben, a Hull Cityben, a Manchester Cityben, a Sunderlandben és a Leeds Unitedben, mint hátravont ék. Edzőként 1961 és 1974 között ült a Leeds United kispadján, majd az angol válogatott szövetségi kapitánya lett, 1977-ben pedig a Közel-Keletre távozott, ahol válogatott- és klubszinten is dolgozott.

Gyermekkora

Revie 1927. július 10-én született, Middlesbrough-ban, North Riding of Yorkshire-ben. Meglehetősen szegény körülmények között nevelkedett, 1939-ben, 12 éves korában édesanyja, Margaret rákban elhunyt, innentől kezdve édesapja nevelte egyedül.http://www.ancestry.co.uk Sok labdarúgással kapcsolatos ötlete már gyermekkorában megszületett, amikor az egyik helyi csapatban, a Middlesbrough Swiftsben játszott, Bill Sanderson edző irányítása alatt. A játék alapjait édesapja házának kertjében tanulta meg, egy kis rongylabdát használva. Ez későbbi munkájára is kihatással volt és úgy vélte, a fiatal játékosoknak a hagyományosnál kisebb labdával, kis pályákon kellene gyakorolniuk, így később jobban fogják tudni uralni a nagy pályán a nagy labdát.Mourant, 14. o.

Játékos pályafutása

Revie 1944 augusztusában írta alá első profi szerződését a Leicester Cityvel, a labdarúgáson kívül a kőműves mesterséget is kitanulta. Az edzők többsége korábban alkalmatlannak látta arra, hogy valaha is felkerüljön az első csapathoz, de a klub legendája, Sep Smith a szárnyai alá vette, valódi mentorként segítette és sok olyan tanáccsal látta el, melyeket Revie később edzői pályafutása során is felhasznált.The Mighty Mighty Whites – The Definitive history of Leeds United – Don Revie – Part 2 Learning the ropes (1927–51) themightyleeds.co.uk Az egyik ezek közül a következő volt: "Ha nem vagy helyzetben, hozd magad helyzetbe; soha ne próbálj meg csellel átjutni egy játékoson, ha egy passzal könnyebben átjuttathatod rajta a labdát; nem a labdás ember jelenti a veszélyt, hanem az, aki befut az üres területre, a passzt várva; a cél, hogy mindig legyen egy játékos üresen, jó pozícióban, akinek passzolni lehet. Így nagyon egyszerűvé tehető a labdarúgás."Mourant, 18. o. 1949-ben a Leicester csapatkapitánya lett és ugyanebben az évben bejutott csapatával az FA Kupa döntőjébe. Egy héttel a mérkőzés előtt egy elpattanó ér miatt súlyosan vérezni kezdett az orra. A helyzet annyira komollyá vált, hogy az élete is veszélybe került, ezért kénytelen volt kihagyni a Wembleyben való pályára lépés lehetőségét.Mourant, 22. o. A kórházban, rádión hallgatta a mérkőzés közvetítését, melyen végül csapata 3-1-re kikapott a Wolverhampton Wandererstől. Nagyon csalódott volt a vereség miatt és úgy gondolta, a vezetőség nem elég ambiciózus ahhoz, hogy sikerre vigye a klubot, ezért úgy döntött, másik csapat után néz. 1949 nyarán 20 ezer fontért a másodosztályú Hull Ciyhez igazolt, ahol gyermekkori példaképe, Raich Carter volt a menedzser. Nem sokkal később, 1951-ben ismét továbbállt és 25 ezer fontért a Manchester Cityhez szerződött. Ott 1956-ban megnyerte az FA Kupát, majd ugyanebben az évben a Sunderlandhez igazolt, a piros-fehérek 22 ezer fontot fizettek érte. Onnan 1958 novemberében állt tovább, amikor 12 ezer fontért a gyenge formában lévő Leeds United játékosa lett. 1958-ban az addigi vételárait összeadva ő volt az angol labdarúgás legdrágább játékosa.

A Manchester City játékosaként hat alkalommal behívták az angol válogatottba, 1955-ben a szakírók megválasztották az év legjobb játékosának, 1956-ban pedig megnyerte az FA Kupát.

