Makay Ida (Pécs, 1933. február 15. – 2011. június 16.) magyar költő, pedagógus.
Életpályája Szülei: Makay Zoltán és Bielohrátzky Rozália volt. 1951-1954 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar szakán tanult. 1953-1957 között Siklóson, 1957-1959 között Berkesden, 1959-1989 között pedig Véménden volt általános iskolai pedagógus. 1959-től jelentek meg versei; ettől az évtől a Jelenkor munkatársa volt. 1988-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Véménden töltötte.
Írásai a Somogyban, a Látóhatárban, az Élet és Irodalomban és a Magyar Naplóban jelentek meg.
Művei Lengő fényhidak (Bertók Lászlóval és Galambosi Lászlóval, 1964) Mindörökké (versek, 1973) A hetedik szoba (versek, 1986) Utolsó tárlat (versek, 1990) Hamu, márvány (válogatott versek, 1958-1990, (1991) Kövület (versek, 1994) Homokóra (versek, 1997) Szigetlakó (1999) Se fény, se kegyelem (2001) Sokasodó árnyak. Válogatott és új versek, 1992-2002; Pro Pannonia, Pécs, 2003 (Pannónia könyvek)
Díjai, kitüntetései Nívódíj (1964) (megosztva Galambosi Lászlóval és Bertók Lászlóval) Szocialista Kultúráért (1983) Szinnyei Júlia-emlékdíj (1990) Janus Pannonius-díj (1990) IRAT-nívódíj (1992) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993)
Jegyzetek
Források
94. o.
75. o.
További információk [ Kortárs magyar írók] Életrajza a Napkút Kiadó honlapján Baranyanet.hu
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Pécsi pedagógusok Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Szinnyei Júlia-emlékdíjasok Kategória:Pécsi írók, költők