Az európai homoktövis, tengerparti homoktövis vagy egyszerűen homoktövis (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.
Elterjedés, élőhely
A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p. 351 Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.
Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány. Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.
Megjelenése, életmódja
A homoktövis 2–6 m magasra nő, kétlaki. Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába. Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön. A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április Termései alsó állású magházból képződő álbogyók; ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6–8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik. A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.
Fajták Gyümölcstermesztéshez ‘Csujszkaja’ - júliusban érő ‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik ‘Jantarnaja’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny ‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas ‘Hergo’ - korai, bőtermő ‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas
Felhasználása Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.
Gyógyászati Tibetben i.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.
Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez; valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.
Élelmiszeripari Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005 150. oldal Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.
Egyéb Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.
Hatóanyagok
A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, polifenol-összetevők, ásványi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co). Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van). A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk International Seabuckthorn Association (angol nyelven) Hozzáférés: 2013-07-11
A hazipatika.com oldalán található információk a növényről
Kategória:Növényfajok Kategória:Ezüstfafélék Kategória:Gyógynövények Kategória:Dísznövények Kategória:Gyümölcsök Kategória:Cserjék Kategória:Magyarországon védett növények