A Revie-taktika

A Manchester Citynél töltött ideje alatt egy, az angol labdarúgásban addig ismeretlen szerepkört kapott a menedzsertől, Les McDowalltól. Revie a hátravont ék posztján szerepelt a csapatban, melynek alapjául a tradicionális jobbösszekötő szerep szolgált és amit a világon Hidegkuti Nándor alkalmazott először. Mivel így köré épült a csapat, az új taktika Revie-taktika néven híresült el Angliában. 1955-ben megírt önéletrajzi könyvében, a "Soccer's Happy Wanderer"-ben húsz oldalt szentelt a taktika elmagyarázásának.Mourant, 32. o. A Revie-taktikának köszönhetően a Manchester City új erőre kapott és 1955-ben több mint húsz év után ismét bejutott az FA Kupa döntőjébe és közel került a bajnoki cím megnyeréséhez is, Revie-t pedig meg megválasztották az év legjobb labdarúgójának. Ugyanebben az évben Revie az angol válogatottban is ezen a poszton lépett pályára, amikor a Háromoroszlánosok 7-2-re legyőzték a skótokat. Az angoloknak nagy szükségük volt erre a sikerre, a Magyarországtól és az Írországtól elszenvedett megalázó vereségek után. Egy évvel később az FA Kupa-menetelés nagy részét kihagyta a City edzői stábjával történt nézeteltérése miatt, a Birmingham City elleni döntőn végül mégis a kezdőbe került. Ismét hátravont ékként játszott és hathatós közreműködésének köszönhetően csapata 3-1-re győzött. A döntő sokak számára arról emlékezetes, hogy a manchesteriek kapusa, Bert Trautmann törött nyakkal védett a mérkőzés utolsó 18 percében.

Edzői pályafutása

Leeds United

1961 márciusában, Jack Taylor távozása után Revie játékos-edzőként ült le a Leeds United kispadjára. Korábban azt tervezte, hogy megpályázza a Bournemouth megürült menedzseri posztját, de egy helyi újságíró győzködésére úgy döntött, megpróbálkozik a Leeds vezetésével.Bagchi & Rogerson, 16-19. o. Nem volt könnyű helyzetben, a csapatnak ugyanis komoly adósságai voltak és egyébként sem tudott nagy sikereket felmutatni a múltból, mivel a város rögbicsapata jóval nagyobb elismerésnek örvendett ekkoriban a szurkolók részéről.Mourant, 207. o. Revie kinevezése után szinte azonnal komoly változásokat eszközölt, megreformálta például az ifiakadémiát és több bizalmat szavazott a fiatal, saját nevelésű játékosoknak, emellett a tradicionális sárga-kékről egyszínű fehérre változtatta a hazai mez színét, a Real Madrid mintájára.Bagchi & Rogerson, 36. o. Óriási szerepe volt abban, hogy a csapaton belül a szakmai stáb tagjai és a játékosok között családias lett a hangulat.

A reformok ellenére nem tudott azonnali sikert elérni, de háromévnyi edzősködés után, 1964-ben a másodosztály bajnokaként feljuttatta a Leedset a Division One-ba. Ugyanebben az időszakban Revie visszavásárolta a Juventustól a klub egyik legendáját, John Charlest, klubrekordnak számító 53 ezer fontért. Mindössze néhány meccs után azonban tovább is adta az AS Romának gyenge teljesítménye miatt. Revie új csapatot épített olyan fiatal és tehetséges játékosokból, mint Norman Hunter, Jimmy Greenhoff, Gary Sprake, Paul Reaney, Paul Madeley, Billy Bremner, Eddie Gray, Terry Cooper és Peter Lorimer. Fiatal játékosai számára szigorú és kemény edzéstervet, valamint diétát írt elő, a legjobb növendékeket pedig benevezte külföldi ifitornákra, hogy más kultúrák labdarúgásával is megismerkedjenek és tanuljanak belőle.Mourant, 60. o. Revie menedzseri éveinek elején a Leeds támadójátéka főként a dél-afrikai szélső, Albert Johanneson köré épültek, de ez megváltozott, amikor leigazolta Johnny Gilest a Manchester Unitedtől és Bobby Collinst az Evertontól. Ők mindketten rossz viszonyba kerültek menedzserükkel előző csapatuknál, így könnyű volt leigazolni őket és mindketten remekül tudták támogatni a támadásokat. Jack Charlton és Billy Bremner már korábban is a Unitedben játszottak, de csak Revie irányítása alatt váltak a csapat valódi alapköveivé. Bremner 1966-ban a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, miután Collins súlyosan megsérült. Revie szoros munkakapcsolatot ápolt a klub elnökével, Harry Reynoldsszal, aki minden támogatást megadott az edzőnek ahhoz, hogy a Leeds Unitedet Anglia egyik legerősebb csapatává tegye. A sikerekből a Revie munkáját segítő többi edző is alaposan kivette a részét. Köztük volt Syd Owen, akit játékosként egyszer az év legjobbjának választottak, Les Cocker, aki az FA-nél szerezte edzői képesítését és Maurice Lindlay, aki több mint húsz évet töltött a klub szolgálatában.

