Az akozmizmus egy olyan filozófiai tanítás, amely tagadja az univerzum valóságát (az „a” görög fosztóképző és a kozmosz „mindenség” szóból tevődik össze). Az érzékelhető világmindenséget egy végső illúziónak tekinti. Az egyedüli valóságnak a manifesztálatlan végtelent, az abszolútot fogadja el.Magyar katolikus lexikon. "akozmizmus", http://lexikon.katolikus.hu/A/akozmizmus.html (Hozzáférés ideje: 2013.július.9) Ellentétes a panteizmus fogalmával, amely Istent és a világot azonosnak tekinti.
Ez a filozófia abból a premisszából indul ki, hogy egyetlen valóságos létező van, ami végtelen és nonduális. Ezzel szemben az a világ, amit mi észlelünk, véges és duális. Magyarázata, hogy az abszolút, az egyetlen valóság azt jelenti, hogy ami nem abszolút, nem lehet valós.
A hindu filozófia az abszolút megragadását a kontempláció gyakorlása által tartja lehetségesnek. Ez azt jelenti, hogy háttérbe húzódva figyeljük a gondolatainkat és érzelmeinket, miközben folyamatosan tudatosítjuk, hogy azok nem részei az önvalónknak és nem azonosulunk velük.
Az indiai filozófiák nem sokat foglalkoznak a manifesztált valósággal, ami a magunk körül érzékelt anyagi világ, sokkal fontosabbnak tartják a transzcendens abszolútumot. Az egyedüli, ami számít a transzcendentális és transzperszonális tudatállapot elérése. Ebben az állapotban Adi Shankara szerint megszűnik a különbség, az Önvaló és az Isten között, nem marad más, csak az abszolút létező (Brahman).Sadasivan, Manoj. "Shri Adi Shankaracharya 788-820",http://hinduism.about.com/od/gurussaints/p/adishankara.htm (Hozzáférés ideje: 2013. július 9.)
Források
Fordítás
Kategória:Filozófiai irányzatok