Koszmosz–1686 (cirill betűkkel: Космос–1686) szovjet üzemanyag-szállító és meteorológiai műhold.
Küldetés Automatikusan csatlakozva az első dokkolónál, üzemanyag-tartalékával magasabb pályára állította a Szaljut–7 űrállomást. Egy módosított Szojuz-űrhajót alakítottak át, katonai/polgári felderítő/meteorológiai eszközökkel, műszerekkel (infravörös távcső, ózon-spektrométer, céziumérzékelők) látták el, hogy közös szolgálatukat végrehajtsák.
Jellemzői 1985. szeptember 27-én a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Proton-K hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályáját egyetlen manőverrel perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeumát 338 kilométerre, apogeumát 375 kilométerre emelték. Hasznos tömege kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. 1985. október 2-án dokkolt az űrállomással.
Az egység összekapcsolódva, magasabb pályára emelkedve közös programot hajtott végre. Az űrállomás és a Koszmosz–1686 eszközei, műszerei automatikus üzemmódban végezték feladatukat: Föld-felszín, az óceán és légkör mozgásának megfigyelése, a Föld felszínének infravörös teleszkópos spektrométer MRSF-IK tanulmányozása, a Föld ózonrétegének, a napsugárzás hatástényezőinek vizsgálata, a légkör felső rétegeinek spektrométeres vizsgálata, a kozmikus sugárzás nehéz és könnyű részecskéinek vizsgálata, neutronok és gamma-sugarak jelenlétének regisztrációja, a Föld felszínének teleszkópos vizsgálata.
1991. február 7-én a Szaljut-7 és a Kozmosz-1686 kísérleti modulegyüttes 1959 napos szolgálat után belépett a légkörbe és megsemmisült. Darabjai Chile és Argentína lakatlan területeire zuhantak.
Források
Elődje:Koszmosz–1685Koszmosz-program1985–1991 Utódja:Koszmosz–1687
Koszmosz 1686 Kategória:Meteorológiai műholdak Kategória:1985 az űrkutatásban