A feljutást követő első szezonban, az 1964/65-ös idényben Revie rögtön az első osztály második helyére vezette a csapatot és az FA Kupa fináléjába is bejuttatta, ahol végül 2-1-re kikapott a Liverpooltól. thumb|left|Pillanatkép az 1973-as FA Kupa-döntőről, melyet a Leeds United elveszített a Sunderland ellen Mindent egybevéve Revie a másodosztályú bajnoki cím mellett két élvonalbeli bajnoki címet, két Vásárvárosok kupáját, egy FA Kupát, egy Ligakupát és egy Charity Shieldet nyert a Leedsszel. Ezek mellett még háromszor juttatta be a csapatot az FA Kupa döntőjébe, kétszer az elődöntőjébe, egyszer a Vásárvárosok kupája döntőjébe, egyszer az elődöntőjébe, egyszer a KEK döntőjébe és egyszer a BEK elődöntőjébe, valamint ötször szerzett ezüstérmet a bajnokságban. Az 1969/70-es szezon derekán Revie-t kitüntették a Brit Birodalom Érdemrendjének OBE (tiszt) fokozatával, az angol labdarúgásért tett szolgálataiért.The Mighty Mighty Whites – The Definitive history of Leeds United – Review of 1969/70 – Part 2 Treble heartbreak (1969-70) themightyleeds.co.uk

A Leedsnél töltött ideje alatt gyakran keresték meg olyan csapatok, mint a Sunderland, a Manchester United vagy az Everton, sőt, olasz, spanyol és görög csapatok is próbálták komoly ajánlatokkal magukhoz csábítani, de ezekre mind nemet mondott.Bagchi & Robertson, 182-186. o.Mourant, 139. o.

Az 1973-ban, az FA Kupa döntőjében a Sunderlandtől és a KEK döntőjében az AC Milantól elszenvedett vereség után néhányan úgy gondolták, hogy a Leeds United ezzel megindult lefelé a csúcsról. Revie számára különösen fájó volt az FA Kupa-fináléban elszenvedett 1-0-s vereség, mivel a Sunerdlandet egyik kritikusa, Bob Stokoe irányította. Sokan azt várták, hogy a sikertelen szezon után a menedzser újjáépíti a csapatot, de kitartott az addigi játékosok mellett,Bagchi & Robertson, 181-189. o. ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az 1973/74-es idényben bajnok lett a klub. A szezon során a fehér mezesek produkáltak egy 29 meccsen át tartó veretlenségi sorozatot és végül öt ponttal előzték meg a második helyezett Liverpoolt.

Revie 1974-ben az angol válogatott szövetségi kapitánya lett. A Leeds kispadján egyik legnagyobb kritikusa és riválisa, Brian Clough vette át a helyét, aki korábban sokat bírálta a csapatot sportszerűtlensége és a játékosok fegyelmezetlensége miatt. Éppen ezért a szurkolók szemében ez egy népszerűtlen döntés volt, ők sokkal jobban szerették volna, ha a klub korábbi játékosa, Johnny Giles lesz a menedzser. Clough egy rövid és sikertelen időszak után távozott, helyét Jimmy Armfield vette át. Ő 1975-ben bejuttatta a Unitedet a BEK döntőjébe, ahol kikapott a Bayern München ellen. Ezután a csapat kezdett szétesni és egy menedzser sem tudta meggátolni, hogy egyre lejjebb csússzon a tabellán, ezáltal egyre kevesebb szurkolót vonzva. 1982-ben aztán a csapat ismét a másodosztályban találta magát.

Pont mielőtt aláírta volna szerződését az Angol labdarúgó-szövetséggel, Revie volt a This Is Your Life című beszélgetős műsor különleges vendége.

Angol válogatott

Miután Revie az 1973/74-es szezonban megnyerte második bajnoki címét a Leeds United menedzsereként, hivatalosan is a kor egyik legsikeresebb edzőjévé lépett elő. Az ő neve is a lehetséges utódok között volt, amikor Alf Ramsey távozott az angol válogatott szövetségi kapitányi posztjáról, miután nem sikerült kijuttatnia a csapatot az 1974-es világbajnokságra. A választás végül Joe Mercerre esett, de ő a korára való tekintettel nemet mondott, így 1974 júliusában mégis Revie ült le a kispadra. Az FA és különösen annak titkára, Ted Croker nagyon kedvelte a személyiségét és szakmai meglátásait.Mourant, 152-153. o.

1976-os Európa-bajnokság